Tudomány zöldövezet

Magyarországon is öl a klímaváltozás

24.hu
24.hu

2018. 10. 02. 16:27

Gyilkos hőhullámok, új betegségek, gyakori ételmérgezések, elhúzódó allergiaszezon – hazánkra is nagyon komoly hatással van a klímaváltozás.
Korábban a témában:

Három magyar szakember egy 16 éven át tartó kutatás összegzését jelentette meg a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.

Halálos meleg

E szerint hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik.

A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek – idézi a Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója vezette munkacsoport tanulmányát az MTI.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet, és ez Magyarországon sincs másképp:

Hőhullámok idején hazánkban a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg.

Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.

Kórokozók, mérgezések és allergia

A klímaváltozás további hatásai között említik, hogy a globális felmelegedés várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Hazánkban elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.

Sick woman. 
 

GARO/PHANIE
GARO / PHANIE
GARO/PHANIE

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert.

Több haláleset a kórházakban

A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben.

Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.

Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottság.

Felkészülés

A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is.

Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket; nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre – olvasható a cikkben.

A tanulmány elkészítésében Páldy Anna mellett részt vett Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője.

Illusztráció: XIN WEN / IMAGINECHINA

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Britain's Prime Minister Theresa May leaves after a press conference following a special meeting of the European Council to endorse the draft Brexit withdrawal agreement and to approve the draft political declaration on future EU-UK relations on November 25, 2018 in Brussels. - The European Union's top official urged British lawmakers to ratify the Brexit deal Prime Minister Theresa May has negotiated with European leaders, warning it will not be modified.
"This is the best deal possible for Britain, this is the best deal possible for Europe. This is the only deal possible," Jean-Claude Juncker, the president of the European Commission, said after a Brussels summit. (Photo by EMMANUEL DUNAND / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.