A közelmúltban több fideszes politikus is úgy fogalmazott, szükség lenne a pedagógusbérek emelésére. Ám amíg a pedagógus-életpályamodell nem változik, addig valódi béremelésről sem lehet szó, így pedig esélytelen, hogy megoldódjon az egyre súlyosabbá váló tanárhiány.
Padlóra kerül a közoktatás? Kiútlehetőségek az Alaptörvényből. Az ellenzék kormányzóképessége a kampány alapkérdése. Írások az Élet és Irodalom legújabb számából.
Már elmúltak azok az idők, amikor arról lehetett beszélni, hogy hiány van természettudomány szakos tanárokból. Mára már sok helyen egész egyszerűen nincsenek. Hogyan jutottunk el idáig, mik a rendszer legnagyobb problémái, és mi lenne a megoldás?
Húsz éve nem volt ennyire kevés főállású pedagógus Magyarországon, mint most: egyetlen év alatt háromezerrel csökkent a tanárok száma. Pedagógusokat kérdeztünk arról, milyen hatással van a napi munkavégzésre, hogy egyre kevesebben állnak a katedra mögött.
Miközben az államtitkár szerint kész szerencse, hogy van pedagógushiány az országban, egyre inkább kérdésessé válik, hogy néhány éven belül kik fognak természettudományos tárgyakat oktatni.
Egymás után teszik közzé a pedagógusok, mennyi pénzt visznek haza havonta. Hárman közülük elmondták, miért vesznek részt a kampányban, és mi tartja őket mégis a pályán.
A tanév végeztével a szokásosnál is több pedagógust keresnek az iskolák. Rétvári Bence szerint nem vészes a helyzet, ám a számok mást mutatnak. Ráadásul sok intézményben „bármilyen szakos” tanárt keresnek.
Miközben a felsőoktatás csak úgy árasztja a diplomás pedagógusokat, az iskolákban lasszóval kell fog fogni a tanárokat. Miért tanul valaki tanárnak, ha aztán nem akar tanár lenni?