Van olyan iskola, ahonnan 10-12 tanár kieséséről érkezett hír, és nem is hátrányos helyzetű településről van szó, hanem a főváros környékéről
– mondta Totyik Tamás a 24.hu-nak. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a visszajelzések alapján arról beszélt, várhatóan százas nagyságrendben lesznek olyan intézmények az országban, ahol az oltatlan pedagógusok távozása miatt iskolák közötti munkaerő-átcsoportosításra lehet szükség.
Gulyás Gergely október végén jelentette be, hogy a munkáltatók jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltást. A rendelkezés két oltásra vonatkozik, orvosi igazolással csak az kaphat felmentést, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás. Ha valaki nem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll – és a szabályozást is indokolt fenntartani –, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: a kötelező oltás irányadó lesz az állami cégeknél és a nagy állami alrendszereknél, így az oktatásban is.
A pedagógusok már meg is kapták az erről szóló levelet, melynek értelmében az oltatlanok december 15-éig kötelesek felvenni az első oltást, máskülönben fizetés nélküli szabadsággal, majd elbocsátással kell szembenézniük. Gulyás egyébként a legutóbbi kormányinfón előrevetítette, az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelenleg adatokat gyűjt arról, milyen az átoltottság az iskolákban, illetve okozhat-e az oltatlan pedagógusok kiesése bármiféle problémát. Kerestük az Emmit, hogy rendelkezésükre állnak-e már az adatok, de a tárca lapunknak küldött válaszában mindössze annyit közölt, „a pedagógusok átoltottsága már eddig is közel 90 százalékos”.
Válaszukban továbbá hangsúlyozták, hogy „a jogszabálynak megfelelően az állami alkalmazásban álló pedagógusoktól elvárt az oltás felvétele, hiszen naponta közösségben vannak, gyermekek között, sok emberrel: gyerekekkel és szülőkkel is találkoznak. Ezért mind saját, mind mások egészsége és az oktatás zavartalansága szempontjából fontos, hogy védettek legyenek.
Az elvárt oltás miatt nem számítunk működési zavarra, az oktatás zavartalanságát az veszélyezteti, ha a pedagógusok az oltás hiányában megbetegszenek
– írta megkeresésünkre az Emmi.
Totyik Tamás hangsúlyozta, hogy csak a kormánynak vannak pontos adatai arról, hol mekkora problémát okozhat az oltatlan pedagógusok kiesése, ám a szakszervezethez érkező visszajelzések arról árulkodnak, hogy az intézmények többségében belső átcsoportosítással meg tudják majd oldani a pótlást, ám a pedagógushiány miatt sok esetben már ez sem egyszerű feladat.
A szakszervezeti vezető szerint érdemes három részre osztani az oltást megtagadó pedagógusokat.
Egy részük vírustagadó, velük nem tudunk mit kezdeni, tiszteletben tartjuk a döntésüket, bár nem értünk velük egyet
– fogalmazott. Egy másik részük szerinte egyszerűen bizalmatlan a kormány oltáspolitikájával szemben, amit érthetőnek tart, hiszen nem bocsátanak rendelkezésükre olyan adatokat, hogy például milyen a fertőzöttség mértéke az egyes intézményekben, vagy hány oltott, illetve oltatlan beteg kerül kórházba. A vakcinát elutasító tanárok harmadik csoportját azok alkotják, akik valamilyen betegségük miatt most nem olthatók, illetve gyermekvállalás előtt állnak. További kérdést vet fel, hogy azokat is el kell-e küldeni, akik éppen most estek át a fertőzésen, azaz néhány hónapig nem olthatók.
Amíg a kormány nem állítja helyre a közbizalmat hiteles adatszolgáltatással, addig nem is várható, hogy ennek a társadalmi rétegnek a bizalmát visszaszerezze
– hangsúlyozza a PSZ alelnöke. Mivel a pedagógustársadalomban a hivatalos adatok szerint 90 százalékos az átoltottság, a szakszervezet azt sem érti, miért nem azokra a területekre koncentrálnak, ahol sokkal alacsonyabb ez az arány.
A 90 százalékos átoltottság természetesen nem jelenti azt, hogy mindenhol ennyire jó lenne a helyzet. Ezt mutatják az országos átoltottsági adatok is, hiszen amíg a 12 év feletti lakosság átoltottsága 68,1 százalék országos szinten, addig egyes megyékben ennél jóval alacsonyabb: Jász-Nagykun-Szolnok megyében például a 60 százalékot sem éri el (59,7 százalék).
A szektorsemlegesség elvét nem mellesleg az is súlyosan sérti, hogy a rendelet csak az állami oktatási intézményekre vonatkozik, az egyházi, illetve alapítványi iskolákra nem. A szakszervezeti vezető ennek kapcsán nehezményezi, hogy ha már a kötelező oltás mellett döntöttek, az miért nem terjed ki minden területre, ahogy az egészségügyben is.
Totyik Tamás jelezte, hogy bár a PSZ oltáspárti,
egy szakszervezet nem teheti meg azt, hogy a nevét adja egy olyan jogszabályhoz, melynek következtében embereket az utcára löknek, még akkor sem, ha nem ért egyet az oltást megtagadókkal.
Emellett felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra is, hogy miközben kötelezővé teszik az oltást a pedagógusok számára, a Lázár Ervin Programban oltatlan gyerekeket utaztatnak Budapestre cirkuszi és színházi előadásokra, illetve a tanárok továbbképzései sem állnak le, mi több, a pedagógusokat levélben figyelmeztették, hogyha a járványügyi helyzet miatt megtagadják a részvételt, vissza kell fizetniük a képzés árát. (Az egészségügyi rendezvények megtartását éppen a napokban tiltotta be Kásler Miklós, noha abban az ágazatban már korábban kötelezővé tették az oltást.)
Az alelnök szerint a kötelező oltás helyett pozitív ösztönzőrendszerre lenne szükség, több nap szabadság biztosítására, illetve az oltott, megbetegedő pedagógusoknak automatikusan 100 százalékos táppénz kifizetésére. A társadalom súlyos becsapásának tartja ugyanakkor azt a kormányzati kommunikációt, hogy csak az oltás véd meg a vírustól, hiszen, mint mondja, ugyanolyan hangsúlyosan kellene kezelni a tesztelést, a maszkviselést és a rendszeres fertőtlenítést is.
Vannak olyan iskolák, ahol valószínűleg komoly feladatellátási problémák lehetnek
– ezt már Horváth Péter közölte lapunk megkeresésére. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke jelezte, megkezdték az információk gyűjtését, de december 15-éig még sok minden történhet. Jelenleg – a több megyéből beérkező válaszok alapján – úgy látszik, hogy az oltatlan pedagógusok egy része nem fogja felvenni az oltást, vagy legalább is kivár.
Horváth úgy véli, nehéz lesz felvenni pedagógusokat a most esetleg fizetés nélküli szabadságara küldöttek helyett. „Egyfelől nem nagyon vannak szabad és állásra váró pedagógusok munka nélkül. Másfelől elég bizonytalan az ő megbízásuk, hiszen a fizetés nélküli szabadság abban a pillanatban megszűnik, amint a helyettesítendő kolléga beoltatja magát. Így a megbízás ideje bizonytalan” – figyelmeztetett. Ez feltehetőleg összevonásokat eredményez majd, ami kihat az oktatás hatékonyságára is.
A pedagógus kar elnöke egyébként alapvetően egyetért az oltási kötelezettséggel, főleg, ha az minden feladatellátási helyre, iskolára, óvodára érvényes lenne. A probléma az, hogy nem lehet látni, miként tudná a rendszer pótolni a kiesőket. Jelezte azt is: hasonló nehézséggel küzdenek az önkormányzatok is, melyek leginkább azért nem teszik kötelezővé az oltást az intézményeikben, mert akkor nem tudnák működtetni azokat.
Sok helyről kaptam olyan jelzést, hogy gyermeket tervező nőknek az orvosa nem ajánlja az oltást, de ehhez szakvéleményt nem ad. Az érintett pedig így elég nehéz döntési helyzet elé kerül
– hangsúlyozta.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a hétvégén küldött ki egy kérdőívet, hogy felmérje, milyen a helyzet az ország különböző oktatási intézményeiben. A 24.hu által megismert adatokból rendkívül egyenetlen kép rajzolódik ki: bizonyos helyeken szinte 100 százalékos az átoltottság, míg máshol az oltatlan pedagógusok aránya komoly problémákat vetít elő.
Komjáthy Annától, a PDSZ elnökétől megtudtuk: egy nap alatt 167 intézményből kaptak visszajelzést. Az adatok folyamatosan érkeznek a szakszervezethez, cikkünk elkészültéig 160 intézmény adatait dolgozták fel, és az már most látható, hogy a 6253 oltásra kötelezettből 1105-en semmiképpen nem vállalják az oltást.
A PDSZ arra is kíváncsi volt, konkrétan milyen problémákat okoz a kötelező oltási rendelet, a visszajelzések pedig meglehetősen aggasztó képet festenek. Egy Pest megyei általános iskolában dolgozó pedagógus például azt írta:
A rendelet miatt 16 év után hagyom itt a tanári pályát. Végtelenül elkeserítő és szomorú, hogy ide jutottunk. Remélem, most összeomlik az egész oktatási rendszer, és rájönnek végre, milyen nagy a baj.
A visszajelzésekben többen is nehezményezték, hogy noha sok a megbetegedés, mégis ritka a tesztelés, így elmaradnak a járványügyi intézkedések is. „Időről időre osztályok kerülne karanténba. A gyógypedagógiai asszisztensünk kiesésével nagy gond lesz a mozgásban korlátozott tanulók kísérése, segítése”, jelezték egy Baranya megyei általános iskolából.
Ha pedig nincs tesztelés, akkor nem is lehet valós képet kapni az intézmények átfertőződöttségéről. Legutóbb november elején érdeklődtünk az Emminél arról, milyen a járványügyi helyzet az iskolákban, a szaktárca ekkor arról számolt be, hogy az iskolák kevesebb mint két százalékát érintette tanügyi intézkedés, egy-egy osztályban rendkívüli szünet vagy tantermen kívüli, digitális munkarend elrendelése.
Annyit tudok, ha kötelező lesz az oltás, két tanár rögtön feláll. Sajnos. Nem tudnánk pótolni őket
– írták egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakképző intézményből. Szintén ebből a megyéből, egy másik iskolából már arról írtak, hogy épp öt tanár koronavírusos, illetve 13 osztály van karanténban. Szintén innen érkezett az alábbi visszajelzés is: „A legnagyobb gondot 8 ember felmondása fogja okozni, egyszerűen képtelenek leszünk ellátni az alapvető feladatokat, utánpótlás, beugrós nincs.”
Azonban – ahogy a cikk elején Totyik Tamás is jelezte – az oltatlan pedagógusok távozása nem csak a hátrányos helyzetű régiókban okozhat problémákat. A szakszervezetnek Pest megyéből is jelezték, hogy több pedagógus is elmegy az iskolából az oltási kötelezettség miatt. Szintén Pest megyéből jelezte egy pedagógus, hogy már most is kevesen vannak az iskolában, képesítés nélküliek is tanítanak, az intézkedés miatt pedig tovább nő majd a tanárhiány, a távozók helyére viszont nincs új jelentkező.
Egy Veszprém megyei általános iskolában 40-ből heten – öt pedagógus és két technikai dolgozó – nem veszik fel az oltást, és itt is lehetetlen küldetésnek tűnik a kiesők pótlása, hiszen, mint írták, ketten most is rendszeresen hiányoznak egyéb okokból, így az ő helyettesítésük már most is gondot okoz.
A pedagógushiányt régiótól függetlenül számos intézményből felhozták, mint alapproblémát, egy Somogy megyei általános iskolában már most is „áttanítással” és összevonásokkal tudják csak megoldani a mindennapokat, és ahogy a visszajelzésben írták: ha még három ember kiesik – márpedig ennyien nincsenek beoltva –, akkor hat osztályból háromban nem lesz tanító pár.
A tanárhiány miatt már most is sok helyen lehetetlen küldetésnek tűnik a teljes szakos ellátottság, további pedagógusok kiesésével pedig még több diák maradhat szakszerű oktatás nélkül. Egy Zala megyei szakképző intézményben a 48 szaktanárból heten nincsenek beoltva:
a hét szaktanárral az összes szakma szakmai tanítása sérül, illetve ellehetetlenül.
