Nyilatkozatháború kezd kialakulni a pedagógus szakszervezetek és a kormány között, miután csütörtökön az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy közleményben az érdekképviseletek sztrájkfelhívására reagálva gyurcsányozott, és azt is írta:
A pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója.
Hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) figyelmeztető sztrájkot hirdetett január 31-ére, csak szerdán dölt el, miután a szakszervezetek közös sztrájkbizottsága tárgyalt a kormány képviselőjével. A szakszervezetek közös közleményükben pénteken azt írták az Emmi csütörtöki kommünikéjéről, hogy annak célja az állami iskolák működőképességének megtartásáért küzdő szervezetek lejáratása.
Sem a PDSZ-nek, sem a PSZ-nek nincs és nem is volt köze választási kampányhoz, ahogy egyik politikai párthoz sem
– igyekeztek cáfolni a szakszervezetek a minisztérium pártpolitikailag motivált állításait. Szerintük az Emmi az, amelyik a bérharcot pártpolitikai síkra tereli, „primitív gyurcsányozásba kezd”, mintha megfeledkezett volna arról, hogy a szakszervezetek korábbi kormányok oktatáspolitikájával szemben is felléptek, ha szükségesnek ítélték.
A szakszervezetek – mint írják – csak azt követelik, amit az Orbán kormány 2013-ban egyszer megadott és 2015-ben elvett. Szerintük ezek alapján 17 havi bérével tartozik a kormány 2015 óta minden egyes munkavállalónak, aki a közoktatásban dolgozik.
Szerintük az Emmi által előadottakból azt sem felel meg a valóságnak, hogy tíz százalékos béremelés lesz jövőre az ágazatban. Az pedagógusok alapilletménye valójában változatlan maradt, a Magyar Közlönyben a sztrájktárgyalások kellős közepén kihirdetett bérpótlékemeléssel pedig mindössze kilenc százalékot alig meghaladó keresetnövekedés történik. A szakszervezetek felhívják a figyelmet, hogy illetményemelés csak azok esetében valósul meg, akiknek a törvény szerint a bérét amúgy is fel kell húzni a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozók garantált bérminimumának szintjére.
Szerintük az Emmi azon állítása sem felel meg a valóságnak, hogy a szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték., visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafeteria ajánlatát. Ezzel szemben, mint írták, a szakszervezetek semmiféle halasztást nem kértek, hanem, a kormánynak azt ajánlatát utasították el, amely szerint le kellett volna mondaniuk a tíz százalékon túli emelésről, annak fejében, hogy a kormány felajánlott évenkénti 200 ezer forintos cafeteriát és némi szakkönyvtámogatást a pedagógusok számára.
