Belföld

Egyházi iskolák mintegy ezer tanára a NAT ellen

Üdvözlik a bevezető korszerű pedagógiai szemléletét, de úgy vélik, az alaptanterv az oktatás megújulásának a gátja.

A budapesti Piarista Gimnázium pedagógusainak állásfoglalását eddig mintegy ezer egyházi – katolikus, református, evangélikus, baptista és zsidó – fenntartású intézmény tanára írta alá. Nem politikai, hanem szakmai érveket fogalmaztak meg az új Nemzeti alaptanterv bevezetése ellen – írja a Magyar Kurír.

Voltak, akik névvel, de intézményük megjelölése nélkül vagy név nélkül támogatták az állásfoglalást, amely szerint az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok, a társadalom egészével együtt,  fájdalmasan érzékelik a magyar oktatás régóta húzódó, súlyos válságát.

Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.

Úgy vélik, széles körű megegyezés szükséges az oktatás minden szereplőjének bevonásával.

A rendszerváltás óta nincs szakmai konszenzus, noha közhely, hogy az oktatáspolitika területén évtizedes kiszámítható működés kell az érzékelhető eredményekhez.

Az iskola ügye elsősorban a diákokról szól, mert ők, a fiatalok veszítenek a legtöbbet, ha a pedagógia kérdéseit felülírják az ideológiai elvárások, a politikai akarat.

Az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának.

Elengedhetetlen, hogy a köznevelésnek mindenkire gondja legyen. Egy szétszakadó társadalomban az iskolának reményt kell kínálnia, hiszen elsősorban ez az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet.

Az eddiginél nagyobb odafigyeléssel kell tehát fordulnunk a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé. A különféle kihívásokra különféle iskolák és módszerek tudnak választ adni, amelyeket a helyi viszonyokat ismerő és értő, autonóm iskolai közösségek találhatnak meg.

Az aláírók a magyar oktatás egészének felemeléséhez az alábbiak figyelembevételét tartják szükségesnek:

  • 1. A médiában nyilvánosságot kapott kritikák egy része és az ezekre született reakciók azt a téves képzetet kelthetik, hogy a Nemzeti alaptanterv körüli vita elsősorban ideológiai-világnézeti kérdésekről szól. Határozottan kiállnak amellett, hogy az alaptantervet és a kerettanterveket szakmai alapon kell bírálni. Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem politikai érdekek eszközeként szolgál. Üdvözlik a NAT bevezetőjének korszerű pedagógiai szemléletét, amely szolgálhatná a magyar oktatás megújulását, ha ezt nem lehetetlenítené el az előírt hatalmas tananyagmennyiség, amely nagyrészt csak az ismeretanyag frontális előadását teszi lehetővé. Erre kirívó példa az irodalom, ahol kevesebb órában  kellene az eddiginél is több anyagot megtanítani. Úgy látják, a magyar oktatás egészének várt megújulását – néhány részterület kivételével – a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák. 
  • Minden változás lehetetlen, amíg a változtatások végrehajtói, a pedagógusok nem rendelkeznek az ehhez szükséges idővel, energiával, akaraterővel. A kollégák jó része fáradt, reményvesztett, napi szinten kudarcokkal küzd. Pedagógiai változásokról, szemléletváltozásról akkor érdemes beszélni, ha a pedagógusok ehhez megkapják az alapvető támogatást.
  • A megalázóan alacsony pedagógusbérek lehetetlenné teszik a tanári hivatás teljes megélését, az értelmiségi életformát. (Az egyházi iskolák tanárai ugyanazon bértábla szerint kapják a bérüket, mint a nem egyházi intézményekben dolgozó kollégák.) A pedagógusok társadalmi megbecsültségének is elemi feltétele a bérek rendezése. Egy egyetemi diplomás kezdő pedagógus bértábla szerinti illetménye ma bruttó 203.000 forint. Ez a garantált bérminimum alatt van, amire még sohasem volt példa! A bruttó 300.000 forintot legkorábban nyolc év után érheti el egy egyetemet végzett tanár, egy tanítónak vagy óvodapedagógusnak ehhez tizennyolc év kell! A 2013-tól több lépésben bevezetett fizetésemelés mára teljesen értékét vesztette, elsősorban amiatt, hogy a pedagógusbérek már öt éve nem igazodnak a minimálbérhez, az ígéretekkel ellentétben. Elvárják a pedagógusok bérrendezését, értékálló fizetésekkel, újra a minimálbérhez igazított illetményalappal! A pedagógusok illetményének rendezésével kapcsolatban egyetértenek a Nemzeti Pedagógus Kar 2019. decemberi állásfoglalásával.
  • Heti 24-26 megtartott tanórában nem lehet minőségi munkát végezni. A minőségre törekvő pedagógusok állandó meghasonlottságban dolgoznak, hiszen a legjobbat szeretnék nyújtani, de folyamatosan időhiánnyal küzdenek. Vagy kizsákmányolják önmagukat, lelki és testi egészségüket, vagy kénytelenek a maguktól elvárt színvonalból lejjebb adni. A minőségi munka érdekében az óraterhek határozott csökkentésére van szükség!
  • A 21. század iskolája olyan kihívásokkal szembesül, amelyek jelentős részére a pedagógusok nincsenek felkészítve. A társadalmi bajok az iskolában hatványozottan jelennek meg: a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákok növekvő aránya mutatja ezt. Hatékony tehetséggondozás, képességfejlesztés és felzárkóztatás is csak differenciált oktatás megvalósulásával lehetséges. Ezek az új kihívások megkövetelik, hogy a tanárok új szerepben jelenjenek meg. Ehhez szemléletváltozásra van szükség, amelyhez a tanároknak támogatást kell kapniuk: elsősorban időt, minőségi tanári továbbképzést és szakmai kísérést.
  • A tanárhiány mára jó néhány helyen már az alapfeladatok ellátását veszélyezteti. A tanárképzésbe egyre kevesebben jelentkeznek, még kevesebben végeznek közülük, a diplomaszerzés után sokan nem az oktatás területén helyezkednek el, a pályakezdők egy része rövid időn belül el is hagyja az iskolát. Mindez nagyon is érthető, ismerve az elfogadhatatlanul alacsony béreket, a tanári munka kihívásait és alacsony presztízsét. A tanári pályát ismét vonzóvá kell tenni a legjobb képességű fiatalok számára! Ez csak versenyképes fizetésekkel és minőségi tanárképzéssel lehetséges.

Az egyházi iskolák tanárai a magyar oktatás egészének helyzetére akartak reflektálni, mert mindnyájan mélyen hisznek abban, hogy az oktatás felemelése csak széles körű konszenzussal, az egész tanártársadalom együttműködésével lehetséges.

Kiemelt kép: Kummer János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Gyurcsány: Ebből nagy baj lesz

„Az Isten legyen hozzánk kegyes” – fohászkodik Orbán mentőcsomagját látva. Közben a Fidesz is kitalálta, hogyan rugdossa a baloldalt a válsághelyzetben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.