A japánok fél évszáda, ha ismerték is a karácsonyt, sok mindent nem tudtak kezdeni ezzel az ünneppel. Mára viszont milliók hagyományos ünnepi ételévé váltak a gyorsétterem csirkefalatkái.
Ahogy a karácsonyfa-állítás világszerte elterjedt hagyománya a mai Németország területéről ered, úgy a selyempapírba és sztaniolba csomagolt fondantcukorkák is német közvetítéssel juthattak el hazánkba. A szaloncukorral történő fenyődíszítés azonban már a magyar gógyi leleménye.
Míg Magyarországon egységesen kezeljük, hogy ki érkezik az ajándékokkal december 6-án és ki szenteste, Európa többi országában ez közel sincs így. Következzék pár különleges ajándékhozó karakter az olasz hóboszorkánytól a katalán karácsonyi farönkig.
A Szent István napján a Gellérthegyről fellőtt rakéták közel százéves hagyománya a Horthy-korszakig nyúlik vissza, de hazánk viharos történelme miatt számos alkalommal maradt el, sőt korábban az emlékét is el akarták törölni.
Rengeteg hagyomány, babona, hiedelem fűződik a nyári napfordulóhoz, egy jezsuita beszámoló szerint eleink olyan „vad” ünnepet ültek, hogy annak már „mérséklő rendelkezésekkel” kellett véget vetni.