Nagyvilág
BERLIN, GERMANY - JUNE 13: Austrian Chancellor Sebastian Kurz (L) and German Interior Minister Horst Seehofer (R) attend a press conference on June 13, 2018 in Berlin, Germany. Both men advocate a more hawkish policy towards migrants that includes refusing entry to those lacking visas or reasonable asylum grounds at the border and sending them back to their initial country of entry into the European Union. Seehofer and German Chancellor Angela Merkel have so far been at odds over this point, which has prevented the rollout of a common "migration masterplan." (Photo by Carsten Koall/Getty Images)

Agresszív kisebbség kényszerítheti térdre Európát

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 07. 05. 10:49

Korábban a témában:

A következő pár napban kiderülhet, hogy végleg sikerült-e rákényszerítenie az akaratát az Európai Unió 500 millió lakosára a szavazók 13 százalékának.

Európában az utóbbi időszakban nagyon hasonlóan kezdtek el szavazni az emberek, legalábbis ami a bevándorlásellenes pártok támogatottságát illeti.

  • Franciaországban a Nemzeti Front,
  • Hollandiában a Szabadságpárt (PVV),
  • Németországban Afd (Alternatíva Németországért) kapott 13 százalékot.

Ezekben az országokban ehhez hasonlóan van korreláció az Európa-párti, balosabb pártok népszerűsége között is, amelyek jellemzően ennek úgy a két és félszeresét kapták a választáson. Mások persze a parlamentben megszerzett mandátumok arányai, hiszen mások a választási rendszerek is. És vannak olyan nyugat-európai országok is, ahol más a helyzet. Olaszországban a kormánykoalíció része az újfasiszta Északi Liga, Ausztriában a libertariánus-szerű, de menekültekkel kemény Osztrák Néppárt kormányoz a tőle is jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal, a visegrádi országok kormányainak nagy része pedig legalább részben a szélsőjobbra húz, élükön Magyarországgal és Lengyelországgal.

(L-R) Czech Prime Minister Andrej Babis, Austrian Chancellor Sebastian Kurz, Polish Prime Minister Mateusz Morawiecki, Slovakia's Prime Minister Peter Pellegrini and Hungarian Prime Minister Viktor Orban react during a press conference at a meeting of the Visegrad Group (V4) in Budapest, Hungary, on June 21, 2018.
Poland and three of its central European neighbours said they they will boycott a meeting on Sunday, June 24, 2018, organised by EU Commission President Jean-Claude Juncker to discuss migration policy. / AFP PHOTO / FERENC ISZA
Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, valamint Sebastian Kurz osztrák kancellár a V4+Ausztria csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban
Fotó: Isza Ferenc / AFP

De azokban az országokban, ahol a szélsőjobb kevésbé meghatározó, még mindig politikai harc folyik a menekültkérdés megoldásával kapcsolatban. Ez azért furcsa, mert a menekültválság csúcsán, 2015-ben messze nem voltak ekkora konfliktusok azokban az országokban, amelyek nem eleve elutasító erőszakkal indítottak a menekültekkel szemben, mint Magyarország.

2015 óta az Európába érkező menekültek száma úgy 95 százalékkal visszaesett, de a kérdés politikai súlya egyre nő.

A legutóbbi, főleg a migrációval foglalkozó csúcstalálkozóból pedig kezd egyre egyértelműbbé válni, hogy ez a több országban is csak 13 százalékos kisebbség sikeresen kényszerítette térdre az európai többséget. Ebben természetesen szerepe van a menekültekkel szembeni kemény bánásmód folyamatos legitimizálásának is.

BRUSSELS, BELGIUM - JUNE 28: Prime Minister of Hungary Viktor Orban attends the EU Leaders summit in Brussels, Belgium, 28 June 2018. The summit, which gathers 28 EU leaders, is to focus on the migrant issue, the relations with the U.S., cooperation in defense and security, and the economic and monetary union.

 
 Dursun Aydemir / Anadolu Agency
Orbán úgy nyerte meg ezt az EU-csúcsot, hogy nem is volt benne érintett
Három nagy és meglepő tanulság született. És három nagy nyertes is: Orbán, Merkel és Seehofer.

Sokkal konzekvensebben és erőteljesebben nyomta ugyanis a szélsőjobbhoz köthető média a Daily Mailtől az Origóig azt, hogy milyen esetekben nem sikerült beilleszkednie az ide érkező menekülteknek, mint amennyire a normálisan működő média be merte mutatni ezeknek az ellenpéldáit.

A jelenlegi nagy európai döntéshozatali kényszer mögött szintén a szélsőjobb kisebbsége áll. Angela Merkel német kancellár azért volt annyira rákényszerítve arra, hogy mindenáron eredményt érjen el a menekültek feltartóztatásával kapcsolatban, mert a belügyminisztere rákényszerítette erre. Horst Seehofer pedig azért kezdte el a koalíció és a pártszövetség felbontásával zsarolni Merkelt, mert októberben választások lesznek Bajorországban, pártja, a CSU felségterületén, ahol azonban egyre erősebb a bevándorlásellenes AfD.

Horst Seehofer
Fotó:Carsten Koall/Getty Images

A CSU jelen állás szerint el is vesztené Bajorország vezetését. Seehofer pedig a mostani keménykedéssel szeretné a szélsőjobb felé mozduló szavazókat visszanyerni, még azon az áron is, hogy elszakad a CDU-tól és ezzel elveszti a politikai közepet.

Magyarán a megállapodás, ami a napokban született, leginkább a bajor belpolitikára vezethető vissza, de hozzájárultak más országok belpolitikai problémái is. Angela Merkel és Horst Seehofer törékeny békéjének két következménye volt: Seehofer belügyminiszter marad, a másik, hogy elvileg zárt táborokat építenek Európa területén, ahol gyorsított eljárásban bírálnák el a menekültek kérelmeit, majd hazaküldenék azt, aki nem kapta meg.

Ezzel ugyanaz a probléma, mint a szélsőjobb közös, európai parlamenti listájával. Az euroszkeptikus, nacionalista pártok jól megértik egymást, amíg általánosságokról kell beszélni. Nem akarnak európai föderalizmust, nem akarnak migránsokat.

De amikor a gyakorlati kérdésekről kell tárgyalni, kiderül, hogy olyan nagyon azért egymást sem akarják.

A probléma természetesen most is a már Európában lévő migránsok elosztása. Olaszország azt szeretné, ha továbbmennének tőlük Ausztriába és Németországba, Németország pedig azt, ha visszavinnék őket oda, ahol partraszálltak, azaz például Olaszországba. Ausztria azt, hogy a Németországból kirakott migránsok ne hozzájuk kerüljenek, és persze az olaszoktól se jöjjön senki, míg Magyarország azt, hogy a Németországból és Ausztriából kirakott migránsokat ne kelljen befogadnunk, nem is beszélve azokról, akiket az olaszok osztanának most szét. Ezt a körkörös érvelést karikírozta a liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt is az Európai Parlamentben kedden.

Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban kerül elő az európai államhatárok lezárása. Először Seehofer fenyegetett azzal, hogy lezárja a bajor határt Ausztria felől, de előkerült ugyanez a fenyegetés Olaszországtól, Magyarországtól és Ausztriától is. Sőt, még Szlovénia is azt mondta, hogy átgondolja a dolgot.

15 June 2018, Austria, Patsch: Cars and trucks cross the Europa Bridge on the Brenner mountain pass between Patsch and Schoenberg. Photo: Sven Hoppe/dpa
Autók és kamionok a Brenner hágón
Fotó: Sven Hoppe/dpa/AFP

Amit érdemes is átgondolni, hiszen menekültek már alig közlekednek az államok között, de iszonyatos gazdasági következményei lennének a határok visszaállításának. Az Ausztriát és Olaszországot összekötő Brenner-hágó nagyon komoly gazdasági forgalmat bonyolít, az egyik legnagyobbat Európában. A határellenőrzést mindkét állam megérezné, de a többi államhatár lezárása is szinte ellehetetlenítené az európai kereskedelmet.

Brüsszel, 2018. június 28.
Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján az esemény első napján, 2018. június 28-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Vége Európának? Félelem és bizonytalanság a német migrációs egyezség miatt
Európa akkor kerül igazi kihívás elé, ha a sok önállósuló kisebb ország után a németek is a saját útjukat kezdik járni – ez a tanulsága annak a menekültvitának, amely előbb a német koalíciót, most pedig az unió alapjait rengetheti meg.

Igazából most kezdett el kiderülni az, hogy a legutóbbi nagy EU-csúcs megegyezései egy dologra voltak valóban jók: hatalomban tartani Horst Seehofert. Másra nem nagyon, mert hiába tudtak elviekben megegyezni az érintett országok vezetői, a gyakorlati kérdésekben óriási vita van.

És a napokban fog eldőlni az, hogy Európa szabad határai megmaradnak-e. Az olasz és az osztrák kormány is azzal fenyegetett, hogy ha a német déli határ mentén állítják fel a tranzitzónákat, lezárják a határokat. Ez valószínűleg olyan láncreakciót indítana el, amelynek a végén Európa kevésbé lenne nyitott és szabad hely, sőt, akár teljesen véget érhet a schengeni határok időszaka. Idáig vezetett egy kellően agresszív kisebbség folyamatos politikai harca.

Kiemelt kép: Carsten Koall/Getty Images 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Closeup of big gold nugget, finance concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.