Júliushoz képest különleges időjárási viszonyok alakultak ki Németország keleti csücskében hétfő hajnalra: mínusz két fokig csökkent a hőmérséklet egy hirtelen keleti hidegfront hatására az egykori NDK területén, az Érchegységben. Valami hasonló történt a két kormányzó német testvérpárt, a CDU és a CSU között is: viszonyuk fagypont alá zuhant az elmúlt két hétben. S ebben a keleti hidegfront is szerepet játszott, ha a visegrádi négyek szerepére – köztük Magyarországéra is – utalhatunk a német belpolitikában.
A Bajorországot évtizedek óta kormányzó CSU pártelnöke és a német szövetségi kormány belügyminisztere, Horst Seehofer ugyanis két hete zsarolja a kancellárt, a CDU-s Angela Merkelt. Azzal fenyegeti kabinetbeli főnökét: ha nem talál európai megoldást a kérdés rendezésére, akkor belügyminiszterként júliustól elrendeli a más országokban regisztrált menedékkérők visszaküldését a német határról.
Európai együttműködést akar Merkel
Ezzel Németország felrúgná az európai együttműködést, ami éppen most csütörtökön-pénteken látszott körvonalazódni, s amiért Merkel kancellár teljes elánnal küzdött. Merkel 14 állammal egyezett meg arról, hogy Németország visszaküldheti az onnan érkező, kiutasítandó menedékkérőket – hangzottak legalábbis az első német kormányzati hírek az EU-csúcsról.
Időközben azonban három visegrádi állam is cáfolta vagy legalábbis relativizálta a németekkel való megállapodás hírét. A legélesebben a cseh miniszterelnök Andrej Babis határolódott el az egyezségtől, majd gyorsan csatlakozott hozzá Orbán Viktor is, mondván: „ez a szokásos politikai kacsa, semmilyen megállapodás nem született”. Hamarosan a lengyelek is Merkel ellen fordultak, így most a német sajtó elsősorban azt hangsúlyozza, hogy Görögországgal és Spanyolországgal, az EU-ba belépő menekültek szempontjából két kulcsfontosságú állammal meg tudott egyezni a kancellár.
Fotó: Szecsõdi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda /MTI
Olaszországgal nem is remélték a megállapodást, hiszen már az is nagy eredménynek számított, hogy az újdonsült olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte nem vétózta meg az európai vezetők kompromisszumát pénteken. Csütörtökön ugyanis Róma még azzal fenyegetett, hogy megakadályoz minden megállapodást: az újonnan hatalomra került, élesen bevándorlóellenes olasz kormánykoalíció szerint ugyanis Európa cserbenhagyta országukat a menekültkérdésben.
A visegrádiak ellentmondanak Merkelnek
Miután a kelet-európai országok ellentmondtak Merkelnek, Seehofer a bajor CSU vezéreként jó alkalomnak látta, hogy újabb támadást indítson a kancellár ellen pénteken és szombaton: szerinte a Merkel-féle kétoldalú megállapodások hatásukban nem egyenértékűek az általa javasolt intézkedésekkel a német határ védelmére.
Ebben Seehofer kevesebb partnerre találhat, mint amire számított: még az osztrák kancellár, a radikális jobboldallal együtt kormányzó Sebastian Kurz is Seehofer ellen foglalt állást. Ez meglephette a bajorokat, de a józan ésszel gondolkodókat aligha: Ausztriának ugyanis aligha érdeke, hogy a német határon elutasított menedékkérők Bécs felé vegyék az útjukat.
Fotó: Thierry Monasse/Getty Images
Seehofer ezért vasárnap este lemondásáról beszélt egy CSU-egyeztetésen, de párttársai meggyőzhették arról, hogy ne dobja be ilyen gyorsan a törölközőt. Éppen ezért hétfőn hajnalban a belügyminiszter – aki lemondását egyelőre lebegteti – ma délutánra újabb tárgyalási fordulóra hívta a CDU-t és Merkelt. Rossz jel azonban, hogy a délután ötre tervezett tanácskozás előtti CDU-CSU közös frakcióülést a Bild Zeitung legfrissebb információi szerint a CSU hétfő délelőtt lemondta.
A CDU Merkel mögé zárkózott fel
A CDU közben egyértelműen Merkel mögé zárkózott fel a vitában, csak a thüringiai tartományi miniszterelnök, Mike Mohring tartózkodott a kancellárt megerősítő határozat megszavazásakor. Így a CSU-vezér Seehofer sorsa megpecsételődni látszik, hiszen aligha zsarolhatja már sokáig a legnagyobb kormánypártot. A CDU legtöbb politikusa szerint európai megoldást kell találni a menekültügyben – Németország nem cselekedhet egymaga, és a CSU ezt nem akadályozhatja meg, amikor Európa végre mozdulni látszik.
Merkel éppen ezért magabiztosnak mutatkozott vasárnap este, amikor a ZDF német állami tévének nyilatkozott – a bajorok ezt is rosszul számították ki. Merkel ugyanis hangsúlyozta, hogy a CSU és a CDU együttműködését akarja, de nem hátrált meg Seehofer előtt. A kancellár továbbra is európai megoldást akar – bár tudja, és ki is mondta: Európa lassan reagál. Ugyanakkor immár hangsúlyozta az európai határok külső védelmét is a kancellár. Ez elvileg Donald Tusknak, az Európai Tanács lengyel elnökének a javaslata, de hasonló állásponton vannak a franciák és Orbán Viktor is előállt már korábban ilyen ötletekkel.
Fotó: Jack Taylor/Getty Images
Merkel Európában leginkább amúgy is a franciákra számíthat. Amikor a ZDF riportere vasárnap rákérdezett, nem gondolja-e: a kontinensen immár nem a német kancellár, hanem mások határozzák meg a politikai napirendet, és mások lettek a hangadók (itt az osztrák kancellárra, Kurzra utalt elsősorban), akkor Merkel emlékeztetett arra, hogy a francia elnökkel, aki erős pozícióban van, egyetértenek a menekültkérdésben.
Gauland nem merte Hitler nevét kiejteni, amikor Merkelt támadta
Seehofer szempontjai is érthetők mindazonáltal: Bajorországban október közepén tartományi választások lesznek, és a tavalyi általános, szövetségi szintű választás megmutatta, hogy a tartományban egyre erősebb az AfD, a bevándorlás elleni politikájáról ismert, relatíve új párt. (12,4 százalékot értek el a szélsőségesek 2017-ben itt.)
Az AfD egyik vezetője, a szélsőséges kijelentéseiről ismert Alexander Gauland egyik megjegyzését vasárnap este is lejátszotta a ZDF a Merkel-interjúban. Ebben Gauland arról beszél: ha Merkel kancellár marad, az életbiztosítás a pártjuk számára. Az AfD ugyanis a 2015-ös Merkel-intézkedések bírálatából él azóta is: a menekültek akkori beáramlása óta egyre erősödött a radikálisan jobboldali párt. Gauland egyébként a hétvégén újabb támadásokat indított Merkel ellen, és Erich Honecker elszigeteltségéhez, utolsó hónapjaihoz hasonlította a kancellár vergődését.
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
A hasonlatot Merkel a ZDF-ben nem akarta kommentálni. Sőt a tévében el sem hangzott az a még durvább utalás, amivel a Spiegel Online szerint Gauland egyenesen Hitlerhez hasonlította – Hitler nevének kiejtése nélkül – Merkelt. Gauland szerinte ugyanúgy elszigeteli Merkel Németországot, mint ahogyan egykor … – és ekkor nem mondott ki egy nevet az AfD pártgyűlésén a radikális politikus, de a szövegkörnyezetből egyértelmű volt a Führerre való utalás.
Az SPD rosszul van a CSU cirkuszolásától
Mint említettük, az AfD Bajorországban tavaly már 12,4 százalékig jutott, a bajor CSU-nak ezért kellene valamilyen eredményt felmutatnia a szövetségi belügyminisztériumot vezetve. Seehofer ezért próbálkozott a különúttal, de nem vette figyelembe, hogy nem csak a CDU-val, a kereszténydemokrata testvérpárttal kormányoznak együtt. A hétvégén az SPD elő is állt egy ötpontos programtervezettel, amit megfigyelők Merkeléhez hasonlónak tartanak (erről a ZDF-interjúban is szó esett). A szociáldemokrata párt egyik vezetője pedig hétfő reggel elborzadva tekintett a CSU-CDU vitára, és azt elemezte: óriási felelőtlenség, hogy egy bajor tartományi választás miatt az ország kormányozhatóságát teszi kockára a CSU. Azt is kifejtette, hogy a CSU szigetelődött el, nemcsak Németországban, hanem Európában is, és a szociáldemokraták meg akarják őrizni a határok átjárhatóságát az EU-n belül.
Az SPD javaslata egyébként a következő:
- támogatást kell adni azoknak az EU-n kívüli országoknak, amelyek menekülteket fogadnak be.
- Nem járható a kiutasítások esetében a német különút az EU-n belül (vagyis elutasítják Seehofer és a bajor CSU tervezett lépéseit).
- Az EU-n belüli leginkább érintett országoknak, azaz Olaszországnak és Görögországnak támogatást kell adni.
- Meg kell erősíteni az EU külső határait.
- Meg kell különböztetni a menedékkérőket azoktól, akik a német munkaerőpiacra akarnának belépni.
Azaz gyakorlatilag a két utolsó ponttal az SPD programja akár a magyar kormánypolitikának is megfelelne, az EU külső határainak védelme és a gazdasági migráció elkülönítése tekintetében.
A Spiegel orbanizálódásról is
A Spiegel szerint ugyanakkor Európa „orbanizálódik”, mindenki a saját útját járja, és egyre inkább elhatárolódik, leválik a közös politikáról.
Hogy valóban mindenki a saját útját járja-e Európában, arról lehet vitatkozni, de Németországban ez tényleg erősödő tendencia. Egyes közvélemény-kutatások szerint ugyanis külön-külön a CDU és a CSU több támogatást szerezne a választásokon, mint együtt. Minthogy a két párt politikája egymástól amúgy is távolodóban van, ezért megfigyelők hosszabb távon egyre valószínűbbnek látják a kereszténydemokrata CDU és a keresztényszocialista CSU szétválását. Így a bajor CSU más tartományokban is megjelenhet önálló tényezőként, de a CDU is beléphetne a bajor politikai életbe. Egyes közvélemény-kutatások szerint ez az ottani kispártokat érintené nagyon érzékenyen.
Rövid távon azonban a vita folytatása várható: amíg a CDU és a CSU szét nem válik, és amíg egy kormányban maradnak (és mondjuk a CSU helyére nem ugranak be a Zöldek, akik a szocdemekkel és a CDU-val talán nyugodtabban tudnának együttkormányozni), addig várhatóan folytatódnak a viták is a Merkel-kabineten belül. Hogy Seehoferrel vagy nélküle – ez a kérdés napokon belül viszont eldőlhet.
Kiemelt kép: Carsten Koall/Getty Images
