Nagyvilág
BRUSSELS, BELGIUM - JUNE 28: Prime Minister of Hungary Viktor Orban attends the EU Leaders summit in Brussels, Belgium, 28 June 2018. The summit, which gathers 28 EU leaders, is to focus on the migrant issue, the relations with the U.S., cooperation in defense and security, and the economic and monetary union.

 
 Dursun Aydemir / Anadolu Agency

Orbán úgy nyerte meg ezt az EU-csúcsot, hogy nem is volt benne érintett

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2018. 06. 29. 16:23

Hajnalig tartó csúcsot tartottak az Európai Unió vezetői csütörtökről péntekre Brüsszelben. A legfőbb téma a migráció volt, miközben az Európába áramló menekültek száma töredékére esett az elmúlt években. Három nagy konfliktus mégis elérte azt, hogy ez a téma legyen a legfontosabb.

Meseberg, 2018. június 19.
Angela Merkel német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő (b-j) a német kormány vendégháza, a Berlin melletti mesebergi kastély erkélyén 2018. június 19-én, a német és a francia kormánynak a kastélyban tartott közös konzultációján. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Három konfliktus, ami szétszakíthatja vagy összekötheti Európát
A konfliktusok látszólag mind a menekültválság miatt alakultak ki. De a valódi indok mindenhol más.

Átfogó megállapodás most sem született, ezt valahogy nem sikerült elérni a 2015-ös nagy menekültválság óta, de legalább valamilyen konszenzus létrejött az egymásnak ellentmondó érdekek között. De több, ennél fontosabb, elsőre aprónak tűnő tanulságot is le lehet vonni a csúcstalálkozóból.

Nem biztos, hogy igaza van az euroszkeptikusoknak

A felületes szemlélő a csúcsból azt látja, hogy nemzetállamok vitatkoznak nemzetállami kérdéseken. Pedig az a helyzet, hogy az Európai Unió épp most tanulja meg azt, hogy milyen érzés, ha nehéz a politika. Egyetlen félföderális szervezettől sem lehet elvárni azt, hogy konfliktusok nélkül, szimpla dialógussal (az unió kedvenc kifejezésével) megegyezzenek egymással teljesen ellentmondó érdekek.

Abból, ahogy Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Orbán Viktor folyamatosan a nemzetállamok nagyobb hatalma mellett hangoskodik, azt gondolnánk, hogy az európai együttműködés nem mélyül tovább. Ez nem így van. Hajnalban olyan képek jöttek ki az országok vezetőinek tanácskozásáról, ahol a miniszterelnökök és elnökök felhajtott ingujjal, tollal a kezükben szövegeznek javaslatokat, együtt, az Európai Unió keretein belül. Ezt hívják politikának, és a menekültválság, valamint a migránsokkal kapcsolatos politikai félelemkeltés elérte, hogy az EU politikusabb szervezet legyen.

Ugyanezt kellett nemrég a németeknek is megtapasztalniuk. Amikor a választás után a szociáldemokraták bejelentették, hogy nem kívánnak részt venni a koalícióban, mindenki pánikba esett, hogy Németországban szétesik a politikai rendszer. Pedig csak az volt a helyzet, hogy évtizedeken keresztül kormányozhattak kényelmes egyetértésben a pártok, és nem kellett nagy politikai csatákat vívniuk. De a pártok részben azért vannak, hogy érdekeket képviseljenek, az egymással ellentétes érdekek képviselete pedig politikai harcokhoz vezet. Ráadásul az Európai Bizottság is egyre nagyobb mozgásteret szerez ezekben a küzdelmekben a Tanáccsal szemben. Így van ez jól.

Megfordultak az erőviszonyok az Orbán-Néppárt vitában

Orbán Viktor ritkán veszít Brüsszelben, és most sem ez történt. A magyar miniszterelnök úgy lett a menekültekről szóló vita egyik főszereplője, hogy Magyarországon nincsenek menekültek, és nem is akar idejönni senki. Azt, hogy ez mennyire igaz, ez a videó mutatja meg remekül.

Hungary's Prime Minister Viktor Orban (L) speaks with Germany's Chancellor Angela Merkel (C) during the last day of the European Union leaders' summit, without Britain, to discuss Brexit and eurozone reforms on June 29, 2018 at the Europa building in Brussels.
EU leaders clinched a hard-won migration deal during all-night talks on June 29, that Italy's hardline new premier said meant his country was "no longer alone" in shouldering the responsibility for migrants. / AFP PHOTO / Ludovic MARIN
Orbán Viktor és Angela Merkel
Fotó: Ludovic Marin / AFP

Orbán mégis bejátszotta magát a nagy és fontos tagországok vezetői közé, szimplán azzal, hogy ő mondta a legrégebb óta és a leghangosabban azt, amerre most Európa halad. Lehet rá azt mondani, hogy mázli, de a magyar miniszterelnöknek túl sok ilyen mázlija van ahhoz, hogy véletlen legyen.

Ami még érdekes ebből a szempontból, hogy sokan kérik az Európai Néppártot, hogy rakja ki a tagjai közül a Fideszt. Csak azt a kérdést nem teszi fel magának senki, hogy mi lesz azután, hogy kirakták a Fideszt. Manfred Weber frakcióvezető feltette ezt a kérdést, és arra jutott, hogy jobb, ha a Fidesz bent van, mintha kint lenne, ezért hajlandó elnézni egy rakás dolgot, amit Orbán csinál.

A lengyel kormánypárt már most sem tagja a néppártnak, az olasz kormánypárthoz hasonlóan. Ha a Fidesz sem lesz az, akkor az Európai menekültvita radikális pártjai közül egyik felett sem lesz semmilyen befolyása a konzervatívoknak.

03 May 2018, Brussels, Belgium: Manfred Weber pf the Christian Social Union (CSU), leader of the Group of the European People's Party (EPP) in the European Parliament, comes for a business breakfast before a cabinet meeting in the Bavarian representation. The Bavarian Prime Minister Soeder and the members of the Cabinet travel from 02.-03.05.2018 to Brussels. Photo: Sven Hoppe/dpa
Manfred Weber
Fotó: Sven Hoppe/dpa / AFP

Ráadásul a néppárt nagyon megosztott abban, ahogy Orbánt megítélik. A skandináv liberális-konzervatív pártok nagyon szerenték, ha kiraknák Orbánékat, a bajor keresztényszociálisok és a visegrádi országok pártjai pedig nagyon szeretnék, ha nem raknák ki. Merkel CDU-ja pedig valahol középen van. Ezt a megosztottságot mutatja az is, hogy a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentés szavazásakor a LIBE néppárti tagjaiból nyolc elítélte, kilenc támogatta a Fideszt.

Teljesen átalakulhat az Európai Parlament

Orbán egy ideje azzal fenyegetőzik, hogy ha kirakják a néppártból, új parlamenti frakciót csinál. Schöpflin György a Politico szerint elmondta Brüsszelben, hogy a Fidesznek semmilyen tartozása nem lenne a néppárt felé, ha kirúgnák őket. Simán létre tudnának hozni egy 150-200 főből álló euszkeptikus frakciót a Parlamentben, ahová az összes európai radikális pártot össze tudnák gyűjteni. Eddig a szkeptikus pártok a szélen voltak az EP-ben, de 200 fővel már nagy befolyásuk lenne bármilyen döntésre, amelyet a parlamentnek is jóvá kell hagynia

A Fidesz kilépésével a néppárt rengeteg mandátumot veszíthet, és egyébként is fennáll a veszélye annak, hogy a liberálisabb konzervatív pártok egyszerűen átülnek az ALDE– frakciójába. Mondjuk ennek akkor is, ha Orbán nem lép ki. A magyar miniszterlenök jelenleg kétélű fegyver a néppárt számára, mert egyszerre taszítja a liberálisokat, de vonzza a szkeptikusokat.

Strasbourg, 2014. július 15.
Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselõje az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának ülésén Strasbourgban 2014. július 15-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője az EP néppárti frakciójának ülésén Strasbourgban
Fotó: Beliczay László / MTI

Orbán húzónév lett a közép-európai jobboldali pártoknak, sokan konkrétan már kampányolnak vele. De nyugaton még viszonylag stabilan utasítja el a hagyományos jobboldal, csak a szélsőjobbon népszerű. A 2019-es európai parlamenti választásokon viszont komolya esélye van a liberális pártok előretörésének is, és Orbán jelenléte még jobban kiveheti a szelet a néppárt vitorlájából.

A miniszterlenök viszont kényelmes helyzetben van. Ahol ő áll, onnan az látszik, hogy a néppárt jön felé, nem fordítva. Elég kivárnia, hogy pont annyira radikálisok legyenek, mint ő, és akkor annak a veszélye sem áll majd fenn, hogy kirakják.

És a megoldás

Amiről eddig nem beszéltünk, az a csúcs konklúziója. Három fő megállapodás született.

Az egyik az, amit szintén Orbán mond egy ideje, hogy az EU-n kívül létesítsenek olyan menekülttáborokat, ahol el tudják bírálni a menedékkérelmeket anélkül, hogy a menekültek tömegei szállnának hajókra Európa felé. Ez a megoldás leginkább a partmenti államoknak, például Olaszországnak kényelmes, mert nem kell mindenkit befogadniuk, akit a tengerből kimentenek.

A másik az, hogy Európán belül is létrehoznak menekülttáborokat, ahol elbírálják, kinek fogadják el a menedékkérelmét és kit küldenek vissza. Ennek a jogi környezetéről semmit nem tudni, és az EU-n kívüli táborok létrejötte is nagyban függ attól, hogy az EU-val baráti országok belemennek-e ebbe. Albánia már visszautasította a lehetőséget, Tunézia még nem.

A bajorok is megkapták, amit szerettek volna, de úgy, hogy az Merkelnek is jó legyen. Itt az volt a cél, hogy a másodlagos migrációt (amikor egy tagállamban megkapja a menedéket egy menekült, de továbbmegy egy másikba) megakadályozzák. A németeket ugyanis leginkább ez sújtja, és a bajor Keresztényszociális Unió emiatt keményített be Merkellel szemben. A megoldás Merkelhez méltó kompromisszum: nincs kemény szabály a betiltásra, de minden állam megfogadta, hogy komolyabban próbálja megakadályozni a másodlagos migrációt.

Kiemelt kép:  Dursun Aydemir / Anadolu Agency / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 06:  Supreme Court nominee Judge Brett Kavanaugh organizes his desk before testifying to the Senate Judiciary Committee on the third day of his Supreme Court confirmation hearing in the Hart Senate Office Building on Capitol Hill September 6, 2018 in Washington, DC. Kavanaugh was nominated by President Donald Trump to fill the vacancy on the court left by retiring Associate Justice Anthony Kennedy.  (Photo by Chip Somodevilla/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.