Magyarország semmilyen kétoldalú megállapodást nem köt Németországgal menekültügyben addig, amíg Ausztria és Németország között nem születik megállapodás – ebben egyezett meg Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár kedd este. A magyar miniszterelnök erről csütörtökön Berlinben – ahová már megérkezett – tájékoztatja Angela Merkel német kancellárt is.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az osztrák ellenzéki párt, a Liste Pilz (Pilz-lista) kérdést intézett Kurz kancellárhoz a bécsi parlamentben, miután a kormányfő a déli határok védelméről beszélt, és intézkedéseket ígért a határ megerősítésére. Bruno Rossmann frakcióvezető emiatt „Európa végétől” fél. Mindez azután történt, hogy a három közül két német kormánypárt megállapodott arról, hogy menekültközpontokat állítanak fel Németországban, és addig nem tekintenek az „országba belépettnek” senkit, amíg nem ellenőrizték, hogy regisztrálták-e menekültként más EU-tagállamban.
Más kérdés, hogy az illegális migráció megfékezésére hozandó intézkedéseket miként hajtja végre Németország. Hiszen ha Berlin kiutasítja a területére fizikailag belépett (de jogilag „nem belépettnek” tekintett) migránsokat, nem lehet tudni, hogy mi fog történni velük ezután. A két némt kormánypárt, a CDU és a CSU egyezsége szerint erről a kérdésről az osztrákokkal kell megállapodást kötniük.
A bajor CSU-t ugyanis az őszi tartományi választások előtt az Ausztria felől érkező migránsok foglalkoztatják, miután kifejezetten erősödik az idegenellenességéről ismert ellenzéki párt, az AfD Bajorországban. Nyilvánvalóan ezért fenyegetőzött lemondással vasárnap éjjel a CSU elnöke, Horst Seehofer, aki egyben német belügyminiszter is, és aki a menekültügy szigorúbb szabályozását követeli az utóbbi hetekben. A mostani kompromisszum is arról szólt, hogy a bajor-osztrák határon létesítenének úgynevezett tranzitcentrumokat a menekülteknek.
Fotó: Arne Immanuel Baench / AFP
Ám maga az osztrák kancellár is bizonytalan: Kurz reggeli tévényilatkozatában arról beszélt, hogy hiába telefonált német politikusokkal, azok sem tudják, hogy pontosan mit jelent majd a gyakorlatban az a kompromisszum, amelyről a CSU és a CDU, a két konzervatív német kormánypárt megegyezett a hét elején. Különösen az kérdéses, hogy a tranzitcentrumok zárt vagy nyílt intézmények lennének-e, illetve mi történik fizikailag azokkal, akiket Németország „visszautasít”. A jelenlegi hírek szerint zárt centrumok lesznek ezek, korlátozva az illegális bevándorlók mozgását mindaddig, amíg adataikat nem ellenőrzik. A Spiegel ugyanakkor felveti azt is, hogy kérdéses az is, hogy az újonnan bevezetendő jogszabályok összhangban vannak-e az EU-szabályozásával.
Éppen ezért az osztrák kancellár sem tudja pontosan, hogy Ausztriának mit kéne tennie válaszlépésként – ez nyilvánvaló az eddigi hírekből.
A német kompromisszum ráadásul csak a CDU és a CSU között jött létre, a harmadik kormánypárt, a szociáldemokraták még nem adták áldásukat rá. A tárgyalások Berlinben csütörtökön folytatódnak, addig marad a bizonytalanság Németországban, Ausztriában – sőt Olaszországban és Szlovéniában is. Ha ugyanis Németország önálló útra lép, és nem európai partnereivel együtt határozza meg a migrációs politikát, az kényszerhelyzetbe hozhatja előbb Ausztriát, majd Szlovéniát is.
Az olaszokat a legkevésbé, mert az olasz belügyminiszter, a bevándorló-ellenességével pártját, a Ligát immár a népszerűségi listák élére ugrató Matteo Salvini szinte boldogságtól mámorosan nyilatkozta, hogy szívesen venné, ha az osztrákok szorosabban ellenőriznék a Brenner-hágót, az Alpok-egyik egyik legfontosabb tranzitútvonalát. Maga Salvini is kész erre, hiszen úgy véli: sok afgán és pakisztáni menekült a balkáni útvonalon, így Ausztrián át éri el Olaszországot. Tehát az osztrák határ lezárása nincs a római belügyminiszter ellenére. Az olaszok egyébként visszafogadni sem akarnak olyan menekülteket, akiket esetleg Németországból utasítanának ki.
Fotó:Luca Bruno/AP/MTI
Közben pedig zajlik ezzel párhuzamosan a nemzetközi vita, hogy Ausztriából megy-e több menekült Olaszországba, vagy pedig fordítva – noha Brenner község polgármestere, Franz Kompatscher szerint ez a polémia csak erőfitogtatás, szerinte soha nem volt ennyire kevés migráns a hágónál, mint most.
Sebastian Kurz osztrák kancellár annyit máris kijelentett:
Ausztria egyébként sem szerepel azon 14 ország között, amelyet Merkel említett a múlt heti EU-csúcs után, mint amelyek hajlandóak lennének visszafogadni azokat a menekülteket, akik náluk regisztráltak először. Azóta a 14-es szám amúgy is csökkent, mert Orbán Viktor és a cseh miniszterelnök is hevesen cáfolta, hogy megegyeztek volna Merkellel, amit a német kancellár sajnálkozva vett tudomásul vasárnapi tévéinterjújában. A magyar miniszterelnök szerdán Berlinben ki is jelentette:
Nem tudunk és nem is akarunk visszafogadni senkit, de bármikor készen állunk segíteni abban, hogy az illegális bevándorlókat visszaszállítsák Görögországba.
A legérdekesebb és a legkényesebb a helyzet Szlovéniában és Horvátországban. A két ország eleve határvitában áll egymással, a horvátok eddig semmibe vették a szlovének javára szóló nemzetközi döntőbírósági határozatot a szlovének számára biztosított tengeri kijáratról, és minimális szárazföldi területcseréről. Mindez most, amikor a schengeni határok kőkeménnyé válása fenyeget Németország különutas politikája miatt, a horvátokat hozhatja nehéz helyzetbe.
A szlovén ellenzéki újság (amelyben a magyar kormánypárti média és az Orbán Viktor barátjaként ismert Janez Jansa pártja, az SDS is érdekelt) máris a feszültséget szítja: a Demokracija nevű lap arról ír a horvát Vecernji listre hivatkozva, hogy a német kancellár német rendőröket küldene a horvát-szlovén határ megerősítésére. A horvát lap szerint ezen a szlovén miniszterelnök, Miro Cerar is igencsak meglepődött, hiszen Ljubljana szerint saját rendőrei képesek őrizni a szlovén határt. Szlovénia hivatalosan mindenesetre eddig csak annyit tett, hogy tájékoztatást kért külföldi partnereitől, hogy pontosan milyen intézkedésekre is készülnek.
A horvátok is idegesek, hiszen a schengeni határon kívül ragadtak egyelőre. Belépésük ebbe a zónába igencsak kérdéses, miután csatlakozásukat a szlovének ellenzik. Ennek oka az, hogy a horvátok számos kérdésben vitában állnak a szlovénekkel, és eddig az összes vitatott kérdésben elutasították a szlovén álláspontot. Ha a horvát-szlovén, a szlovén-osztrák és az osztrák-német sőt a szlovén-olasz határokon ezek után egyre szigorúbb ellenőrzéseket vezetnek be, akkor a horvát állampolgárok rendkívül nehezen juthatnak el az EU más államaiba. Horvátország ezért most úgy érezheti, hogy hiába tesz meg mindent a határai védelméért, a schengeni határok szigorítása miatt hátrányba kerülhet.
Fotó: Olivier Hoslet / EPA / MTI
