Nagyvilág
Brüsszel, 2018. június 28.
Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján az esemény első napján, 2018. június 28-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Vége Európának? Félelem és bizonytalanság a német migrációs egyezség miatt

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 07. 04. 20:26

Európa akkor kerül igazi kihívás elé, ha a sok önállósuló kisebb ország után a németek is a saját útjukat kezdik járni – ez a tanulsága annak a „menekültvitának”, amely előbb a német koalíciót, most pedig az Európai Unió alapjait rengetheti meg. A dominóeffektus máris beindult.

Magyarország semmilyen kétoldalú megállapodást nem köt Németországgal menekültügyben addig, amíg Ausztria és Németország között nem születik megállapodás – ebben egyezett meg Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár kedd este. A magyar miniszterelnök erről csütörtökön Berlinben – ahová már megérkezett – tájékoztatja Angela Merkel német kancellárt is.

Bécs, 2018. január 30.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Sebastian Kurz osztrák kancellár a találkozójuk után tartott sajtótájékoztatón a bécsi kancellárián 2018. január 30-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár a találkozójuk után tartott sajtótájékoztatón a bécsi kancellárián 2018. január jában
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az osztrák ellenzéki párt, a Liste Pilz (Pilz-lista) kérdést intézett Kurz kancellárhoz a bécsi parlamentben, miután a kormányfő a déli határok védelméről beszélt, és intézkedéseket ígért a határ megerősítésére. Bruno Rossmann frakcióvezető emiatt „Európa végétől” fél. Mindez azután történt, hogy a három közül két német kormánypárt megállapodott arról, hogy menekültközpontokat állítanak fel Németországban, és addig nem tekintenek az „országba belépettnek” senkit, amíg nem ellenőrizték, hogy regisztrálták-e menekültként más EU-tagállamban.

A berlini (és müncheni) politikusok ugyanis most azt tervezik: akit más országban már nyilvántartanak menekültként, azt visszautasítják a német határon. Mindez persze szigorúbb határellenőrzést, ezzel együtt a határok átjárhatóságának csorbulását jelentené.

German Chancellor and head of the Christian Democrats party, Angela Merkel (L) and Horst Seehofer, leader of Bavarian sister Party CSU, present their parties' electoral programmes for the September 24 parliamentary election during a press conference on July 3, 2017 in Berlin. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Komoly menekültügyi szigorításokat hoz a Merkel-Seehofer paktum
Három pontban foglalták össze a menekültügyi helyzet rendezéséről szóló megállapodást.

Más kérdés, hogy az illegális migráció megfékezésére hozandó intézkedéseket miként hajtja végre Németország. Hiszen ha Berlin kiutasítja a területére fizikailag belépett (de jogilag „nem belépettnek” tekintett) migránsokat, nem lehet tudni, hogy mi fog történni velük ezután. A két némt kormánypárt, a CDU és a CSU egyezsége szerint erről a kérdésről az osztrákokkal kell megállapodást kötniük.

A bajor CSU-t ugyanis az őszi tartományi választások előtt az Ausztria felől érkező migránsok foglalkoztatják, miután kifejezetten erősödik az idegenellenességéről ismert ellenzéki párt, az AfD Bajorországban. Nyilvánvalóan ezért fenyegetőzött lemondással vasárnap éjjel a CSU elnöke, Horst Seehofer, aki egyben német belügyminiszter is, és aki a menekültügy szigorúbb szabályozását követeli az utóbbi hetekben. A mostani kompromisszum is arról szólt, hogy a bajor-osztrák határon létesítenének úgynevezett tranzitcentrumokat a menekülteknek.

German Interior Minister and leader of the Bavarian Christian Social Union (CSU) Horst Seehofer stands on the balcony prior a coalition meeting CDU/CSU/SPD at the Chancellery in Berlin on July 3, 2018. 
German Chancellor Angela Merkel reached a deal on migration with her rebellious Interior minister, Horst Seehofer, defusing a bitter row that had threatened her government. / AFP PHOTO / dpa / Arne Immanuel BAENSCH / Germany OUT
Horst Seehofer
Fotó: Arne Immanuel Baench / AFP

Ám maga az osztrák kancellár is bizonytalan: Kurz reggeli tévényilatkozatában arról beszélt, hogy hiába telefonált német politikusokkal, azok sem tudják, hogy pontosan mit jelent majd a gyakorlatban az a kompromisszum, amelyről a CSU és a CDU, a két konzervatív német kormánypárt megegyezett a hét elején. Különösen az kérdéses, hogy a tranzitcentrumok zárt vagy nyílt intézmények lennének-e, illetve mi történik fizikailag azokkal, akiket Németország „visszautasít”. A jelenlegi hírek szerint zárt centrumok lesznek ezek, korlátozva az illegális bevándorlók mozgását mindaddig, amíg adataikat nem ellenőrzik. A Spiegel ugyanakkor felveti azt is, hogy kérdéses az is, hogy az újonnan bevezetendő jogszabályok összhangban vannak-e az EU-szabályozásával.

Éppen ezért az osztrák kancellár sem tudja pontosan, hogy Ausztriának mit kéne tennie válaszlépésként – ez nyilvánvaló az eddigi hírekből.

Az biztos: Ausztria felkészülőben van máris a déli – elsősorban a szlovén – határa szorosabb ellenőrzésére, méghozzá fizikailag is, határvédő erőket készenlétbe helyezve. A német sajtó szerint az osztrákok ugyancsak tranzitállomások létesítését tervezik legalább három helyen a déli határ mentén.

A német kompromisszum ráadásul csak a CDU és a CSU között jött létre, a harmadik kormánypárt, a szociáldemokraták még nem adták áldásukat rá. A tárgyalások Berlinben csütörtökön folytatódnak, addig marad a bizonytalanság Németországban, Ausztriában – sőt Olaszországban és Szlovéniában is. Ha ugyanis Németország önálló útra lép, és nem európai partnereivel együtt határozza meg a migrációs politikát, az kényszerhelyzetbe hozhatja előbb Ausztriát, majd Szlovéniát is.

Az olaszokat a legkevésbé, mert az olasz belügyminiszter, a bevándorló-ellenességével pártját, a Ligát immár a népszerűségi listák élére ugrató Matteo Salvini szinte boldogságtól mámorosan nyilatkozta, hogy szívesen venné, ha az osztrákok szorosabban ellenőriznék a Brenner-hágót, az Alpok-egyik egyik legfontosabb tranzitútvonalát. Maga Salvini is kész erre, hiszen úgy véli: sok afgán és pakisztáni menekült a balkáni útvonalon, így Ausztrián át éri el Olaszországot. Tehát az osztrák határ lezárása nincs a római belügyminiszter ellenére. Az olaszok egyébként visszafogadni sem akarnak olyan menekülteket, akiket esetleg Németországból utasítanának ki.

Pontida, 2018. július 1.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga párt elnöke pártjának évenkénti nagygyûlésén az észak-olaszországi Pontidában 2018. július 1-jén. (MTI/AP/Luca Bruno)
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga párt elnöke pártjának évenkénti nagygyûlésén az észak-olaszországi Pontidában
Fotó:Luca Bruno/AP/MTI

Közben pedig zajlik ezzel párhuzamosan a nemzetközi vita, hogy Ausztriából megy-e több menekült Olaszországba, vagy pedig fordítva – noha Brenner község polgármestere, Franz Kompatscher szerint ez a polémia csak erőfitogtatás, szerinte soha nem volt ennyire kevés migráns a hágónál, mint most.

Sebastian Kurz osztrák kancellár annyit máris kijelentett:

olyan egyezségbe nem megy bele Ausztria, amely egy „befogadótáborrá” alakítja át az országát.

Ausztria egyébként sem szerepel azon 14 ország között, amelyet Merkel említett a múlt heti EU-csúcs után, mint amelyek hajlandóak lennének visszafogadni azokat a menekülteket, akik náluk regisztráltak először. Azóta a 14-es szám amúgy is csökkent, mert Orbán Viktor és a cseh miniszterelnök is hevesen cáfolta, hogy megegyeztek volna Merkellel, amit a német kancellár sajnálkozva vett tudomásul vasárnapi tévéinterjújában. A magyar miniszterelnök szerdán Berlinben ki is jelentette:

Nem tudunk és nem is akarunk visszafogadni senkit, de bármikor készen állunk segíteni abban, hogy az illegális bevándorlókat visszaszállítsák Görögországba.

A legérdekesebb és a legkényesebb a helyzet Szlovéniában és Horvátországban. A két ország eleve határvitában áll egymással, a horvátok eddig semmibe vették a szlovének javára szóló nemzetközi döntőbírósági határozatot a szlovének számára biztosított tengeri kijáratról, és minimális szárazföldi területcseréről. Mindez most, amikor a schengeni határok kőkeménnyé válása fenyeget Németország különutas politikája miatt, a horvátokat hozhatja nehéz helyzetbe.

Austrian Chancellor Sebastian Kurz (OeVP)(L) and Austria's Vice Chancellor Heinz-Christian Strache (FPOe) arrive to a press conference in Vienna, Austria on July 3, 2018.
Austria's government warned on July 3, 2018 it could "take measures to protect" its borders after Germany planned restrictions on the entry of migrants as part of a deal to avert a political crisis in Berlin. / AFP PHOTO / APA / GEORG HOCHMUTH / Austria OUT
Fotó: Georg Hochmuth / AFP

A szlovén ellenzéki újság (amelyben a magyar kormánypárti média és az Orbán Viktor barátjaként ismert Janez Jansa pártja, az SDS is érdekelt) máris a feszültséget szítja: a Demokracija nevű lap arról ír a horvát Vecernji listre hivatkozva, hogy a német kancellár német rendőröket küldene a horvát-szlovén határ megerősítésére. A horvát lap szerint ezen a szlovén miniszterelnök, Miro Cerar is igencsak meglepődött, hiszen Ljubljana szerint saját rendőrei képesek őrizni a szlovén határt. Szlovénia hivatalosan mindenesetre eddig csak annyit tett, hogy tájékoztatást kért külföldi partnereitől, hogy pontosan milyen intézkedésekre is készülnek.

A horvátok is idegesek, hiszen a schengeni határon kívül ragadtak egyelőre. Belépésük ebbe a zónába igencsak kérdéses, miután csatlakozásukat a szlovének ellenzik. Ennek oka az, hogy a horvátok számos kérdésben vitában állnak a szlovénekkel, és eddig az összes vitatott kérdésben elutasították a szlovén álláspontot. Ha a horvát-szlovén, a szlovén-osztrák és az osztrák-német sőt a szlovén-olasz határokon ezek után egyre szigorúbb ellenőrzéseket vezetnek be, akkor a horvát állampolgárok rendkívül nehezen juthatnak el az EU más államaiba. Horvátország ezért most úgy érezheti, hogy hiába tesz meg mindent a határai védelméért, a schengeni határok szigorítása miatt hátrányba kerülhet.

Fotó: Olivier Hoslet / EPA / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Gyula, 2012. január 19.
A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház egyik munkatársa egy beteg sugárkezelését készíti elő az onkológiai osztályon. A kórház - holtversenyben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Idegsebészeti Klinikájával - második helyen végzett a HáziPatika.com által meghirdetett Az év kórháza szavazáson.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.