Belföld

2018: Így jutottunk el a dühös emojiktól a könnygázig

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2018. 12. 30. 07:02

Az év elején még virágot tettek a diáktüntetők a rendőrautókra, az év végén viszont már egy ellenzéki politikus dobott füstbombát a rendőrök felé. Ami nem változott, hogy a kormány semmibe veszi a tüntetőket. Egy kivétel azért volt.

Békés diáktüntetéssel indult, könnygázzal és rabosításokkal teli utcai megmozdulássokkal zárult 2018. A tüntetések keretbe foglalták az évet, és úgy látszik: van egy réteg, amelyik egyre feszültebb a kormány döntései miatt, és egyre keményebb eszközhöz nyúl azért, hogy ennek hangot adjon.

Nem foglalkozott a kormány a diáktüntetőkkel

Január 19-én kétezer diák vonult a Parlament elé, mert elegük lett a felesleges etikaórákból, a napi két testnevelésből, és leginkább abból, hogy semmibe veszik őket. A tüntetés békésen zajlott, a demonstrálók virágot tettek a rendőrautókra. A demonstrálók jelképe egy mérges szmájli volt, amit rengetegen lobogtattak transzparenseken. Céljaikat 12 pontban határozták meg, ezek között szerepelt a szabad tankönyvválasztás, a fix kötelező óraszám kiharcolása, és az intézmények, tanárok, diákok szólásszabadsága. A tüntetésen felszólalt Rékasi Zsigmond, akinek néhány nappal az esemény után a rendőrség lefoglalta a számítógépét.

Február 23-ra újabb tüntetést szerveztek a diákok, mert szerintük „kiderült, Orbán Viktor fél a fiatal demokratáktól, megtagadta fiatalkori önmagát és nem mer kiállni nyilvános vitára az oktatási rendszer problémáit saját bőrükön tapasztaló diákokkal”. Ismét több ezren vonultak utcára az oktatási rendszerváltásért. Ez a tüntetés a januárinál eggyel erőteljesebb volt, a végén a rendőrség körülbelül 50 tüntetőt körbezárt a belvárosban, majd igazoltatta őket. A szervezők pedig bejelentették, hogy március 15-ére újabb tüntetést hirdetnek. 

Fotó: Bielik István/24.hu
Diáktüntetés januárban
Fotó: Bielik István/24.hu

Ezen több mint 10 ezren vettek részt, békésen zajlott, késő este néhány tüntető ugyan megpróbálkozott egy útlezárással, de miután egy tiltakozóra 25 rendőr jutott, hamar a járdára szorították a fiatalokat. Pedig a miniszterelnök mindent megtett, hogy feltüzelje a tüntetőket, ezen a napon mondta ugyanis sokáig emlékezetes mondatát:

Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt fogunk venni a választás után.

Március 15-én persze nem csak a diákok és a miniszterelnök hívei vonultak utcára. Békemenetet tartott a CÖF mellett a Kétfarkú Kutya Párt is, a baloldali ellenzék a Fővám téren, a Jobbik pedig a Petőfi-szobornál tüntetett.

Elértek valamit?

Habár mondhatni, hogy minden tüntetésnek van értelme, amin fiatalok a szabadabb oktatásért, használhatóbb tudásért küzdenek, a céljaikat nem sikerült elérniük. A kormány nem hallgatta meg őket, nem tárgyalt velük, a jobboldal hozzáállását a diákokhoz pedig legjobban Velkovics Vilmos Kalló Dániellel készített interjúja tükrözte. Az Echo Tv riportere megpróbálta porig alázni a Független Diákparlament elnökét, és úgy beállítani a diáktüntetések sorozatát, mintha pártok által irányított, tudatlan gyerekek vonulnának utcára ahelyett, hogy tanulnának. A közfelháborodás miatt az Echo TV végül törölte az interjút.

Sima Fidesz-győzelem után 100 ezres tüntetés

Április 8-án elsöprő győzelmet aratott a Fidesz-KDNP, ismét megszerezte a parlamenti mandátumok kétharmadát. Noha voltak gyanús esetek, ezek száma és körülményei nem utaltak szervezett csalásra, inkább adminisztrációs hibákra és helyenként súlyos figyelmetlenségre. Így aztán nem is annyira a választási csalás gyanújának erőssége, mint a csalódottság okán szerveződtek az elmúlt évek legnagyobb tüntetései a parlamenti választást követő napokban, hetekben.

Budapest, 2018. április 14.
A Facebookon meghirdetett, ellenzéki pártok részvételével tartott demonstráció Budapesten, a Kossuth téren 2018. április 14-én. A résztvevõk az Operaháztól vonultak a térre.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A korábbi megmozdulásokról ismert diákvezetők mellett a tüntetések szónokai között feltűnt a februárban megválasztott független hódmezővásárhelyi polgármester, Márk-Zay Péter is. A résztvevők a szavazatok újraszámolását, tisztességes választást és új választási törvényt, valamint gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát követeltek. De a választási eredmények ismeretében már

nem csak a kormány ellen léptek fel, azt is sürgették, hogy legyen egy új, egységes ellenzék.

Az április 14-ei megmozduláson nagyon sokan voltak, körülbelül 100 ezren. A forgatókönyv nem sokban különbözött a 2017-es CEU-tüntetésektől: jelentős, de békés tömeg, óriási rendőri jelenlét, vonulás a parlament, a Fidesz-székház és az Oktogon között, utóbbinál egy kis villamossínen ücsörgés, majd indulás haza. Viszont nem voltak elég konkrétak és reálisak a célok, ezért várható volt, hogy a kezdeti lelkesedés után ráunnak az emberek a közös belvárosi sétákra. Április 21-én még kitartott a lendület (bár Papp Réka Kinga énekelt a színpadon és dubstep bulival ért véget a rendezvény az Oktogonon), és több vidéki városban is tüntettek a kormány ellen. Májusra viszont a több tízezerből több ezer ember lett, a tüntetések szolid őrjöngésbe csaptak át, néhányan lökdösődtek a rendőrökkel, de a tüntetéssorozat elhalt.

Elértek valamit?

Azt a tüntetők is sejthették, hogy a szavazatokat nem fogják újraszámlálni, nem írnak ki új választást, nem lesz új választási törvény, és újabb fölényes győzelme birtokában nem látja be hirtelen a Fidesz, hogy leépíti a demokráciát. Az sem volt életszerű, hogy a választási kudarccal leszerepelt ellenzéki vezetők a tüntetések élére állva hitelesen képviselik majd a kormányellenes tömeget. Mint ahogy nem igazán jelentek meg új vezetők sem, a tüntetések szónokai ugyanúgy nem értek el áttörést, nem lettek állandó szereplők, mint az elmúlt évek civil hősei a kockásinges Pukli Istvántól a netadós demonstrációk szervezőiig.

Részsiker: nő az otthonápolási díj

Nyárra lecsillapodott a hangulat, bár az év közepére is jutott néhány kisebb-nagyobb tüntetés. Demonstráltak a Hír Tv visszavétele után, a Sargentini-jelentés megszavazását követően pedig az „európai Magyarországért” hívta az ellenzék utcára a budapestieket. Az MSZP-Párbeszéd és a DK vezetői mondtak beszédet, a tüntetésen pár ezren lehettek. Akadt olyan demonstráció is, amelyet nem engedélyeztek: a Gyurcsány-pártnak arra hivatkozva tiltotta meg a rendőrség a tüntetést az MTA épülete előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozója idején, hogy nemzetközileg védett személy érkezik.

Júniusban, júliusban és szeptemberben azért tüntettek több százan a parlament előtt, hogy az otthonápolásért méltó juttatás járjon. A cél az volt, hogy a jelenlegi 30-50 ezer forintos otthonápolási díjat megemeljék, és elismerjék az otthonápolást mint munkát. A megmozdulásokon nem volt ugyan jelen több ezer ember, a média mégis nagy terjedelemben számolt be arról: milyen szégyenletesen kevés pénzt kapnak az államtól az otthonápolók, így a korábban hanyagolt téma sokakhoz eljutott.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Elértek valamit?

Igen. A kormány a tiltakozások hatására belátta, hogy megalázóan összeget kapnak a beteg hozzátartozójukat ápolók, így a gyermekek után járó ápolási díj 2019-től havi 100 ezer forintra nő. Az emelés a tervek szerint folytatódik a következő években is, így 2022-re az összeg elérheti a minimálbér összegét. A nem a gyermeküket ápolók díját a jövő évtől 15 százalékkal emelik, majd három éven át 5-5 százalékkal lesz magasabb a díj. Az otthonápolást ugyanakkor továbbra sem ismerik el munkaként. Az otthonápolási díj emeléséért küzdők azonban így is példát mutattak arra, lehet eredményes egy civil kezdeményezés.

Ősszel a hajléktalanok büntetése ellen demonstráltak a fővárosban, október 23-án pedig a volt LMP-s Hadházy Ákos igyekezett a tévészékház elé vinni az ellenzéki tüntetés résztvevőit.

Majd következett a CEU-ügy végkifejlete, amelybe szinte egyedüli pártként a Momentum állt bele. Ők hívták utcára az embereket a döntés előtt és a döntés után is, de a 2017. áprilisi több tízezres tömegnek már nyoma sem volt. Az emberek beletörődtek abba, hogy az ország talán legjobb egyeteme Bécsbe költözik, az utolsó megmozduláson alig ezren voltak. Fekete-Győr András novemberi beszédében azt kérdezte: hol vannak a rektorok, a dékánok, az egyetemi tanárok olyankor, amikor egy egyetemet elüldöznek Magyarországról? Ráadásul nem egyszer félrevezetve a közvéleményt.

Sokan egyre nehezebben viselik a kormány döntéseit

December 12-én a kormánypárti többség botrányos körülmények között szavazta meg a túlóratörvényt, amely lehetővé teszi, hogy az eddigi 250 óra helyett évente akár 400 óra túlmunkát is végezzenek a dolgozók, önkéntesen. Ráadásul a munkáltatóknak lehetőségük lesz arra, hogy csak 3 év elteltével számolják el a pluszmunkát.

Arra talán a kormánypárti képviselők sem gondoltak, hogy az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett intézkedés mekkora felháborodást vált ki. Habár nem százezrek, de egy nagyon elszánt tömeg vonult napokig az utcára. A demonstrációk ugyan hasonló mederben indultak, mint az év elején, a vége viszont sokaknak már nem egy oktogonos buli, hanem rabosítás lett. A törvény megszavazásának estéjén a tiltakozók még csak pár százan voltak, ám a rendőrök négyszer is könnygázt vetettek be néhány valóban erőszakos megmozdulás után, ugyanis többen például üvegekkel dobálták a rendőröket.

34 embert állítottak elő az első, éjszakába nyúló demonstráció után, és a következő napok is eseménydúsan teltek, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke például füstbombát dobott a rendőrökre. Bár a tüntetések helyszínén nem voltak rendőri túlkapások, azokat követően, éjszaka, illetve hajnalban jó néhány olyan intézkedés történt, ami értetlenséget vagy haragot váltott ki. Egy fiú – aki leverte egy rendőrautó tükrét – telefonra vette, hogy miután elkapták, hogyan fenyegeti veréssel egy rendőr. De olyan férfi is volt, akit kutyasétáltatás közben vittek el a rendőrök, pedig egyáltalán nem is tüntetett. A Társaság a Szabadságjogokért szerint a rendőrség egyenesen új jogkört talált ki magának akkor, amikor csak úgy engedte haza a tüntetőket, hogy a kamerába mondták a nevüket.

Az is legfeljebb olaj volt a tűzre, hogy a kormány és médiája a keresztényellenességet és persze Soros Györgyöt láttatta a tüntetések mögött.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

A december 16-ai demonstráció a hivatalos program végeztével tanácstalanságba fulladt. A Momentum vezetésével végül több ezer ember elsétált a Parlamenttől a köztévéhez, ahol több ellenzéki politikus is bement az MTVA épületébe, hogy petíciójukat beolvassák. Erre nem kaptak lehetőséget, sőt az egész éjszaka tartó meddő vita után dulakodás alakult ki, Hadházy Ákost kezénél és lábánál fogva tették ki a székházból. Ez pedig felkeltette a világsajtó érdeklődését is.

Elértek valamit?

A szó hagyományos értelmében semmiképp: Áder János aláírta a túlóratörvényt. Az ellenzék ugyanakkor mintha évek után rátalált volna az eddiginél erélyesebb fellépés lehetőségére. Hogy ez az ellenállás hová vezet, nem tudni, de az tény, hogy a korábbi békés harcmodor nem vezetett sok eredményre.

2019 az ellenállás éve lesz

– ezt vetítette előre december 21-én este a Sándor-palota előtt Donáth Anna, a Momentum elnöke, akit az első komolyabb, túlóratörvény elleni tüntetésen rendőrök teperték le.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Tüntetők vonulnak a Sándor-palota elé december 21-én.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Hogy a lendület  valóban kitart-e egész évben, és még inkább, hogy a néhány ezer fős megmozdulásokból lesz-e tömeges tiltakozás, azt nem látni előre. Az biztos, hogy az újév első, január 5-ére tervezett tüntetése iránt szokatlanul sokan, 28 ezren érdeklődnek a Facebookon, és Budapesten kívül több vidéki városban is utcára vonulnak az emberek.

A magyar focival kapcsolatban legalább harminc éve mondogatják, hogy „valami elindult”, ezért is érdemes óvatosan kezelni a hasonló ellenzéki kijelentéseket. Az viszont biztos, hogy megjelent egy olyan réteg, amelyik nagyon dühös a kormány intézkedései miatt, és amely a tél közepén is hajlandó órákig vonulni azért, hogy véleményének hangot adjon.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.