Szeptember 17., vasárnap
Vasárnap délután szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc májusi balatonőszödi frakcióülésén elhangzott beszédéről készült hangfelvételt. A kormányfő többek között arról beszélt, hogy hazudtak éjjel, nappal. Vasárnap este a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után spontán tüntetés szerveződött a Parlament előtt. A demonstrálók Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. A kormányfő még akkor közölte, hogy nem mond le.
Videó: Tüntetés a Kossuth téren
Képgaléria: Tüntetés a kormányfő ellen
Szeptember 18., hétfő
A Fidesz először hétfőn reggel reagált a történtekre. A párt botránynak titulálta a történteket, Gyurcsány Ferencet politikai kalandornak nevezték. Az ellenzéki párt szerint MSZP-nek kell megoldani a kialakult helyzetet. Gyurcsány Ferenc nem módosított eredeti programján: a kormányfő hétfőn Szocsiba utazott, hogy Putyin orosz elnökkel találkozzon.
Éjjel a tüntetők egy csoportja elhagyta a Kossuth teret, és a Magyar Televízió székházához, a Szabadság térre mentek, ahol az egyre agresszívabbá váló tömeg első rohamát a rendőrség még vissza tudta verni, de a második rohamnál a tüntetők betörtek a székházba. Az épület előtt felgyújtott autók lángjai az épületre is átterjedtek, ostromállapot alakult ki, a rendőrök nem voltak urai a helyzetnek. Több mint száz rendőr megsérült, a köztelevíziónak pedig több tízmillió forintos kár keletkezett.
A botrány vidéken is kibontakozott: országszerte tüntetések kezdődtek, hogy a kormányfő lemondását követeljék.
Hétfőn este Orbán Viktor a tervezett hazautazása előtt egy nappal hazaérkezett Brüsszelből, és bejelentette, hogy a Fidesz szolidáris a tüntetőkkel. Gyurcsány Ferenc este hazaérkezett, és fél héttől részt vett az MSZP rendkívüli frakcióülésén. Sólyom László első reakciójában bocsánatkérésre szólította fel Gyurcsány Ferencet, mert morális válságba taszította az országot. A miniszterelnök ennek a felszólításnak nem tett eleget, de a bizalom visszaállítását tűzte ki céljául.
Ugyanekkor az SZDSZ bejelentette, hogy nem lép ki a koalícióból és az MSZP is támogatásáról biztosította a kormányfőt.
Gyurcsány Ferenc szerint a radikális utcai megmozdulás nem megoldás a politikai vitára. A kormány nem számított a tüntetés eszkalálódására. A Szabadság téri ostromot a BBC is közvetítette. Hétfő éjjel az MDF is amellett foglalt állást, hogy a politikának a parlamentben a helye. Ezt követően Lendvai Ildikó a hívei hazarendelésére szólította fel a Fideszt.
Videó: Az MTV ostroma
Képgaléria: Az MTV ostroma
Képgaléria: A Szabadságtér másnap
Képgaléria: Vidéki tüntetések
Videó: Folytatódik a tüntetés
Képgaléria: Tüntetők a Kossuth téren
Képgaléria: Tüntetők szeptember 18-án
Szeptember 19., kedd
Az előző napi események után Petrétei József, igazságügyi és rendészeti miniszter beadta lemondását, amelyet azonban a miniszterelnök nem fogadott el. Szakértők szerint a rendőrség hibázott hétfő éjszaka. A Fidesz közölte, hogy a hétfő éjjel történtekért egyedül Gyurcsány Ferenc a felelős. Sólyom László köztörvényes bűncselekménynek titulálta a hétfő éjjel történteket.
Az Európai Néppárt lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet. Ő azonban értékelte, hogy hétfőn éjjel a tüntetők a köztársaságra támadtak.
A hangfelvétel fogadtatásáról elkészült az első közvélemény-kutatás: az emberek többsége nem fogadta el Gyurcsány Ferenc magyarázatát. A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása szerint a magyarok 54 százaléka nem mondatná le a kormányfőt. A Gallup közvélemény-kutatása szerint a magyarok többsége a kormányfő távozását támogatja.
Az egész világsajtó első helyen foglalkozik a hétfő éjszakai budapesti tüntetéssel. Hivatalosan is bejelentették a Kossuth téri demonstrációt.
Kedd este Orbán Viktor a köztelevízió Este című műsorában kijelentette, hogy Gyurcsány lelépett a demokrácia útjáról. Ugyanekkor, ugyanitt Gyurcsány Ferenc még egyszer megerősítette, hogy nem áll szándékában lemondani. Orbán Viktor először kedd délután tartott sajtótájékoztatót, ahol az október 1-jei választásokban jelölte meg a helyzet megoldását. Egyben bejelentette, hogy megtartják a szeptember 23-ra tervezett nagygyűlésüket.
Az esti budapesti tüntetés békésen kezdődött a Kossuth téren. A demonstráció később azonban újra erőszakba fordult. A tüntetők a Köztársaság térre és a Magyar Rádió épületéhez vonultak, ahol a rendőrök megkezdték oszlatásukat. A rendőrség könnygázt és vízágyút is bevetett. Összesen 197 embert vettek őrizetbe.
Videó: Randalírozók a Rákóczi úton
Képgaléria: Szeptember 19 – Balah Lujza tér
Videó: Folytatódó összecsapások
Képgaléria: Szeptember 19., Kossuth tér
Képgaléria: Vidéken is tiltakoznak
Videó: Orbán Viktor közleménye
Szeptember 20., szerda
Az MDF a jobboldal összefogására szólított fel, hogy a parlament falain belül új alapokra helyezhessék a magyar politikai életet. A Fidesz Rudi Zoltánt tette felelőssé az MTV ostroma miatt, mivel a köztelevízió elnöke nem vette át a tüntetők petícióját. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szolidaritást vállalt a tüntetőkkel, élelmiszer-szállítmányokkal segítik a Kossuth téren tüntetőket. Szerda délután Sólyom László köztársasági elnök és a kormányfő közös nyilatkozatban ítélte el az erőszakos cselekményeket. XVI. Benedek is a magyarországi események miatti nyugtalanságának adott hangot.
Szerda este az eddigi legnagyobb tömeg, a becslések szerint 15 ezer ember tüntetett a Kossuth téren, a demonstrálók megalakították a Nemzeti Kerekasztalt, és péntekre alkotmányozó nemzetgyűlést hívtak össze. Később a tüntetők egy része ismét elhagyta a Kossuth teret, és ezúttal a Nyugati téren csaptak össze a rendőrökkel. A rendőrök az utóbbi napok legnagyobb létszámával és legjobb szervezettségével oszlatták szét a tömeget. 62 embert vettek őrizetbe.
Videó: Erődemonstráció
Képgaléria: Szeptember 20., Budapest
Képgaléria: Kossuth tér
Szeptember 21., csütörtök
A Fidesz olyan kormány alakítására szólította fel a szocialistákat, amelynek tagjai mind az öt parlamenti párt bizalmát élvezik. A párt ugyanakkor bejelentette, hogy elhalasztotta a szombatra tervezett nagygyűlését.
A kormányfőt saját bevallása szerint megviselte, hogy hazudott.A csütörtök esti tüntetések vasárnap óta a legnyugalmasabban teltek. Vidéken is folytatódtak a demonstrációk.
Képgaléria: Kossuth tér csütörtökön
Képgaléria: Vidéki tüntetések csütörtökön
Szeptember 22., péntek
A MIÉP pénteki nagygyűlésén Csurka Ferenc közölte, hogy a Fidesz berosált. A MIÉP célul tűzte ki az igazi rendzserváltoztatást. Az MDF jogi eljárást indított Gyurcsány Ferenc ellen, de Orbán Viktor is bejelentette, hogy jogilag is felelősségre vonná a kormányt.
Péntek este az előző napokhoz képest kevesebben tüntettek a Kossuth téren, de így is több ezer fős tömeg demonstrált Gyurcsány Ferenc ellen. A tüntetés békésen zajlott.
Szeptember 23., szombat
Szombat este több tízezer fő követelte a Parlament előtt a kormányfő lemondását. A tüntetések miatt 127 ember előzetes letartóztatásban volt már ekkor, hajnalban újabb nyolcat vettek őrizetbe. Harmincnyolc, a zavargásokkal meggyanúsított személy letartóztatásáról döntött a bíróság szombaton.
A Fidesz szerint önmaga ellen akar Gyurcsány Ferenc merényletet szervezni. A Kossuth téren azonban a tüntetők elfordultak a Fidesztől. Orbán Viktor a CNN-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy soha sem hazudott a választóknak.
Képgaléria: Szeptember 23., Kossuth tér
Szeptember 24., vasárnap
Egy brit napilap szerint Szili Katalin szivárogtatta ki a hangfelvételt. Szili cáfolta a lap találgatását.
Vasárnap este újra óriási tömeg követeli a kormányfő lemondását a Kossuth téren. Újabb 14 embert tartóztattak le randalírozásért.
Képgaléria: Kossuth tér vasárnap
Szeptember 25., hétfő
Hétfő este több ezren tüntettek a kormányfő lemondása mellett a Kossuth téren, ahol a demonstrálók egységüket hangsúlyozták. Az egyik újság birtokába került hangfelvétel szerint az MTV-t védő rendőrök parancsnoka meg akarta tagadni felettesei parancsát, és ki akarta vonni csapatát az épületből. Az ügyben elrendelt vizsgálat nyilvánossá tételét jelentette be az igazságügyi és rendészeti miniszter.
A Fidesz az önkormányzati választásokra előretekintve bejelentette, hogy Demszky bukása a kormányfő távozását jelentené.
Videó: Vélemények a rendbontásokról
Szeptember.26., kedd
Többek között Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is aláírta azt az értelmiségiek által közölt nyílt levelet, melyben lemondásra szólítják fel a kormányfőt. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy nem ért egyet a tüntetők petícióját aláíró fideszes képviselővel.
Szeptember 27., szerda
Fogynak a Kossuth téri tüntetők. A kormány 460 millió forintos többletforrást biztosított a rendőrségnek. A tüntetések során előforduló rendőri túlkapásokkal kapcsolatosan több vizsgálat folyik.
A miniszterelnök nyilvánosságra hozta a másik balatonőszödi beszédét. A kormányfőt egy vidéki kórházavatáson a pfujolókon kívül szimpátiatüntetők is fogadták.
Hét műsorszolgáltató működését vizsgálta meg az ORTT a szeptember 18-i MTV-ostrom kapcsán: megállapították, hogy a Hír TV tudósítása törvénysértő volt.
Szeptember 28., csütörtök
Mintegy négyezren tüntettek a Kossuth téren, a tömeg hamar feloszlott. Egyre kevesebben vesznek részt a vidéki tüntetéseken. Száz embert még keres a rendőrség a zavargások miatt. A gazdák hazamentek a Kossuth térről, ezért az általuk felállított színpadot is elszállították, de a szervezők új pódium felállítását tervezik.
Orbán Viktor televíziós interjújában úgy fogalmazott: közjogi értelemben önkormányzati választások lesznek vasárnap.
Képgaléria: Otthonosan a Kossuth téren
Szeptember 29., péntek
Nők tüntettek a rendőri túlkapások miatt. Már százezer példányt kinyomtattak a „Kossuth téri forradalmárok üzenetéből”, amelyből összesen egymilliót akarnak szétosztani az országban.
Szeptember 30., szombat
Miután szombat 0 órakor beállt a kampánycsend, a Kossuth téren kulturális demonstrációt tartottak.
A Fidesz jelentős győzelmét hozták az önkormányzati választások, amelyek rendben és rekordrészvétel mellett zajlottak.
A rendszerváltás után eltelt időszak során példátlan módon a szavazóurnák bezárása után Sólyom László szólt a nemzethez, és közölte: a kormányfő beszéde utáni közfelháborodás jogos volt, de a katarzis elmaradt, és az ország támogatása nélkül a reformok nem valósíthatók meg. Világossá tette, hogy számára nincs mód a beavatkozásra, csak a parlamenti többség oldhatja meg a kialakult válságos helyzetet.
A választók akaratából a megyei közgyűlések mindegyikében többségbe került a Fidesz, és a kormánypártok számos vidéki nagyváros vezetői posztját elveszítették. Vigaszukra szolgálhat viszont, hogy Demszky Gábor minimális többséggel ugyan, de megőrizte a főpolgármesteri tisztet, és a koalíciós többség a közgyűlésben is megmaradt.
Az eredményeket értékelve Gyurcsány Ferenc közölte: érti a választók figyelmeztetését, de a helyén marad és megvalósítja programját. Orbán Viktor viszont úgy vélte, hogy az emberek megvonták bizalmukat a kabinettől.
Felgyorsultak az események. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a bizalmi válság elkerülése értelmében és az államfő iránymutatásának megfelelően pénteken bizalmi szavazást kér saját maga, a kabinet és a kormányprogram mellett.
Orbán Viktor mindezt hazug, olcsó trükknek nevezte, és közölte: 72 órát ad arra, hogy az MSZP megkezdje a miniszterelnök leváltását. Amennyiben ez nem történik meg, úgy péntekre gyűlést hív össze a Kossuth térre, és azt ígérte, hogy a demonstrációk – immár a Fidesz hivatalos részvételével – a kormányfő távozásáig folytatódni fognak. Az MSZP több vezetője közölte: nem engednek az ultimátumnak.
Elemzők a bejelentések nyomán tartós politikai patthelyzetre és a piacok elbizonytalanodására számítanak.
Álságos színjátéknak minősítette a pénteki, parlamenti bizalmi szavazást Navracsics Tibor fideszes frakcióvezető és Semjén Zsolt, a KDNP képviselőcsoportjának első embere, és bejelentették: a Fidesz és a KDNP képviselői távol maradnak a Parlamenttől.
Közben eldőlt: az Országgyűlés öt órán át vitatkozhat a bizalmi indítványról, majd a képviselők név szerint – tehát nem titkosan – szavaznak róla. Az MSZP képviselőcsoportja egyhangú támogatásáról biztosította a kormányfőt.
A nap első felében sokan értékelték a történteket: Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor hatalomra tör, Stumpf István Bokros Lajost javasolta kormányfőnek, Kósa Lajos általános lázadást vizionált tavaszra, míg Pokorni Zoltán úgy vélte: a köztévé ostromát a kormány szervezte.
Nyílt levelet írt az államfő a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, amelyben azt írta: az utcai politizálás nem helyettesíti a parlamentit, és a pénteki bizalmi szavazás arról is szól, hogy tisztességes úton tartotta-e meg kormányfői posztját Gyurcsány Ferenc. A Fidesz és a KDNP ezek után bejelentette: mégis részt vesznek a bizalmi szavazáson.
Közben a fővárosban híre kelt, hogy a baloldal ellentüntetést szervez a Vörösmarty téren; az MSZP arra kérte híveit, hogy ne menjenek el, mert provokációról lehet szó. A demonstráció híre kacsának bizonyult: néhány érdeklődőn és sok újságírón kívül csak Rogán Antal sétált arra.
Közben kiderül: az őszödi hangfelvételt nem képviselők szivárogtatták ki, hanem a kormányfő mikrofonjára csatlakoztatva valakik illegális felvételt készítettek, melyetjelentős összegért árultak is korábban.
Kiderült az is, hogy az MSZP nem egységes a bizalmi szavazás kapcsán, Jánosi Györgynek biztosan különvéleménye van; a többség szerint az államfő vasárnapi beszéde olajat öntött a tűzre, míg Tölgyessy Péter a Figyelőben azt írta, hogy Gyurcsánynak nincs alternatívája a baloldalon, míg Orbán ismét pályája egyik csúcsára ért.
Az általa adott ultimátum lejárta után Orbán Viktor bejelentette: másnap délután négyre a Kossuth térre várja a kormányfő lemondását követelőket. A pártelnök felszólította az MSZP képviselőit, álljanak át az ő oldalára, közölte, hogy Gyurcsány gazdasági válságot okozott, melyre a Fidesz tudja a megoldást, és elmondta: hosszú tiltakozássorozatra számít. Az MSZP a bejelentés után úgy vélte: Orbán mérhető kárt okoz az országnak, mert gyengíti a forintot.
A napot egyébként az Orbán Viktorral foglalkozó hírek uralták: kiderült, hogy a Fidesz-elnök védelmét megerősítették, a politikus reformalapot állítana fel. Kuncze Gábor viszont felszólította Orbánt, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról, mert nem teljesíti választói megbízását.
Kudarcba fulladt a Navracsics Tibor által kezdeményezett négypárti tárgyalás, melyen az esetleges szakértői kormány megalakítása lett volna a téma. A Fidesz javaslatát az MDF is elvetette.
Délután a tüntetők a korábban bejelentettek szerint átvonultak a Kossuth térről a Hősök terére, de a rendezvény kudarcba fulladt: mindössze 30-an vonultak az Andrássy úton. Közben a rendőrség „egy internetes újság tatalma miatt” államellenes bűncselekménnyel gyanúsított meg öt embert, köztük értesülések szerint Budaházy Györgyöt.
Az FN utánanézett, hogyan oldják meg a hasonló bizalmi válságokat külföldön.
A nemzeti gyásznap az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta az egyik legfontosabb volt. A Parlamentben dél előtt kevéssel kezdődött a bizalmi szavazás általános vitája, melyben Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért a hazugságok rá eső részéért, a bátor szembenézés hiányáért és beszéde stílusáért. Navracsics Tibor frakcióvezető, az egyetlen fideszes felszólaló Gyurcsány-idézettel kérte távozásra a kormányfőt. A vita után az Országgyűlés 207 igen szavazattal 165 nem ellenében bizalmat szavazott a miniszterelnöknek; Gyurcsány saját magára voksolt.
A szavazás után kezdődött téren a Fidesz nagygyűlése, melyen 80 ezer ember előtt Orbán Viktor életre hívta a politikai osztály erkölcsi megtisztulását célzó Igen, Magyarország chartát, közölte, hogy a magasabb adókkal Gyurcsány hatalmon maradását fizetik meg az emberek, és hogy a Fidesz nem szeretne előrehozott választásokat. Bejelentette: Gyurcsány lemondásáig minden nap 17.00 és 18.00 óra között a téren tüntet a Fidesz.
A bizalmi szavazás eredménye erősítette a forintot, szakértők szerint pedig alkotmányos szempontból megoldotta a válságot. Az MDF közölte: politikusai nem csatlakoznak a chartához.
Korábban a Fidesz elnöke úgy nyilatkozott, hogy szükség van megszorításokra, míg Toroczkai László forradalom szervezésébe kezdett.
Közérdekű adatokkal való visszaélés matt feljelenti a Fidesz Gyurcsány Ferencet – közölte Áder János, az Országgyűlés fideszes alelnöke este a Kossuth téren. A politikus szerint Gyurcsány csődközeli helyzetbe vitte a magyar gazdaságot.
Az MSZP választmánya – csakúgy, mint a frakció – támogatásáról biztosította a miniszterelnököt.
Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője gratulált Gyurcsánynak a bizalmi szavazás eredményéhez.
A Die Presse szerint Magyarországon a kölcsönös gyűlöletről szól a politika, míg a Liberation Orbán radikalizálódásáról írt.
Október 8., vasárnap
Ezúttal Lamperth Mónika az MSZP választmánya előtt szombaton elmondott, nem a nyilvánosságnak szánt beszédét tette közzé a Magyar Rádió. A területfejlesztési miniszter a szövegben erős posztokat ígért a szocialistáknak a regionális területfejlesztési tanácsokban. A mondatokat a rádió és az ellenzék is úgy értelmezte, hogy a kormány az önkormányzati voksoláson elszenvedett vereség ellenére magánál kívánja tartani a kasszakulcsot. A vonatkozó jogszabályból viszont kiderül, hogy a területfejlesztési tanácsok összetételét törvény határozza meg, azt a voksolás eredménye alig befolyásolja.
A délutáni Fidesz-nagygyűlésen Navracsics Tibor frakcióvezető beszélt húszezer ember előtt. Közölte: Gyurcsány vezette be hazánkban a gyűlöletpolitizálást, célja. hogy a magyar társadalmi rétegeket kijátssza egymás ellen, ezért a Fidesz politikusai nem tartanak többé kapcsolatot a kormányfővel.
A Kossuth téri tüntetők állítólag bántottak több újságírót, mire a szervezők arra kérték őket, hogy nagyobb tisztelettel és segítőkészséggel bánjanak a sajtó képviselőivel.
Október 9., hétfő
Újabb beszéd szivárgott ki: ezúttal Szekeres Imre szocialista elnökhelyettes a választmány előtt mondott szavait tette közkinccsé a Magyar Rádió. A pártvezető a választások után újraértékelné az MSZP-nek az SZDSZ-hez és az MDF-hez fűződő viszonyát.
Nem sokkal ezután a párt belső vizsgálata kiderítette: egy választmányi tag engedte be a terembe a Krónika tudósítóját. Sipos József le is mondott választmányi tagságáról.
Közben az FN értelmezte a Lamperth Mónika által vasárnap mondottakat, így kiderült: a média és a pártok zöme félremagyarázta a miniszter szavait, ráadásul a regionális fejlesztési tanácsok működését eddig sem befolyásolta érdemben a pártpolitika.
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke „kis bűnszövetkezetnek” nevezte a baloldali politikai elitet, akik a magyarok javait akarják – a beszéd tízezer ember előtt hangzott el. Korábban a Fidesz bejelentette: képviselői kivonulnak az Országgyűlésből a kormányfő minden előre bejelentet beszéde alatt.
Az FN elemzőket kérdezett az elhúzódó politikai konfliktus forintárfolyamra gyakorolt hatásáról: a szakértők úgy vélték, hogy a tüntetések nem gyengítik a forintot.
Október 10., kedd
Viszonylag csendes volt a keddi nap. Semjén Zsolt, a KDNP vezetője volt a délutáni Fidesz-gyűlés fő szónoka: a pártelnök elmondta, hogy Magyarországon a bankok és a multik sérthetetlenek, majd bejelentette: a Fidesz és a KDNP politikusai többet nem szerepelnek a Nap-keltében, mert nem kívánnak asszisztálni a kormány agit. prop. tevékenységéhez.
Egy esti tévéműsorban Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető elmondta: pártjának nincs titkos gazdasági programja.
Közben a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a bírók egyesülete is tiltakozott az ellen, hogy egy honlapon közzétették a „forradalmárokat” elítélő bírók nevét és lakcímét.
Október 11., szerda
Békülékeny hangot ütött meg esti beszédében Kósa Lajos, debrecen fideszes polgármestere a Kossuth téren: azt mondta, a baloldalon sok rendes ember van. Előtte pártja közölte, hogy október 23-án külön ünnepel, és követelte a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjének lemondását, mivel a szolgálatok működését véleményük szerint politikai szempontok határozzák meg.
Gyurcsány Ferenc egy külföldi lapinterjúban úgy vélte: Orbán nem tervez puccsot a hatalom megszerzése érekében.
Közben gazdaságpolitikai jelleget is kapott a két párt ellentéte: az MSZP arra kérte a Fideszt, hogy számoljon be az általa tervezett Orbán-csomag elemeiről, a Figyelőnek pedig Matolcsy György úgy nyilatkozott, hogy továbbra is lehetségesnek tartja az euró 2010-es bevezetését, és vázolta az ellenzéki párt elképzeléseit a súlyos egyensúlytalanságok kezelésére.
Az ORTT megbüntette a HrTV-t, mert riportere háborúról és forradalomról beszélt a köztévé székházának szétverésekor.
Október 12., csütörtök
Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő bejelentette: Balsai István és Ader János feljelenette Gyurcsány Ferencet.
A kormányszóvivő közölte: a miniszterelnök csak a Parlamentben beszél október 23-án.
A Medián legfrissebb mérése szerint a választások óta érdemben nem módosultak a pártpreferenciák: a Fidesz utcahosszal vezet.
Október 13., péntek
Aczél Endre és Orosz József távozáa esetén visszatérnének a Nap-Kelte stúdiójba a Fidesz és a KDNP politikusai – tudta meg a FigylőNet. Szakértők szerint a bojkottal a csatornán túl az ellenzék is veszít.
A parlament emberjogi bizottsága tárgyalt az esetleges rendőri túlkapásokról, amelyek Bene László országos főkapitány szerint is előfordulhattak.
Az MSZP közben tárgyalást ajánlott a Fidesznek néhány alapvető reformkérdésről.
Este a Kossuth téren Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke úgy vélte, hogy „mi, magyar anyák attól félünk, hogy a miniszterelnök hitvány példája követőkre talál”.
Október 14., szombat
Orbán Viktor a Magyar Nemzetben azt írta: a kialakult válságért nem egy ember, hanem egy pártként megjelenő érdekcsoport, vagyis az MSZP felelős.
A szocialisták kizárták a pártból Sipos József választmányi tagot, aki beengedte a választmány zárt ülésére a Magyar Rádió riporterét.
Este Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke beszélt a Kossuth téren, és közölte: pártjaAlkotmánybírsághoz fordul az oktatási törvény módosítása, a tandíj bevezetése miatt.
Október 15., vasárnap
Az EU nem fogja megengedni, hogy a szocialista magántőke kezébe kerüljenek uniós források – mondta Schmitt Pál fideszes európai parlamenti képviselő a Kossuth téren.
A téren folyamatosan tüntetők közölték: október 23-án sem mennek el, hanem méltóságteljesen és csendes önkorlátozással vesznek részt mások ünnepségein.
Október 16., hétfő
Akadozik az államigazgatás működése a politikai válság miatt – derítette ki a FigyelőNet.
A Medián felmérése szerint az emberek 48 százaléka nem tudja megbocsátani Gyurcsánynak őszödi beszédét. Juhász Ferenc MSZP-s alelnök közölte, hogy a kormányfő a bizalmi szavazás előtt három év türelmi időt kért a szocialista frakciótól, míg Varga Mihály Fidesz-alelnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy nincsen Orbán-csomag. Az ellenzéki párt szóvivője, Szijjártó Péter beszélt este a Kossuth téren, érezhetően kevesebb ember előtt: a svéd kulturális miniszter példáját ajánlotta Gyurcsánynak, majd a fiatalok elvárásairól szólt.
Közben élesedett a vita arról, hogy ki is használhatja a nemzeti ünnepen a Kossuth teret: a lapunk által megkérdetett jogászok szerint mindenki. A Külügyminisztériumot sok nagykövet kereste meg aggódva, hogy elég biztonságos lesz-e az ünnepség, mert többek szerint Orbán Viktor félreérthetően fogalmazott a diplomáciai képviseletek vezetői előtt.
A nap folyamán a téren tüntetők egy csoportja a Markó utcába vonult, ahol a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték, és az írószövetség is nyilatkozatot adott ki az eseményekről, amelyben elítélte a miniszterelnököt.
Október 17., kedd
A közelgő ünnepségek uralták a politikai közbeszédet. A Fidesz bejelentette, hogy október 23-án délután az Astoriánál tartja saját ünnepségét, a Kossuth tériek azt mondták, hogy ellenállnak, ha a rendőrség el akarja távolítani őket a térről, és annak beláthatatlan következményei lesznek, míg Brüsszelben a magyar európai parlamenti képviselőkegyütt ünnepeltek. Szijjártó Péter közölte, hogy Orbán egyetlen külföldi államférfit sem beszélt le a budapesti látogatásról, ketten viszont bejelentették, hogy más elfoglaltságaik miatt nem jönnek hazánkba.
Hiller István bejelentette, hogy pártja szombati kongresszusán nem döntenek személyi kérdésekben, Martonyi János este a Kossuth téren azt mondta, hogy az utcai beszéd vonuljon ki a politikából.
Október 23., hétfő
Október 23-a hajnalban a rendőrök az előzetes megállapodás ellenére kiürítették a Kossuth teret arra hivatkozva, hogy a tüntetők nem engedték átvizsgálni a területet. A rendőrök egyébként több veszélyes eszközt is találtak. A tüntetők a Nádor utcánál lévő kordonnál gyülekeztek reggel kilenc körül, bekiabálásuk azonban alig hallatszott el az 56 külföldi delegált – köztük a norvég király és a luxemburgi nagyherceg – részvételével megtartott ünnepélyes zászlófelvonásra. (Tüntetőket oszlattak a 23-i ünnepségeken – nézze meg videónkat!) Ezt követően a hivatalos program szerint a Parlament felsőházában Szili Katalin házelnök, José Manuel Barroso, Az Európai Bizottság elnöke, illetve Gyurcsány Ferenc mondott beszédet. Ezt követően elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat elnevezésű dokumentumot. Soha ennyi külföldi méltóság nem volt egyszerre Magyarországon, mint most.
A 301-es parcellánál tartott megemlékezésen is voltak bekiabálások, az igazi skandalum azonban a Felvonulási téren történt, ahol az 1956-os emlékmű felavatásának ceremóniáját a tüntetők füttykoncertje és motorberregés zavarta meg. Az eseményre egyébként Sólyom László biztonsági okokból nem ment el, Gyurcsány Ferenc azonban igen. A Kossuth téren tartott megemlékező műsorra már szinte senki sem figyelt, annak ellenére, hogy látványos hőlégballon és tűzijáték is volt.
A Fidesz nem ünnepelt közösen a kormánnyal illetve a közjogi méltóságokkal, a parlamenti beszédeken sem vett részt. Délután négy órakor azonban olyan impozáns szónokok részvételével, mint Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó vagy az Európai Néppárt elnöke, kezdődött a saját programja. Az utolsó szónok természetesen Orbán Viktor volt. A Fidesz elnöke elmondta, népszavazást kezdeményez az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld, illetve a demokratikus berendezkedés garanciái kérdéseiről.
A tömeg a nap folyamán a Kossuth térről a Corvin közbe haladt, ahol elfoglalták egy emlékműsor színpadát. Innen az Astoria és a Deák tér irányába vonultak a tüntetők. (Harc a Nyugatitól az Astoriáig – nézze meg videónkat!) Innen a rendőrök az Astoria irányába szorították őket, ahol az éppen végetérő Fidesz-megemlékezés résztvevői csoportjába sodródtak. A rendőrök ezt kövezően itt folytatták az oszlatást, a Blaha és az Astoria között volt egy jelentősebb tömeg, akiket éjfél körülre vízágyúval, könnygázzal és gumilövedékekkel szétoszlattak, a Kálvin tér felé sodort emberek nagy része átment a Ferenciek terére, ahol a legnagyobb csoport, több ezer ember verődött össze. A tüntetők barikádokat építettek az Erzsébet híd mindkét oldalán, majd órákig farkasszemet néztek a rendőrökkel, akik közben folyamatosan könnygázzal és gumilövedékekkel bombázták őket. Végül hajnali fél kettőkor – amikor már jelentősen megfogyatkozott, ezer alá apadt a demonstrálók száma – a rendőrök Buda irányából és az Astoria felől is megindultak egy-egy hókotróval. A lapátos járművek lerombolták a barikádot, a rendőrök pedig könnygáz és a kék festéket szóró vízágyú segítségével percek alatt feloszlatták a tüntető tömeget. Többen mellékutcákba szaladtak be, a rendőrök azonban nagy erőkkel eredtek utánuk. Fél háromra már csak a kosz, szemét, illetve a randalírozás nyomai emlékeztettek az eseményekre.
2007. február 5., hétfő
A tavaly szeptember-októberi tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, a közszolgálati média, a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség és a helyzet kezelésénél hibázott a rendőrség, a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök is – állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász vezette bizottság.
2007. február 22., csütörtök
Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nevezi meg elsőrendű felelősnek a 2006 szeptemberi és októberi demonstrációkhoz kapcsolódó rendőri brutalitásért a Civil Jogász Bizottság jelentése.
2007. február 24., szombat
Az MSZP nem hátrál ki a miniszterelnök mögül: Gyurcsány Ferenc megkapta a kért támogatást: 89 százalék szavazott igennel pártelnökké választására az MSZP kongresszusán. Szekerest és Juhászt elnökhelyettessé, Hillert, Ujhelyit és Kiss Pétert alelnökké választották, módosították az alapszabályt is. Az egyik küldött rosszul lett és meghalt.
2007. március 20., kedd
Ismét tüntetnek a Kossuth tériek. Bár a keddtől ismét a Parlament előtt tüntetőket mindenki csak Kossuth térieknek nevezi, a tiltakozó tömeg közel sem egységes.
2007. április 21., szombat
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt vezetője által szervezett megmozduláson pár százan vettek részt és mintegy 200 rendőr biztosította az eseményt. Begyűjtötték azok adatait, akik harcolnának a „forradalomért”. Budaházy kihangosítón üzent.
2007. április 24., kedd
Gyurcsány pártelnökké való kinevezése óta már nem készítenek hangfelvételeket az MSZP vezető testületeinek ülésein.
2007. május 26, szombat
Egy évvel ezelőtt, május 26-án hangzott el Balatonőszödön Gyurcsány Ferenc nagy vihart kavart beszéde. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: tanult az őszödi beszédből.
Arcátlan, felháborító és elfogadhatatlan, ha valaki tudatosan hazudik egy országnak; ha nem lettek volna Gyurcsány Ferencnek ezek a hazugságai, akkor ma az emberek jobban élnének – mondta a Fidesz szóvivője.
Tiltakozásképpen kereszteket állított fel Budapesten a Városház parkban, valamint további öt helyen demonstrált a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szombaton, a miniszterelnök pontosan egy évvel ezelőtt elhangzott őszödi beszédének a napján.
2007. május 30., szerda
A miniszterelnök nem tudja, hogyan került ki az MSZP-frakció balatonőszödi zárt ülésén elmondott beszédéről készült felvétel, de amíg nincs konkrét bizonyíték, addig minden szocialista politikusért tűzbe tenné a kezét.
2007. június 14., csütörtök
A második Gyurcsány-kormány első éve és az Egy éves az őszödi beszéd című politikai vitanapon a miniszterelnök ismét felolvasta az – igaz, stilizált – őszödi beszédet. Kóka János szerint helyreállt az egyensúly. Az MDF szerint a kullogás, a Fidesz szerint a reform-kapkodás éve volt a tavalyi.
A beszéd szövegét itt olvashatja!
2007. június 20., szerda
A miniszterelnök minden nyilvános szereplése, minden interjúja azt bizonyítja, hogy „ideggyenge”, ezért alkalmatlan miniszterelnöknek – közölte Deutsch-Für Tamás szerdai sajtótájékoztatóján.
2007. szeptember 10., hétfő
Fejenként százezer forint és kamatainak megfizetését kéri tavaly benyújtott keresetében az a 199 magánszemély, akik pert indítottak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen, amiért a kormányfő a 2006-os választásokat megelőzően nem engedte nyilvánosságra hozni a költségvetési számokat.
