Gazdaság

Varga Mihály: A sajtó jól tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai

Varga Mihály
Mohos Márton / 24.hu
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Varga Mihály
Mohos Márton / 24.hu
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Jelentősen nő a magántőkealapok átláthatósága, az MNB pedig nem vállal veszteséget a 4iG kötvényeinek átütemezésénél – egyebek mellett ezekről beszélt a HVG-nek adott interjúban Varga Mihály jegybankelnök. Az MNB elnöke szerint a transzparencia elkerülhetetlen, és a sajtó sok esetben eddig is pontosan beazonosította a magántőkealapok valódi tulajdonosait.

A választások után kialakult piaci bizalom – a forint erősödése, az állampapír-hozamok esése és a tőzsde emelkedése – fontos lehetőséget teremt, de önmagában nem garancia a tartós stabilitásra, mondta a HVG-nek adott interjújában Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A jegybank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás, árfolyamcélt nem követ, ugyanakkor a forint erősödése segíti az infláció megfékezését, tette hozzá. A hosszabb távú kamatfelár-csökkenés kulcsa Varga szerint a kormány kezében van: hiteles költségvetési pályára, alacsonyabb hiányra és mérséklődő államadósságra van szükség.

A sajtó jól nyomozott

Az interjúban Varga megerősítette: a módosított pénzmosási törvény nyomán a zárt végű befektetési alapoknak és alapkezelőiknek fel kell tárniuk tényleges tulajdonosaikat, és 2026 júliusától a nyilvánosság is hozzáférhet ezekhez az adatokhoz. Ugyanakkor „csodát nem kell várni”: azok az információk válnak láthatóvá, amelyek eddig is ismerték voltak a hatóságok előtt. Megjegyezte:

A sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.

Varga hozzátette azt is, hogy az uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt 2027-től további átalakításokra lesz szükség.

A 4iG Nyrt. decemberi kötvényeinek átütemezésével kapcsolatban Varga Mihály hangsúlyozta: a vállalat szabályosan vett részt az MNB növekedési kötvényprogramjában, és amikor módosítást kért, a jegybank egyértelművé tette, hogy veszteséget nem vállal. Az átütemezést csak kamattöbblet vállalása mellett hagyták jóvá. Szerinte a programban részt vevő vállalatok túlnyomó része rendben törleszt, és ahol a hitelminősítők problémát jeleznek, ott két éven belül rendezni kell a helyzetet, különben életbe lép a visszavásárlási kötelezettség.

Varga szerint százmilliárdokkal csökkentették a hiányt

Az MNB-vel kapcsolatos nyomozásról elmondta: az Állami Számvevőszék jelentései után a jegybank iratokat adott át a Nemzeti Nyomozó Irodának, az igazgatóság pedig még tavaly feljelentést tett hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával és a Matolcsy-korszakban indított ingatlanfejlesztések és az alapítványi kifizetések ügyében jelenleg az igazságszolgáltatás vizsgálódik.

Az új vezetés célja nem az alapítványi vagyon „bedöntése”, hanem a veszteségek minimalizálása és a megmenthető vagyon megőrzése és Varga szerint az elmúlt évben több mint százmilliárd forinttal sikerült csökkenteni a hiányt.

A jegybankelnök világossá tette, hogy az MNB visszatér az alapfeladataihoz:

Mindez Varga Mihály szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon az MNB hitelessége – és hogy a monetáris politika valóban az árstabilitást szolgálja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik