A klímaváltozás hatására Magyarország éghajlata egyre melegebbé és szárazabbá válik. Ezek hatásait már most a bőrünkön érezzük: a Homokhátság lassan félsivataggá változik, a Tisza vízszintje történelmi mélypontokat ér el, miközben talajvizeink mennyisége is évről évre egyre kevesebb. A városokban élő többség számára mindezek – egyelőre – a mindennapi életben nem okoznak különösebb fennakadásokat, a mezőgazdasággal foglalkozók életét viszont már most is jelentősen megnehezítik.
Bizonyos növények egyre kevésbé teremnek meg a hazai földeken, a szakértők szerint például hamarosan búcsút inthetünk a magyar burgonyának és kukoricának. Megsínyli az éghajlati változásokat a szőlő is, így sok borász megélhetése is veszélybe kerülhet. Klár Máté új videóriportja az érintettek megszólalásain keresztül mutatja be mindezt.
Amint a Másfélfok írja, a meleg hatására felgyorsul gyorsul fejlődése, érési ciklusa, ami egyre korábbi szüretekhez vezet. Ez növeli a tavaszi elfagyás kockázatát is, hiszen a rügyezés alatt így nagyobb eséllyel fordulhatnak elő hidegbetörések.
A 24-es évben az Irsait azt augusztus 1-jén szüreteltük. […] A 2000-es évek második felében ezt mindig szeptemberben kezdtük el szüretelni
– érzékeltette a változás gyorsaságát és mértékét Béla Zoltán borász a filmben.
A helyzetet ráadásul az egyre hosszabb aszályos időszakok is rontják, ami nemcsak a terméshozamra van kedvezőtlen hatással, de előbb-utóbb akár szőlőfajták eltűnéséhez is vezethet. Magyarországon ugyanis a borvidékek 70 százalékán fehér borszőlő van telepítve, amelyek rosszul viselik a szárazságot és a növekvő hőmérsékletet.
Egyes alföldi termőhelyeken az is felmerül, hogy hosszú távon fenntartható-e a szőlőtermesztés jelenlegi formája, a Duna-Tisza köze a jelenlegi tendenciák szerint ugyanis lassan a dél-spanyolországi vagy tunéziai borvidékekhez hasonló területté változik. Ilyen körülmények között a magyar borszőlők jelentős része képtelen megélni, így ezeken a helyeken a jövőben áttérhetnek a spanyol fajták termesztésére.
A cserszegi [fűszeres] az egyetlen, ami nagyságrendileg ezt az aszályos időt bírja. Ha nagyon körülményessé válik a gazdálkodás, akkor nem fogunk csak azért is erőlködni, hogy most itt megtartsuk a szőlőt
– mondta Pintér Tamás borász.
Ebből is látszik, hogy a vízhiány mindennapossá válása alapvetően alakítja át a gazdálkodást. Olyan technológiai kérdések kerülnek napirendre — például az öntözés —, amelyek korábban tabunak számítottak.
Mindezek mellett a melegedés új kártevők és betegségek megjelenésének is kedvez. Ezek közé tartozik az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. Ez a betegség 2025-ben szinte az egész országon végigsöpört, már-már pánikot okozva a szőlészek és borászok körében. Az aranyszínű sárgaság pusztító kór, a tünetek jelentkezése után az érintett tőkék pusztulása biztos, azonnal ki is kell vágni. Védekezni is kifejezetten nehéz ellene, hiszen a terjedésért felelős rovar gyakorlatilag bárhol megtelepedhet.
Zöldövezet című rovatunkban rendszeresen foglalkozunk a klímaváltozással, illetve annak Magyarországra gyakorolt hatásaival. Korábbi cikkeink a témában alább elérhetők:
