A klímaváltozás Magyarországon várható egészségügyi hatásairól jelent meg a közelmúltban egy 16 év adatait feldolgozó tanulmány. Cikkünk első részében a hőhullámok és az extrém hőingadozás káros hatásairól beszélgettünk Dr. Páldy Annával, a tanulmány első szerzőjével, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főosztályvezetőjével beszélgettünk.
Most az olyan közvetett hatásokkal folytatjuk, amelyek a melegedő éghajlat, a májustól szeptember végéig terjeszkedő hőség következményeiként jelentkezhetnek. Címszavakban:
- mérgezések;
- új kórokozók, súlyos betegségek, járványok;
- még több és még súlyosabb allergiás panaszok.
Ételmérgezések
Meleg hatására köztudottan hamarabb romlik meg az étel, nagy nyári melegben köztudottan minél gyorsabban hűtőbe kell tenni, de a tét sokkal több egy megsavanyodott, a kukában dicstelen véget érő ebédnél.
Elsősorban a penészgombák mikotoxinjairól van szó, ezek a biológiai anyagok az élelmiszerekben természetes módon keletkező legveszélyesebb mérgek közé tartoznak. Akár már a takarmánnyal bekerülhetnek az élelmiszerláncba, leginkább a gabonaféléket, az olajosmagvakat és a szárazgyümölcs-termékeket veszélyeztetik. A védekezésnek tehát már nyersanyagok első tárolásával, ipari mértékben kell kezdődnie.
Szúnyog, kullancs, patkány
A klímaváltozással sorra jelennek meg Európában a melegigényes szúnyogfajok, mint az ázsiai bozótszúnyog, a tigrisszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek ma még egzotikusnak számító, roppant veszélyes betegségeket hordozhatnak, a teljesség igénye nélkül: zika, nyugat-nílusi láz, szívférgesség, chikungunya-láz
– sorolja a 24.hu-nak Páldy Anna.
Korábban írtunk arról, hogy az ázsiai bozótszúnyog már stabil populációt hozott létre Magyarországon, Pécs környékén pedig a koreai faj terjeszkedéséről vannak bizonyítékok, itt pedig arról volt szó, hogy gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk az új jövevényekkel szemben:
A hirtelen beköszöntő meleg, a májustól szeptember végéig tartó nyár jelentősen megnyújtja a tenyészidőszakot, az enyhe telek nagyon sok egyed számára teszik lehetővé az áttelelést, így a potenciális veszélyt hordozó rovarok egyedszáma is nagy mértékben megnövekedhet. Páldy Anna szúnyogfronton a monitorozás mellett első lépésként a szúnyoggyérítés fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az enyhe időjárás hasonlóan hat a kullancsokra is, a nagy számok törvénye alapján egyre több hordozója lesz a vírusos agyvelőgyulladás baktériumának, de a szakértő szerint főleg a Lyme-kóros esetek emelkedésére kell felkészülnünk. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a patkányok, egerek terjesztette kórokat sem, a melegedő környezet az ő egyedszámukra is serkentő hatással van. Az esetleges, rágcsálók vagy szúnyogok indította járványokról már ne is beszéljünk.
Allergia egész évben
A végére hagytuk, de jelenleg legtöbbünket az allergia érint. Az ok itt is ugyanaz, hosszú, forró nyarak, a bennük feloldódó ősz és tavasz, az enyhe tél jelentősen megnyújtja a pollenszezont.
Az allergia a XXI. század népbetegsége, minél nagyobb az allergén pollenkitettség, annál nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a tünetek. Ha pedig mindkét szülő »allergiás«, a gyerek esélye a betegségre 100 százalék
– emeli ki a szakember.
A kulcsszó itt a pollenkitettség. Hazai körülmények között a különböző növények pollenszórása február végétől október közepéig tart, ezt tekintjük a pollenallergia szezonjának. Pontosabban csak tekintettük, hiszen például 2006/2007 enyhe telén a mogyoró már december-január folyamán virágzott.
Az eddigi 8-8,5 hónapról már most 9-10 hónapra nőtt az allergiás időszak, és ugye minél nagyobb a kitettség, annál többen betegszenek meg. Sőt, a jövőben újabb, meleget kedvelő erősen allergén fajok jelennek meg, első képviselőjük már itt is van: a falgyom.
Vagy nézzük a legagresszívabb és legtöbb személyt érintő allergént, a parlagfüvet, az első fagy beköszöntéig ontja virágporát, idén ez bőven belecsúszott novemberbe. A felmelegedés rendkívül kedvezően hat erre a fajra, magasabbra nő, több virágot hoz.
Kiemelt kép: Varga György / MTI
