Tudomány
mosquito sucking blood on human skin.

Bőrférgességet kaphatunk az új szúnyogfajtól Magyarországon

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 04. 30. 13:00

A bőrférgességet kimutatták, de benne van a pakliban, hogy a koreai szúnyog hazai terjedése nyomán trópusi betegségekből alakulhat ki járvány Magyarországon is – ez a rovar szereti az embervért. Kapacitás és pénz híján megbecsülni sem lehet, mely területeken és milyen számban lehet jelen.
Korábban a témában:

Nevezzük globalizációnak, felgyorsult világnak vagy a határtalan lehetőségek kihasználásának, a lényeg, hogy az emberek és áruk mozgása korábban elképzelhetetlen folyamatokat indított a természetben is. Ma már az állatok, növények, gombák számára sem akadály óceánokon, hegyláncokon átkelni akár néhány nap alatt, és minél kisebbek, annál biztosabban bújnak meg a bőröndben vagy bármilyen szállítmányban.

Új hazájukban pedig vagy elpusztulnak, mert nem bírják a körülményeket, vagy nagyon is jól érzik magukat: szaporodnak, terjeszkednek és általában nagy galibát, riadalmat okoznak.

Eleinte reménykedtünk

Mint a veszélyes betegségek, többek között a Zika, a bőr- és szívférgesség, a japán encephalitis vagy a Nyugat-nílusi láz terjesztésére képes koreai szúnyog megjelenése Magyarországon. A Délkelet-Ázsiában honos faj petéi feltehetően import autógumikkal érkeztek hazánkba, először 2016-ban számoltunk be felbukkanásukról Pécs városában:

19128876 - korean mosquito, aedes koreicus, accidentally introduced in europe in 2008
Új, veszélyes szúnyogfaj bukkant fel Magyarországon
Koreai szúnyognak hívják, agyvelőgyulladást is terjeszthet, és sajnos úgy tűnik, jól érzi magát a magyar klímán. Megjelenésével új vírusok okozta járványok jöhetnek, de már önmagában az is nagyon borús jövőt vetít elénk, ha ez a rovar képes lesz itt áttelelni.

Akkor még megvolt a remény, hogy nem bírják a fagyos magyar időjárást, a következő tavaszt vártuk, vajon kirepül-e az új generáció. Kirepült, vagyis a szúnyog áttelelt hazánkban, és mérhetően terjedni kezdett a városban. Máshol nem mutatták ki, de nem is keresték, tehát csak Pécsre tudtunk figyelni, vajon hogyan tovább?

Már megtelepedett és terjed

Ismét megkerestük Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársát. A rossz hír:

most már elmondhatjuk, hogy a hazai fauna egy újabb taggal bővült, a koreai szúnyog erőteljesen terjeszkedik, megállítására nincs lehetőség.

Magyarországon az úgynevezett csípőszúnyogok – amelyeknek vérre van szükségük a szaporodáshoz – eredendően 50 fajjal képviseltették magukat, a társasághoz az elmúlt években a tigrisszúnyog (helyesebben zebraszúnyog) és az ázsiai bozótszúnyog csatlakozott. Mindkettő ember által behurcolt invazív faj, eredeti élőhelyükön borzalmas betegségeket terjesztenek, van félnivalónk. Itt írtunk erről részletesebben:

Veszélyes szúnyogok kezdtek megtelepedni Magyarországon
A klímaváltozás következményeként megvetik lábukat a Kárpát-medencében.

Most pedig már megtelepedettnek tekinthetjük a hasonlóan sok potenciális veszélyt hordozó koreait is. Az idei szúnyogszezon most kezdődik, Kemenesi Gábor és munkatársai az országban egyedüliként követik nyomon a koreai szúnyog mozgását, kimutatták sugárirányú terjedését Pécsen belül, és már a város határában is megjelent.

Nem tudjuk, más településeken mi a helyzet, mert a kutatásra nincs pénz és kapacitás. Életszerű feltételezés viszont, hogy a faj hazánkban is nagy területen megvetette már a lábát, jelenleg pedig már túl vagyunk azon a ponton, amikor bármit is tehetünk megállítására

– mondja a kutató a 24.hu-nak.

Bőrférgesség és trópusi betegségek

Ez a szúnyog jellemzően nappal aktív, és ma még ismeretlen okból kifejezetten kedveli az emberi környezetet. Lakott területeken, az udvaron, utcákon heverő tárgyakban bőségesen elegendő csapadékvíz gyűlik össze szaporodásához, és a kifejlett rovarok életük során nem hagyják el a „bölcső” egy-kétszáz méteres körzetét.

Egyelőre azt sem tudjuk, a mérsékelt égövön is képes-e trópusi betegségek terjesztésére, illetve pontosan milyen kórokozókat és mekkora sikerrel képesek átadni. Az első vizsgálatok nem túl biztatóak:

több pécsi mintából kimutatták a bőrférgességet okozó élősködőt.

Ez a szúnyog közvetítésével jut a gazdaszervezetbe, elsősorban a kutyafélék parazitája, emberben nem tud kifejlődni: megreked bizonyos stádiumban, betokozódik, és komoly gyulladást okoz a bőrben, szemben, egyéb helyeken. Eddig évente 5-10 ilyen eset fordult elő, a szúnyognak köszönhetően a jövőben több lehet.

Ki tudja, mik fognak még kiderülni, túlzás nélkül benne vannak a pakliban a trópusi betegségek is

– fogalmaz Kemenesi Gábor.

Korábban kellett volna észbe kapni

Gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk ellenük. A ma hazánkban alkalmazott általános szúnyogirtás a kipermetezés pillanatában gyakorlatilag mindent elpusztít, ami repül, óriási ökológiai károkat okoz, ráadásul értelmetlenül: a peték és lárvák túlélik, néhány nap vagy hét múlva az invázió új hulláma indul.

Létezik környezetbarát módszer, Nyugat-Európában évtizedek óta alkalmaznak egy baktériumból izolált fehérjét tartalmazó szert, ez csak és kizárólag a szúnyoglárvákat öli meg, minden egyéb élőlényre veszélytelen. A biológiai gyérítés aránya – csak az összehasonlítás kedvéért – már Szerbiában is 60 százalék fölött van, míg hazánkban az arány 2 százalék. Miért? A kémiai irtást végző cégek rendkívül sikeres lobbitevékenysége.

Swarm of mosquitoes
Fotó:Thinkstock

Invazív fajok esetén minden a gyors reagáláson múlik: folyamatos, az egész országra kiterjedő monitoringra lett volna szükség, amivel nyilvánvalóan nem lehet őket megállítani, de az így nyert információk alapján meg lettek volna a módszerek számuk alacsonyan tartására. De még 2016-ban el kellett volna kezdeni. Ehhez képest ma azt sem tudjuk, Pécsen kívül egyáltalán hol fordul elő koreai szúnyog Magyarországon.

Olaszországban már megtörtént

A trópusi betegségek kapcsán ma még csak kockázatról beszélünk, de nem alaptalanul. Ha valaki esetleg szervezetében be is hoz Európába egyes fertőzéseket, a vírus nem tud terjedni, mert hiányzik hozzá a közvetítő közeg – sok esetben adott szúnyogfajok. E tény kerülhet múlt időbe a trópusi vérszívók elterjedésével.

Példánk is van. Egy Indiában járt turista 2007-ben chikungunya-lázban megbetegedve tért haza Olaszországba. Már otthon megcsípte egy tigrisszúnyog, rövidesen pedig országos járvány tört ki.

Érdemes azt is tudni, a szúnyogoknak is van „ízlésük”, egyes fajok madarak, mások emlősök vagy más gerincesek vérét szívják, és vannak olyanok, amelyek kifejezetten az emberét kedvelik. Utóbbi kategóriába sorolhatjuk a koreai szúnyogot is.

Kiemelt képünk illusztráció:Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.