Tudomány
mosquito sucking blood on human skin.

Bőrférgességet kaphatunk az új szúnyogfajtól Magyarországon

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 04. 30. 13:00

A bőrférgességet kimutatták, de benne van a pakliban, hogy a koreai szúnyog hazai terjedése nyomán trópusi betegségekből alakulhat ki járvány Magyarországon is – ez a rovar szereti az embervért. Kapacitás és pénz híján megbecsülni sem lehet, mely területeken és milyen számban lehet jelen.
Korábban a témában:

Nevezzük globalizációnak, felgyorsult világnak vagy a határtalan lehetőségek kihasználásának, a lényeg, hogy az emberek és áruk mozgása korábban elképzelhetetlen folyamatokat indított a természetben is. Ma már az állatok, növények, gombák számára sem akadály óceánokon, hegyláncokon átkelni akár néhány nap alatt, és minél kisebbek, annál biztosabban bújnak meg a bőröndben vagy bármilyen szállítmányban.

Új hazájukban pedig vagy elpusztulnak, mert nem bírják a körülményeket, vagy nagyon is jól érzik magukat: szaporodnak, terjeszkednek és általában nagy galibát, riadalmat okoznak.

Eleinte reménykedtünk

Mint a veszélyes betegségek, többek között a Zika, a bőr- és szívférgesség, a japán encephalitis vagy a Nyugat-nílusi láz terjesztésére képes koreai szúnyog megjelenése Magyarországon. A Délkelet-Ázsiában honos faj petéi feltehetően import autógumikkal érkeztek hazánkba, először 2016-ban számoltunk be felbukkanásukról Pécs városában:

19128876 - korean mosquito, aedes koreicus, accidentally introduced in europe in 2008
Új, veszélyes szúnyogfaj bukkant fel Magyarországon
Koreai szúnyognak hívják, agyvelőgyulladást is terjeszthet, és sajnos úgy tűnik, jól érzi magát a magyar klímán. Megjelenésével új vírusok okozta járványok jöhetnek, de már önmagában az is nagyon borús jövőt vetít elénk, ha ez a rovar képes lesz itt áttelelni.

Akkor még megvolt a remény, hogy nem bírják a fagyos magyar időjárást, a következő tavaszt vártuk, vajon kirepül-e az új generáció. Kirepült, vagyis a szúnyog áttelelt hazánkban, és mérhetően terjedni kezdett a városban. Máshol nem mutatták ki, de nem is keresték, tehát csak Pécsre tudtunk figyelni, vajon hogyan tovább?

Már megtelepedett és terjed

Ismét megkerestük Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársát. A rossz hír:

most már elmondhatjuk, hogy a hazai fauna egy újabb taggal bővült, a koreai szúnyog erőteljesen terjeszkedik, megállítására nincs lehetőség.

Magyarországon az úgynevezett csípőszúnyogok – amelyeknek vérre van szükségük a szaporodáshoz – eredendően 50 fajjal képviseltették magukat, a társasághoz az elmúlt években a tigrisszúnyog (helyesebben zebraszúnyog) és az ázsiai bozótszúnyog csatlakozott. Mindkettő ember által behurcolt invazív faj, eredeti élőhelyükön borzalmas betegségeket terjesztenek, van félnivalónk. Itt írtunk erről részletesebben:

Veszélyes szúnyogok kezdtek megtelepedni Magyarországon
A klímaváltozás következményeként megvetik lábukat a Kárpát-medencében.

Most pedig már megtelepedettnek tekinthetjük a hasonlóan sok potenciális veszélyt hordozó koreait is. Az idei szúnyogszezon most kezdődik, Kemenesi Gábor és munkatársai az országban egyedüliként követik nyomon a koreai szúnyog mozgását, kimutatták sugárirányú terjedését Pécsen belül, és már a város határában is megjelent.

Nem tudjuk, más településeken mi a helyzet, mert a kutatásra nincs pénz és kapacitás. Életszerű feltételezés viszont, hogy a faj hazánkban is nagy területen megvetette már a lábát, jelenleg pedig már túl vagyunk azon a ponton, amikor bármit is tehetünk megállítására

– mondja a kutató a 24.hu-nak.

Bőrférgesség és trópusi betegségek

Ez a szúnyog jellemzően nappal aktív, és ma még ismeretlen okból kifejezetten kedveli az emberi környezetet. Lakott területeken, az udvaron, utcákon heverő tárgyakban bőségesen elegendő csapadékvíz gyűlik össze szaporodásához, és a kifejlett rovarok életük során nem hagyják el a „bölcső” egy-kétszáz méteres körzetét.

Egyelőre azt sem tudjuk, a mérsékelt égövön is képes-e trópusi betegségek terjesztésére, illetve pontosan milyen kórokozókat és mekkora sikerrel képesek átadni. Az első vizsgálatok nem túl biztatóak:

több pécsi mintából kimutatták a bőrférgességet okozó élősködőt.

Ez a szúnyog közvetítésével jut a gazdaszervezetbe, elsősorban a kutyafélék parazitája, emberben nem tud kifejlődni: megreked bizonyos stádiumban, betokozódik, és komoly gyulladást okoz a bőrben, szemben, egyéb helyeken. Eddig évente 5-10 ilyen eset fordult elő, a szúnyognak köszönhetően a jövőben több lehet.

Ki tudja, mik fognak még kiderülni, túlzás nélkül benne vannak a pakliban a trópusi betegségek is

– fogalmaz Kemenesi Gábor.

Korábban kellett volna észbe kapni

Gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk ellenük. A ma hazánkban alkalmazott általános szúnyogirtás a kipermetezés pillanatában gyakorlatilag mindent elpusztít, ami repül, óriási ökológiai károkat okoz, ráadásul értelmetlenül: a peték és lárvák túlélik, néhány nap vagy hét múlva az invázió új hulláma indul.

Létezik környezetbarát módszer, Nyugat-Európában évtizedek óta alkalmaznak egy baktériumból izolált fehérjét tartalmazó szert, ez csak és kizárólag a szúnyoglárvákat öli meg, minden egyéb élőlényre veszélytelen. A biológiai gyérítés aránya – csak az összehasonlítás kedvéért – már Szerbiában is 60 százalék fölött van, míg hazánkban az arány 2 százalék. Miért? A kémiai irtást végző cégek rendkívül sikeres lobbitevékenysége.

Swarm of mosquitoes
Fotó:Thinkstock

Invazív fajok esetén minden a gyors reagáláson múlik: folyamatos, az egész országra kiterjedő monitoringra lett volna szükség, amivel nyilvánvalóan nem lehet őket megállítani, de az így nyert információk alapján meg lettek volna a módszerek számuk alacsonyan tartására. De még 2016-ban el kellett volna kezdeni. Ehhez képest ma azt sem tudjuk, Pécsen kívül egyáltalán hol fordul elő koreai szúnyog Magyarországon.

Olaszországban már megtörtént

A trópusi betegségek kapcsán ma még csak kockázatról beszélünk, de nem alaptalanul. Ha valaki esetleg szervezetében be is hoz Európába egyes fertőzéseket, a vírus nem tud terjedni, mert hiányzik hozzá a közvetítő közeg – sok esetben adott szúnyogfajok. E tény kerülhet múlt időbe a trópusi vérszívók elterjedésével.

Példánk is van. Egy Indiában járt turista 2007-ben chikungunya-lázban megbetegedve tért haza Olaszországba. Már otthon megcsípte egy tigrisszúnyog, rövidesen pedig országos járvány tört ki.

Érdemes azt is tudni, a szúnyogoknak is van „ízlésük”, egyes fajok madarak, mások emlősök vagy más gerincesek vérét szívják, és vannak olyanok, amelyek kifejezetten az emberét kedvelik. Utóbbi kategóriába sorolhatjuk a koreai szúnyogot is.

Kiemelt képünk illusztráció:Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A woman waves a Croatian flag from the window of a house, during a welcome party for Croatian national football team, a day after their Russia 2018 World Cup final football match against France, near the Bana Jelacica Square in Zagreb, on July 16, 2018. 
Croatian media on July 16 hailed their team as heroes after the small country's historic success in reaching the World Cup final where France beat them 4-2. / AFP PHOTO / Andrej ISAKOVIC
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.