Június 20-án elkezdődött a szűk egy hétig tartó főpolgármester-jelölti előválasztás Budapesten, ahol a fideszes Tarlós István kihívóját keresi az ellenzék. Néhány kanyar után úgy alakult, hogy három jelölt állt a startvonalhoz, érkezési sorrendben:
- Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd jelöltjeként,
- a momentumos Kerpel-Fronius Gábor,
- illetve a Demokratikus Koalíció támogatását bíró Kálmán Olga.
A jelöltek ilyen sorrendben lesznek megtalálhatók a szavazólapokon is, amit a szervező Civil Választási Bizottság döntött el sorsolással. A jelöltekkel készült interjúinkat a felsorolásban a nevükre kattintva elolvashatják.
Hogyan jutottunk idáig?
Már 2018 őszén, egy évvel az önkormányzati választás előtt arról beszéltek az ellenzéki térfélen, hogy előválasztáson kellene kiválasztani a megfelelő főpolgérmester-jelöltet. Aki még emlékszik a Falus Ferenccel és Bokros Lajossal súlyosbított 2014-es kampányra, az kitalálhatja, hogy nem sok ellenállásba ütközött az ötlet.
Az MSZP gyorsan be is mondta, hogy a főpolgármesteri címért 2010 óta sorban álló Horváth Csabát indítja. Az MSZP szövetségese, a Párbeszéd Zugló polgármesterét, Karácsony Gergelyt nevezte meg jelöltként – de világos volt, hogy a szocialisták egy része is őt tartja alkalmasabb és népszerűbb jelöltnek. Fodor Gábor fantompártja – a Liberálisok, amely önállóan még egyetlen országos választáson sem indult el, a főpolgármesteri posztért viszont öt éve is rajthoz állt, Bodnár Zoltán akkor 2 százalékot ért el – Sermer Ádámot nevezte meg. És megjelent a színen a politikai kívülálló Puzsér Róbert is.
Végül úgy alakult a dolog, hogy kétfordulós lett az előválasztás: Puzsér szerteágazó feltételeit úgy lehetett teljesíteni, hogy nyárra tűzték ki a második, mindent eldöntő fordulót. Az MSZP-Párbeszéd viszont házon belül lenyomta az első kört februárban, Karácsony agyonverte Horváth Csabát, aki a zuglói polgármesterjelöltséggel vigasztalódhat, vagyis Karácsony megüresedő székét foglalná el.
Gyurcsány Ferenc pártja még az első forduló előtt Karácsony mögé állt be, Puzsért akkor az LMP és a Jobbik biztosította támogatásáról,a Momentum pedig azt közölte, a második előválasztás győztesét támogatja majd.
A csendben csordogáló Karácsony-kampány és a vehemensebb Puzsér-megnyilatkozások kiszámíthatóságának a május 26-ai EP-választás vetett véget. A második helyre befutó DK és a harmadik helyezett Momentum is úgy gondolta, saját főpolgármester-jelöltet állít, főleg miután Budapesten még az országosnál is jobb eredményt értek el: a DK 20, a Momentum 17 százalékot.
Puzsér kifarolt az általa „bohózatnak” tituált előválasztásból, hiába épp az ő feltételeinek megfelelve szerveződött meg egyáltalán a második kör, Sermer Ádám pedig sose akart rajta indulni – mégis csak egy választásról van szó. Időközben feltűnt Schmuck Andor is a surranópályán, de aztán el is tűnt gyorsan. Így alakult ki a hármas névsor.
Kik szavazhatnak, hol, és hogyan?
A csütörtökön kezdődő voksoláson online és személyesen is lehet szavazni. Online csak a korábban regisztrálók, személyes szavazáshoz viszont nincs szükség előzetes regisztrációra, mindössze egy budapesti lakcímkártyára és egy arcképes igazolványra, amely igazolja, hogy elmúlt 18 éves a szavazó.
A szavazósátrak a következő helyszíneken találhatók:
- Móricz Zsigmond körtér
- Széll Kálmán tér
- Blaha Lujza tér
- Nyugati tér
- Örs vezér tere
- Boráros tér
- Csepel, Görgey tér
- XV. kerület, Fő tér
- Lehel tér
- Nagyvárad tér (aluljáró)
- Újpest Városközpont
- Flórián tér
- XVII. kerület, Rákoskeresztúri központ
- Kispest, Határ út
- Kőbánya-Kispest metróállomás
Egészen június 26-ig, a délig lehet szavazni online és személyesen is. A sátrak június 20. és 25-e között, délelőtt 10 órától este 8-ig, június 26-án délelőtt tíztől és délig lesznek nyitva.
Mi a tét?
Mivel az előválasztásról nem szól semmiféle törvény, ezért érvényességi kritériumok sincsenek meghatározva. Ha csak egy ember szavaz, már akkor is érvényes lesz az előválasztás. Az első fordulón 34 ezren szavaztak, most 50 és 100 ezer közötti szavazót saccoltak a jelöltek.
A győztes az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. Nem kell 50 százalékot elérni, elég akár egy szavazattal többet gyűjteni, mint a második helyezett. Aki nyer, az októberi főpolgármester-választáson mérkőzhet meg – a jelenlegi állás szerint – Tarlós Istvánnal, az LMP támogatását idő közben elveszítő Puzsérral és Sermer Ádámmal.
Legalábbis papíron ez a megállapodás, de korábban ugyebár arról is volt megállapodás, hogy a DK Karácsony Gergelyt támogatja. Karácsony Gergely pedig azt mondta a héten egy háttérbeszélgetésen, hogy a „sértett és frusztrált MSZP-sek” nem biztos, hogy teljes mellszélességgel tolnák Kálmán Olga kampányát. Mint ahogy ez fordítva sem papírforma Karácsony szavai alapján. Mindezt persze árnyalhatja, hogy az állva maradó jelölt sikerében a többi párt is érdekelt lesz, ha másért nem, azért, mert ők is pozíciókra számíthatnak győzelem esetén a városházán.
Az IDEA Intézet felmérése Kálmán Olga győzelmét vetítette előre, a Publicus Intézeté Karácsony Gergelyét, és persze az értékelések szerint a két kutatás inkább az azt végző intézetekről árulkodik, mintsem bármelyik pontos becslésnek lenne tekinthető. A valós erőviszonyokat amúgy is nehéz megtippelni, hiszen nehéz megtalálni azokat, akik biztosan részt vesznek az előválasztáson. Annyi bizonyos az EP-választás alapján, hogy Budapesten a DK lett a legerősebb párt (ezt erősíti meg az első, azóta készült közvélemény-kutatás is), de az MSZP-Párbeszédben nyilván abban bíznak, hogy a Gyurcsány-párt támogatói közül sokan újra a jelöltek közül egyedüliként várospolitikai tapasztalattal rendelkező Karácsonyt választják majd, ahogy az első körben tették.
Hiszen a főpolgármesteri előválasztás arcokról is szól, sőt talán inkább azokról, mint a pártokról. A politikában újonc, de televíziósként közismert Kálmán Olga, a bejáratott Karácsony Gergely és az eddig ismeretlen Kerpel-Fronius Gábor különböző karakterek, más-más potenciális szavazóbázissal, és ez felboríthatja a pártpreferenciákon alapuló jóslásokat.
Mint ahogy az is, hogy több vitán mérik össze erejüket a jelöltek (az elsőről itt írtunk, a másodikról pedig itt), és ezeken sok minden derülhet ki róluk és programjukról. Ezek a viták és programok egy előválasztáson többet nyomhatnak a latba, mint egy „éles” választási szituációban, ahol jó ideje óta azt tanulják az ellenzékiek, hogy taktikai szavazatot adjanak le, kevésbé szívből jövőt. Bár a pártok felől már természetesen elindultak a sugdolózások és „szakértőkre” hivatkozó pletykák, hogy az előválasztás se szimpátiaszavazás, hanem arra kell voksolni, aki végül megverheti Tarlóst, noha nyilvánvalóan minden párt azt mondja, hogy az ő jelöltje ez az ember.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
