Belföld zöldövezet
Fót, 2012. március 27.
Tűzoltó dolgozik 2012. március 27-én éjszaka a Pest megyei Fótligeten. Korábban egy bevásárlóközpont melletti erdős területen mintegy 6 hektáron csaptak fel a lángok. A nagy erőkkel kiérkező tűzoltók többórás munka árán tudták csak a tüzet eloltani. A tűz keletkezési okát szakértők vizsgálják.
MTI Fotó: Lakatos Péter

Gyufával kaszálni nagyon rossz ötlet

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 12. 06. 11:28

Magyarország nem Kalifornia, de az erdőtüzek nálunk is komoly fenyegetést jelentenek. Itthon az esetek 99 százaléka emberi mulasztásból ered, a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban számíthatunk rájuk, és oltásukhoz ma már nem elég csak a víz. Tüzet oltani szexi, megelőzni nem, mégis erre kellene törekednünk.
Korábban a témában:

A novemberi kaliforniai erdőtűz egyaránt sújtott embert, növényt, állatot, épített és természetes környezetet, szörnyű volt a pusztítás még innen, a „távolból” nézve is. Önkéntelenül merül fel a kérdés, vajon ez itthon is megtörténhet? A legdurvább természeti csapásoktól megvéd földrajzi helyzetünk, egyelőre sem tűzhányóktól, sem komolyabb földrengéstől, szökőártól és hurrikánoktól sincs félnivalónk. De a tűztől igen.

A körülmények ugyan egészen eltérőek, azért a tűz az tűz, az erdő pedig erdő Amerikában és Magyarországon is: ami ott ég, az ég itt is.

Tudjuk, egy közepes fa még lombja nélkül is több száz vagy ezer liter vizet tartalmaz, mindannyian próbáltunk már friss ágakból tüzet rakni – a pörkölt csak kifújt tüdők, füsttől vöröslő szemek árán kezd épphogy rotyogni rajta. És akkor képzeljük el, hogy a Börzsöny – nagyjából ekkora terület vált most lángok martalékává az Egyesül Államokban – patakjárta völgyeivel és mohalepte csúcsaival úgy lángol, mint egy benzinnel leöntött szalmabála.

Elméletben megtörténhet, sőt a klímaváltozás hatásaként jelentkező egyre hosszabb aszályok és a csapadék egyenetlenebb eloszlásának következtében mind nagyobb eséllyel. Kevesen gondolnák, de hazánkban évente több mint 20 ezer erdő- és vegetációtűz keletkezik, ezek éves szinten átlagban 500 hektárt érintenek, gyakoriságuk és kiterjedésük az utóbbi évtizedekben megnövekedett.

Kiskunhalas, 2015. jœlius 27.
A B‡cs-Kiskun Megyei Katasztr—favŽdelmi Igazgat—s‡g ‡ltal kšzzŽtett helikopterr?l oltj‡k a tŸzet 2015. jœlius 27-Žn Kiskunhalas mellett, ahol foltokban mintegy 350 hekt‡ron kapott l‡ngra lomberd?, sz‡raz f? Žs avar.
MTI Fot—: B‡cs-Kiskun Megyei Katasztr—favŽdelmi Igazgat—s‡g/Kov‡cs Andrea
A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által közzétett helikopterről oltják a tüzet 2015. július 27-én Kiskunhalas mellett, ahol foltokban mintegy 350 hektáron kapott lángra lomberdő, száraz fű és avar.
Fotó:Kovács Andrea / Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság/ MTI

Minden adott

Magyarországon évente két úgynevezett tűzszezon van, az esetek 70 százaléka ezen időszakokra esik. Az első tavasszal, hóolvadás után, ha nincs eső: még nem zöldül a növényzet, a tavalyi egynyári növények elszáradt maradványai, a fiatal fákon jellemzően fennmaradó elhalt levelek könnyen lángra kapnak. A másik természetesen a hosszú nyári aszályok, hőségperiódusok idején.

Általános iskolában megtanultuk, hogy a tűzhöz éghető anyag, gyulladási hőmérséklet és oxigén szükséges. Utóbbi igen bőségesen rendelkezésre áll szabad téren, az első kettő viszont megéri, hogy részletezzük.

Úgy ég a fa, mint a fáklya

A tűz soha nem az élő növényzetben, hanem a lehullott és elszáradt ágakból, levelekből, száraz fűből álló úgynevezett holt biomasszából indul. Ennek nedvességtartalma nagyban függ vastagságától, de extrém száraz nyarakon 1-3 százalékra is csökkenhet. Rendkívül gyúlékony, tényleg elég hozzá egy még égő cigicsikk, de erről később.

A holt biomassza tehát lángra kap, a keletkező hő pedig gyorsan képes kiszárítani az élő biomasszát – lágyszárúakat, fákat, bokrokat – annyira, hogy azok is meggyulladjanak. Ez az úgynevezett tűzfront, hőmérséklete egyre csak nő, egy ideig gyorsuló ütemben szárítja elő az útjába kerülő növényzetet. Így lehetséges, hogy – legalábbis a tűz számra – ideális körülmények között

az élő, vízzel teli fából percek alatt „éghető anyag” válik, az erdőtűz kiterjedése az első órában tízezerszeresére nő.

Gyufával kaszálnak

A „gyulladási hőmérsékletet” Magyarországon 99 százalékban az ember biztosítja, magyarán gyakorlatilag minden vegetációtűz gondatlanságból, mulasztásból ered. Első helyen a már említett autóból, netán kirándulás közben eldobott égő cigaretta áll, majd a gondatlanul magukra hagyott tábortüzek maradványai, a kerti biomasszaégetés és a külterületi, mondjuk úgy tarlóégetés.

Talán a leghíresebb hazai eset, amikor egy izzópernye vagy zsarátnok tragédiát okozott, 1810. szeptember 5-én történt, egy kádárinas porig égette a Tabánt.

Külterületek szándékos égetése főleg Nógrád, Heves és Borsod megyére jellemző, külön neve is van: gyufával kaszálás.

Ősi hagyomány, tájgazdálkodási forma, miszerint a földművesek késő ősszel vagy kora tavasszal meggyújtották a tarlót, a legelőt, így nyitottak utat a friss vegetációnak, illetve próbálták elejét venni a tűzvésznek azzal, hogy ellenőrzött körülmények között felperzselték a száraz növényzetet. Követték, őrizték, figyelték a tüzet, és ha rossz irányt vett eloltották.

Gyenesdi‡s, 2011. ‡prilis 10.
T?zolt— dolgozik az Žg? t?level? erd?ben Gyenesdi‡son, a lak—h‡zakt—l nŽh‡ny sz‡z mŽterre, ahol Žg az avar Žs t?zfŽszkek alakultak ki. A telepŸlŽsek polg‡rmesterei šnkŽnteseket Žs a lakoss‡got riasztott‡k a t?z olt‡s‡hoz, az erd? mellett Žl?ket h‡ts— udvaraik locsol‡s‡ra kŽrik. A helysz’nen rendk’vŸl er?s a fŸst, sz‡ll a pernye.
MTI Fot—: Varga Gyšrgy
Tűzoltó dolgozik az égő tűlevelű erdőben Gyenesdiáson, a lakóházaktól néhány száz méterre, ahol ég az avar és tűzfészkek alakultak ki 2011. áprilisában
Fotó: Varga György / MTI

Csakhogy a módszert évtizedekkel ezelőtt tűzveszélyre hivatkozva betiltották, ám sok embert ez nem tart vissza a gyufával kaszálástól. Fontos különbség viszont múlt és jelen között, hogy tartva a törvény szigorától, a tüzet senki nem őrzi, hanem meggyújtják és otthagyják. A lángok végzik dolgukat, elérik az erdőt, persze ott sem állnak meg, ebből keletkezik a legtöbb nagy kiterjedésű, 1-5 hektárt érintő erdőtűz.

Azóta a jogalkotó ismét lehetővé tette bejelentéshez kötötten az ellenőrzött égetést, fenti jelen idő oka, miszerint sokan még mindig a jogszerűtlen és veszélyes formát választják.

Égő csikket tehát tilos eldobni, és a tábortüzeket is rendesen el kell oltani, mielőtt magára hagyjuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? Először is eleve a céljainkhoz alkalmazva a lehető legkisebb tüzet rakjuk, és mindig vízzel oltsunk, nem jó módszer, ha csak földet szórunk rá: a szél könnyen elhordja, és felkaphatja az alatta akár napokig izzó parazsat.

Így oltsa el, ha megfőtt a pörkölt

Meg kell várni, míg teljesen leég, lángoló fahasábokat ne akarjunk oltani. Legyen nálunk erre a célra legalább öt liter víz, amit fokozatosan, több adagban öntünk a tűzre, két loccsantás között keverjük át egy bottal. Vízre mindaddig szükség van, amíg füstöt észlelünk. Akkor mondhatjuk, hogy a tüzet eloltottuk, ha 4-5 centire fölé tudjuk tenni a tenyerünket és nem érezzük forrónak – itt egy remek, képes összefoglaló.

Kigereblyézni az erdőt?

A tűz keletkezését tehát mi magunk tudjuk megelőzni, erdészeti szakemberek pedig azért tehetnek sokat, hogy a potenciálisan felcsapó lángok minél nehezebben terjedjenek. Ezt szolgálja a teljesség igénye nélkül például az aljnövényzet ritkítása, a holt biomassza rendszeres eltávolítása.

Donald Trump a maga sajátos módján fogalmazott, de alapvetően nem mondott butaságot, amikor az erdők felgereblyézését nevezte meg a megelőzés eszközeként.

Vagy ott vannak a mindenki által ismert csupasz sávok, amelyek a földre kényszerítik vissza az esetleges lombkoronatüzeket. Hivatalosan tűzpásztahálózatnak nevezik, méhsejtszerűen alakítják ki összefüggő erdőségekben. A hazánkban leginkább tűzveszélyes fenyvesekbe lombhullató fajok alkotta sávokat telepítenek, ezek lassítani képesek a lángok terjedését. Fontos a korai észlelés, kamerák, figyelőszolgálat, valamint a szakszerűen elhelyezett víztározók is.

Bugac, 2012. ‡prilis 29.
Erd?t?z puszt’t Bugac telepŸlŽs kšzelŽben, tšbb mint ezer hekt‡r erd? Žs aljnšvŽnyzet Žg, de lakott ingatlant nem veszŽlyeztet. Egyel?re št telepŸlŽs t?zolt—s‡ga vesz rŽszt a dŽlel?tt keletkezett t?z olt‡s‡ban, amely a nagy szŽl miatt nehezen halad.
MTI Fot—: Donka Ferenc
Bugac, 2012. április 29.
Erdőtűz pusztít Bugac település közelében 2012 áprilisában
Fotó: Donka Ferenc / MTI

A víz kevés

Ha pedig megtörtént a baj, egyszerre kezdődik lázas munka a terepen és a számítógépek mellett. A tüzek terjedésének irányát viszonylag jól lehet modellezni, a tűz minden pontján ellipszisek jelzik a várható útvonalakat többek között a szél erőssége, iránya, a domborzat és a biomassza minősége alapján.

Ezek fényében próbálják egyszerre oltani és útját állni, ami a klímaváltozás következményeként egyre nehezebb: napjaink erdőtüzeit csak vízzel már képtelenség megfékezni.

Számos módszer létezik, a legérdekesebb talán amikor a megfelelő helyen szántással tüntetik el az éghető anyagot a tűz útjából, vagy amikor ellentüzet gyújtanak: ezzel ellenőrzött körülmények között perzselik fel a biomasszát, illetve egy az egyben ráengedik az erdőtűzre, a lényege ugyanaz.

A tűzoltórepülők jól mutatnak a híradókban, de szakemberek szerint önmagukban nem hatékonyak. Magyarországi viszonylatban legalábbis néhány jó terepjáró képességű tűzoltóautó, erdőtűzoltásra felkészített erdészeti és nemzeti parki terepjáró sokkal többet ér és olcsóbb is egy repülőnél. S bár tűzoltó repülőnk nincsen, szükség esetén légi tűzoltási kapacitást honvédségi helikopterek tudnak biztosítani.

Cikkünk alapját a Firelife Erdőtűz-megelőzési projekt honlapján található információk adták.

Kiemelt képünkön: Tűzoltó dolgozik 2012. március 27-én éjszaka a Pest megyei Fótligeten. Korábban egy bevásárlóközpont melletti erdős területen mintegy 6 hektáron csaptak fel a lángok. A nagy erőkkel kiérkező tűzoltók többórás munka árán tudták csak a tüzet eloltani. A tűz keletkezési okát szakértők vizsgálják. Fotó: Lakatos Péter / MTI

Bihari Dániel korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.