Belföld zöldövezet

Tartályokba zárják a Balatont

A laikus számára 12 vízzel teli műanyag medence, valójában csúcstechnológiás laboratórium a tihanyi apátság lábánál: a klímaváltozás és az emberi tevékenység káros hatásainak megismerését, az elkerülhetetlenre való felkészülést szolgálja.
Korábban a témában:

A magyar tudomány újabb területen lép a világ élvonalába jövő tavasszal, amikor az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében megkezdődnek a kísérletek az úgynevezett vízi mezokozmosz-rendszerben. Tizenkét darab, egyenként öt köbméteres tartályról van szó, a kutatók ezekben modellezhetik különböző környezeti változások hatásait az olyan sekély, mérsékelt övi állóvizekre, mint amilyen például a Balaton vagy a Velencei-tó.

Nem érdemes elveszni a technikai részletekben, a lényeg: bizonyos kémiai és fizikai paraméterek változtatásával tanulmányozható adott ökoszisztéma reakciója például az emberi tevékenységgel járó külső behatásokra, megváltozott tápanyagviszonyokra, idegenhonos fajok megjelenésére vagy a klímaváltozás hatásaira.

Ezek alapján pedig forgatókönyvek készülhetnek „éles helyzetek kezelésére” és a vízminőség javítására nemcsak Magyarországon, hanem a világ bármely mérsékelt égövi állóvize esetén.

Létrehoznak egy világot

A vízi életközösség nem csupán elszenvedője a vízminőség változásának, de annak nagyon aktív alakítója is: az ökoszisztéma megfelelő működése egyben a víz minőségének záloga

– emeli ki a 24.hu-nak Dr. Boros Gergely biológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, a mezokozmosz rendszer  vezetője.

Ennek fényében a részleteket érdemes azzal kezdeni, hogy mit jelent a mezokozmosz? Szó szerint valami olyasmit, hogy közepes világ, a tudomány nyelvén pedig átmenet az „in vitro”, vagyis laboratóriumban, lombikban végzett kísérletek és a valódi, természetben folytatott megfigyelések között. Egy mezokozmosz rendszerben annak méretéből adódóan már valódi ökoszisztéma-szintű folyamatokat, interakciókat is lehet vizsgálni.

Fotó: Boros Gergely/Balatoni Limnológiai Intézet

A tartályokat vagy hagyják természetes módon benépesülni, vagy a kutatás céljának megfelelő fajokat telepítenek beléjük: ha beállt egy viszonylagos egyensúly, akkor jöhetnek a legkülönfélébb fizikai, kémiai, és ha invazív fajokra gondolunk, akkor biológiai zavaró tényezők. Minden a tudósok szándékán és anyagi lehetőségein múlik, az elvégezhető kísérletek száma szinte végtelen.

A Tihanyban ősszel átadott rendszer hasonló létesítmények üzemeltetése során összegyűlt tapasztalatokat figyelembe véve épült, emellett a beépített infrastruktúra is egyedülállónak és innovatívnak számít, így azt mondhatjuk, a világ egyik legmodernebb „szabadtéri limnológiai laboratóriumáról” van szó.

Gyakorlatba ültetik az elméletet

Jelenleg rengeteg kutatási terv vár megvalósításra, a tél folyamán a kutatóközpont munkatársai ezek sorrendjét véglegesítik, elvégzik a háttérmunkát, tavasszal pedig kezdődik a tartályok benépesítése. Mivel a rendszer megépítését finanszírozó GINOP pályázat célja elsősorban evolúcióbiológiai kutatások folytatása, így e témakör nyilvánvalóan elsőbbséget élvez.

Elsőként valószínűleg planktonikus élőlényekkel fogjuk benépesíteni a tartályokat, ezek a szervezetek a természetes ökoszisztémákban betöltött alapvető szerepük miatt rendkívül fontosak,  viszonylagosan rövid életciklusuk pedig lehetővé teszi a külső hatásokra adott válaszreakciók gyors megfigyelését

– részletezi a szakember.

Nagyon leegyszerűsítve a gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy ugyanazon növényi és állati szervezeteket helyezik el több mezkozmoszban. Egyes tartályok adják a referenciát, ezeket hagyják természetes körülmények között, a többiben viszont az éghajlatváltozás lehetséges forgatókönyvei szerint variálják a hőmérsékleti és egyéb viszonyokat. A kezelések összeállítása tetszés szerint variálható, a cél a mikro-evolúciós változások megfigyelése különböző környezeti hatások függvényében.

Lehetőség van a teljes vízi tápláléklánc kialakítására, halak telepítésére is, ám a tihanyi mezokörnyezetben egyelőre megállnak a planktonikus élőlények  szintjén.

Hova nyúlunk, ha baj van?

További releváns kérdés még a teljesség igénye nélkül, hogy például hogyan hatnak pontosan  a különféle műtrágyák vagy tisztítószerek származékaival bekerülő szervetlen növényi tápanyagok a vízi élővilág szerkezetére és működésére, illetve hogy miként lehet közbeavatkozni, csökkenteni egy esetleges szennyezés kedvezőtlen hatásait.

Ezek ismerete nagyon fontos, hiszen tudjuk jól, hogy a külső tápanyagterhelés és az ennek nyomán kialakuló algaburjánzás igen kedvezőtlen folyamatok, melyek a biodiverzitás csökkenéséhez és a vízminőség romlásához vezethetnek.

Fotó: Boros Gergely/Balatoni Limnológiai Intézet

Egyre sürgetőbb feladat az ember által behurcolt vagy a felmelegedéssel nálunk új otthonra találó invazív növény- és állatfajok vizsgálata is: milyen interakcióba kerülnek az őshonos fajokkal? Milyen törvényszerűségek alapján szorítják ki őket, illetve tudnak együtt élni velük? Boros Gergely sokáig tudná sorolni a válaszra váló kérdéseket, számunkra a lényeg már világos.

Megtanuljuk alakítani a jövőt

Mielőtt bárki azt hinné, tudósaink „kaptak pár akváriumot, hogy szórakozzanak”, szögezzük le: az ivóvízhiány már ma milliókat érint világszerte, invazív fajok felbukkanása Földünk számos pontján a helyi ökoszisztéma összeomlásával fenyeget, a klímaváltozás pedig már hazánkban is embereket öl.

A biológus is kiemeli, a megszerzett tudás a legkevésbé sem öncélú: a lényeg, hogy minél pontosabban megértsük az ökoszisztémák működését és így a vízminőséget szabályozó tényezőket, és  megóvjuk, vagy szükség esetén visszaállítsuk a jó ökológiai állapotot.

Hazánkban egyelőre nincs baj, tavaink többsége jó állapotban van, a Balaton is egészséges, akár inni lehetne belőle. Arra viszont nincs biztosíték, hogy ez mindig így is marad, egy-egy invazív faj, nem várt szennyezés vagy a melegedő klíma bármikor feje tetejére állítja az egyensúlyt – fel kell készülnünk. A világ számos pontján azonban komoly gond van a vízminőséggel, ami nemcsak ökológiai, környezetvédelmi, turisztikai probléma, hanem erősen rányomja a bélyegét az ivóvízellátásra is.

Számos ország vezető kutatóintézeteiben  működnek a tihanyihoz hasonló vízi mezokozmosz rendszerek, nemzetközi kooperációs hálózatot alkotva a kutatók megosztják eredményeiket, tapasztalataikat. Ebbe a „tudományos elit klubba” nyert bebocsátást Magyarország a tihanyi létesítménnyel.

Illusztráció: Boros Gergely/Balatoni Limnológiai Intézet

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
BERLIN, GERMANY - AUGUST 24:  Defense Minister Ursula von der Leyen (CDU) arrives for the weekly German federal Cabinet meeting on August 24, 2016 in Berlin, Germany. High on the meeting's agenda was discussion of federal policies towards civil defense.  (Photo by Adam Berry/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.