Biró Péter

Albert Krisztián háromszoros Európa-bajnok, de talán kevesen találkoztak eddig a nevével. Ez nem az ő hibája, főleg annak köszönhető, hogy „száma” a csontvázak preparálása, amivel még hobbiszinten is alig foglalkozik valaki Magyarországon. A többszörös bajnok preparátumaiból kiállítás is nyílt, amit a helyszínen tekintettünk meg, és közben kifaggattuk Krisztiánt, honnan ered az elhullott tetemek iránti vonzalma, miért hever egyre több alapanyag az utcákon vagy, hogy mivel lehet lenyűgözni az Európa-bajnokság zsűritagjait.

Csak a férfiak esetében kapcsolnak be a homofób előítéletek? Ritter Andrea klinikai szakpszichológussal próbáltuk megfejteni a kérdést.

Az érintett területen élő lakók arról meséltek lapunknak, hogy a hűtőben, mélyhűtőben tárolt ételeik tönkrementek, melegvíz alig van, a telefont pedig másnál kénytelenek tölteni. Pomázon az a hír is terjed, hogy napokig is eltarthat a helyreállítást.

A klímatelepítésnek vannak írott szabályai, amelyek településenként változóak lehetnek, az íratlanok viszont egységesek: ügyelni kell arra, hogy semmiképpen ne zavarjuk a szomszédokat, ellenkező esetben jogi procedúrákkal és plusz költségekkel is számolnunk kell.

Volt olyan időszak, amikor Elon Musk és Donald Trump szinte baráti viszonyt ápoltak egymással, mára eljutottunk oda, hogy előfordulhat, a techgurunak Oroszországig kell menekülnie. Hogyan lett az amerikai elnök jobb kezéből egy kitoloncolással riogatott ellenség?

Egyre korábbra tolódtak az étkezések, legalábbis a szellemi munkát végzőknél. De miért rohanunk már 11-kor enni, mikor délben szokás? Éhesebbek lettünk vagy csak nyugalmat keresünk? Esetleg kiélvezzük, hogy akkor ehetünk, amikor éhesek vagyunk, és nem kell a kollégákhoz vagy a hagyományokhoz igazdonunk? Saly Noémi gasztrotörténész és Asiama Evelyn dietetikus is segít eligazodni.

Simon Adrienne több mint tíz éve foglalkozik kutyák és macskák hospice-ellátásával, rajta kívül kevesen vannak, akik hivatásuknak választják, hogy állatoknak könnyebb legyen az életük utolsó szakasza. Jelenleg közel ötven állatról gondoskodik a tanyáján, sok olyan kedvencnek ajándékozott hónapokat, akiket mások elaltattak volna. Bár fogy az ereje, nem tudja abbahagyni. Nem is a halál vagy a gyász viseli meg, hanem az, amikor látja, hogy valamelyik kedvence már menthetetlen. Interjú.

Lassan 30 éve várja a turistákat a világ első és egyetlen kokainbárja Bolíviában. A La Pazban található Route 36-ba csak külföldiek térhetnek be, akik a taxisok iránymutatása alapján találják meg a félig titkos helyet.

Chuck Palahniuk regénye és az abból készült film pusztán csak a címével köthető az online térben küzdő fideszes hadsereghez, noha egyre jobban rezonál a mai társadalmi folyamatokra.

Túl hangos már a világ, nem vágyunk másra, csupán egy kis csendre, de csak fejben: a teljes elnémulás továbbra is riasztó. Sokkal kézenfekvőbbnek tűnik, ha magunk döntünk arról, hogy hol, milyen ingerekkel találkozunk, ez viszont veszélyeket rejt magában: az ilyen elvonulás szélsőséges esetben hatással lehet az információ-feldolgozási képességünkre. Egyre több gyerekeknél már most komoly problémát jelent a hallottak dekódolása.

Serdülőkorba lépett a magyar gördeszkázás, már nem kell fogni a kezét – vallja Galkó Máté, a szubkultúra egyik megkerülhetetlen alakja, akinek a munkásságát nemrég a főváros is elismerte egy díjjal. De vajon önálló sportág-e a gördeszkázás? Interjú.

Az ökológiai válság korát éljük, a helyzet reménytelennek tűnik, gyökeres változásokra van szükség. De kitől, mitől várhatjuk ezt? Az embertől? A technológiától? A valódi demokráciához való visszatéréstől? Esetleg senkitől, és a végletekig kiszipolyozzuk a Földet? Az ELTE ökoszakembereinek vitáján jártunk.

Az utóbbi években a magyar háztartásokat és kerteket is ellepték a különféle sivatagi növények; a kaktuszok, az álkavicsok vagy éppen a dudleyák ma már a legkedveltebb designtermékeknek számítanak. A szárazságtűrő növényeket már a barkácsáruházakban is be lehet szerezni, a kínálat bővülésének azonban ára van: a megnövekedett igény kielégítése miatt virágzik a feketepiac, a növénycsempészek pedig sokszor horribilis árakon kínálják a kaktuszokat. A szakértők szerint a növényinfluenszereknek nagy szerepük van abban, hogy az „orvvadászat” már a kaktuszföldeken is komoly problémát jelent.

Több évszázados hagyománya van, a világ legfelsőbb köreiben fogyasztják, ráadásul tulajdonképpen nincs egészségügyi hátránya, mégsem képes áttörni a mainstream falát a matézás. Igaz, amíg nincs meg a személyes kapcsolódás, addig nehéz is egyenként meggyőzni az embereket. Engem például sikerült – ezért is születhetett meg ez a cikk.

A netflixes Kamaszok című sorozat miatt felszínre került, láthatóbbá vált az online platformokon nőgyűlöletet és a férfiak felsőbbrendűségét hirdető manoszféra rejtett világa, amelynek a felbátorodásáért sokan Andrew Tate-et okolják. De mi van, ha nem a fiatalok fedezték fel maguknak az amerikai-brit influenszert, hanem a volt kickboxos talált telibe valamit?

Úgy tűnik, mintha minden influenszer ugyanúgy beszélne a YouTube-on vagy a TikTokon? Nem véletlen, a tartalomgyártók beszédstílusa egyre inkább uniformizálódik, sokan azzal próbálnak kitűnni, hogy ugyanolyanok lesznek, mint mások. A nyelvészek még csak most ismerkednek az influenszer akcentussal, de a véleményvezérek beszédstílusa már a mindennapi beszédünkbe is kezd leszivárogni.

Saját pénz, saját birtok, saját szabályok – a Farmunk lakói azt az életet élik, amit titkon sokan szeretnének, csak nincs bátorságuk belevágni. Meglátogattuk az önfenntartásra és önellátásra berendezkedett közösséget a Gerecse lábánál.

Fülöp Gábor majdnem egy teljes napig bolyongott a mínusz 20 fokos hidegben.

Kisebb válságban a luxusipar: elégedetlen vásárlók, elkényelmesedett márkák, éhbérért dolgoztatott gyári munkások. Hogyan lehet újra kapcsolódási pontot találni az elvesztett vásárlókkal és a fiatalabb generációkkal?

A dél-koreai videós, Tzuyang meghódította a magyarokat is, miután első európai útja Budapestre hozta, ahol előbb három kilónyi steaket, majd rengeteg burgert és több kiló rántott húst is felfalt egyszerre. Honnan indult, miért csinálja ezt és legfőképp: mennyire teszi tönkre magát ezzel?

Lecsapolná-e magának a gyermeke vérét, hogy megfiatalodjon? Bryan Johnson megteszi, nem számolva azzal, hogy az eljárásnak súlyos egészségügyi kockázatai lehetnek. A 47 éves amerikai milliárdos ráadásul világgá is kürtöli, hogyan harcol az örök életért, szemben a többi szupergazdaggal, akik inkább a tudósokban hisznek. A pénz mindenesetre ömlik az ez irányú kutatásokba, de félő, hogy halhatatlanság a jövőben is csak a tehetősek kiváltsága lesz.