A projekt legnagyobb pozitívuma, a kilátás már eleve adott volt, az építészek pedig képtelenek voltak kihasználni az előttük álló nagy lehetőséget. A helyzet a déli rondellába helyezett Szabadság Bástyája nevű kiállításnál sem jobb, hiszen a szobákat járva A tanú egyik jelenetében éreztük magunkat. De milyen változásokat hozott az eredeti épület felépítésénél hosszabbra nyúló átalakítás, és miért érdemes a jövőben felmenni a Gellért-hegy csúcsára?
Évek óta botrányok övezik a nógrádi városban működő üzemet. A jelenlegi városvezető – aki el akarja zavarni a dél-koreai gyárat – néhány hete szívinfarktust kapott. Orosz István lábadozása közben adott lapunknak interjút, de Bátonyterenyét bejárva a helyiek is elmondták, mit kaptak a múlttól, és mit várnak a jövőtől. Csatatérriport.
A tavalyi év különösen nehézre sikerült a legismertebb, Magyarországon élő kínai séf számára, étterembezárás, lopás és szakemberhiány is veszélyeztette Wang Mester éttermeinek működését. Ennek ellenére tavaly sem fordult meg a fejében, hogy elhagyja az országot. A több mint 35 éve Budapesten élő és dolgozó séfet kérdeztük arról, miért imádják még mindig a magyarok a kínai konyhát, mi a kedvencük, mi a különbség a pestiek és a budaiak ízlése között vagy éppen miért lát lazábbnak és boldogabbnak minket, mint a kínaiakat.
„Jelentkeztem az Aldiba is. Kiröhögtek” – meséli Gaskó Balázs műsorvezető, a Kölyökidő egykori nagy sztárja arról az időszakról, mikor 33 év után kitették a közmédiából, és nem talált magának munkát. Munkája lett azóta, de nem a képernyőn: rádiózik, de így is azt meséli, tönkre van menve, panaszkodó öregemberként látja magát. Aki nem mellesleg harminc évig keményen ivott. Nagyinterjúnkban fölidézzük, milyen nehézségekkel nézett szembe a piát illetően, s a közmédia elvesztett köz jellegéről is beszélgetünk. Utóbbi kapcsán azt is elmagyarázza, mit ért az alatt, hogy „szocialista üzem” lett a munkahelyéből, ahol még egy sminkesből is főszerekesztő válhatott.