A tapasztalatok szerint 8–9 évre van szükségük az oroszoknak, hogy az első beton kiöntésétől számítva üzemképes atomerőművi blokkokat adjanak át a megrendelőnek, ebből kiindulva nincs realitása annak, hogy Pakson 2034–2035 előtt elinduljon az ötös és hatos blokk. Az Orbán-kormány ehhez képest 2032-es indulást emleget, amit a Della vendége, Aszódi Attila egyetemi tanár, az Orbán-kormány korábbi, a paksi erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára azzal magyaráz, hogy az esetleges kötbérigényeket e dátumhoz kötötten tudja bevasalni az orosz fővállalkozón a megrendelő.
Legalábbis az eredeti, 2014-es szerződés szerint a határidővel, költségekkel kapcsolatos csúszást a fővállalkozó felelősségébe utalták, ez alapján pedig – ha nem volt módosítás – az oroszokat terhelik a következmények. Az már politikai kérdés, hogy Orbán Viktor el tudja-e ezt érni Vlagyimir Putyinnál – értett egyet velünk a vendégünk, akinek első kézből vannak ismeretei a beruházás előkészítési szakaszáról.
Oroszok helyett kínaiak?
Aszódi Attila szinte egyenesen az új paksi blokk munkagödréből érkezett a stúdióba, és nem jött üres kézzel: egy, a betonalap szilárdítására szolgáló vaselemet hozott magával az építkezésről.
Egy példával érzékeltette az alapozási munkák gigantikusságát:
Egy ilyen atomerőműnek a nukleáris szigete olyan tömegű, mint mondjuk a Nimitz osztályú repülőgéphordozó anyahajókból kettő. Kétszázezer tonnáról beszélünk összességében.
Elmondta azt is, hogy a jelenlegi fázisban az orosz technológia már nem váltható ki, az ehhez szükséges tudással rajtuk kívül még a kínai kivitelezők rendelkeznek, ők tudnának belépni az oroszok helyébe, ha az Európai Unió megkövetelné az orosz fél kizárását a beruházásból (jelenleg nem esik szankció alá a nukleáris energia). A kínaiak ráadásul gyorsabban, akár öt év alatt képesek lennének végezni a kivitelezéssel, de az egy másik szerződéses helyzet lenne, és az más okokból késleltethetné a munkálatokat.
Mennyibe kerülne a leválás Moszkváról?
Beszéltünk az orosz energiafüggőségről is: Aszódi Attila szerint valóban drágább lenne Magyarország energiaellátása az oroszok nélkül, ezért olyan megoldásra kell törekedni – ideértve az EU szintjét is –, ami a későbbiekben, a háború lezárása után nem zárja ki erről a piacról az oroszokat.
Kérdeztük a rezsistopról is: a kormány bejelentése szerint egységesen 30 százalékos kompenzációt kapnak a fogyasztók a januári számláik után, ami nem veszi figyelembe az egyéni élethelyzeteket. Aszódi Attila szerint nem is lehet egy cizelláltabb modell szerint, minden egyéni feltételt figyelembe venni, ugyanakkor a döntés mögött látja a politikai célokat is. A magyar háztartások számára fontos, hogy mennyi a rezsi, és a választáshoz közeledve ez a politikának is fontos.
