Baranya Sándor szerint a paksi erőmű hűtővízellátása szempontjából a fenékküszöb tartós megoldást is jelenthet, ugyanakkor más szempontok – például a hajózás – miatt idővel szükség lehet a kialakítás vagy akár a teljes létesítmény átgondolására.
A beavatkozással másodpercenként 20 köbméter pluszvíz kerül a Dunába, ami a számítások szerint mintegy két centiméteres vízszintemelkedést eredményezhet.
Szíjj László Duna Aszfalt Zrt.-je és a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer's International Nyrt. is segítséget ajánlott fel a Duna vízszintjének emelését célzó állami munkálatokhoz.
A Kontroll kérdezte a miniszterelnököt arról, hogy miben különbözik a kormány által eszközölt megoldás a fenékküszöbbel attól, amit a Mi Hazánk javasolt.
Magyar Péter határozott helyeslő választ adott arra a kérdésre, hogy személyi és intézményei felelősség is felmerülhet az Orbán-kormány, de a paksi atomerőmű vezetése ügyében is, amiért azok nem készültek fel tervekkel, megfelelően egy mostanihoz hasonló krízishelyzetre.
A 24.hu kérdésére Magyar elmondta, van egy haváriaalap a költségvetésben, innen csoportosítja át a kormány azt a 6 milliárd forintot, amibe a fenékküszöb megépítése kerül.
Újságírói kérdésre Magyar Péter azt mondta, meglehet, korábban rosszul fogalmazott, amikor arról beszélt tíz nappal ezelőtt, hogy nem lehet ideiglenes védművet, például küszöböt építeni a Dunán, már csak nukleáris biztonsági szempontokól sem.
145 ezer köbméter vizet építenek be, az első 35 ezerből rögtön megemelik a vízszintet, később a maradékkal megerősítik ezt és megakadályozzák, hogy a Duna kimossa a köveket.