A mesterséges intelligencia rég nem csak adatokat elemez vagy képeket generál – könyveket is ír, fordít, szerkeszt sőt illusztrál is. A külföldi könyvkiadók arról számolnak be, hogy rengeteg olyan kéziratot kapnak amelyeket részben, vagy egészben MI írt. Ezek ugyan még nem túl jók, de kevésbé rossz színvonalúak, mint amilyenek akár egy évvel ezelőtt voltak. A japán Rie Kudan nemrég megnyerte hazája legjelentősebb irodalmi díját, és csak utána árulta el, hogy a szöveg jelentős részét a ChatGPT generálta. Idehaza tavalyelőtt nagy port kavart, hogy az Athenaeum Kiadó elsőként vállalta fel, hogy olyan könyvet ad ki, amelynek illusztrálását az MI végezte. A szerző, Vámos Miklós büszke volt az úttörő szerepre, ám a szkeptikus hangok szerint a gépi intelligencia elveheti a grafikusok és más könnyűipari szereplők megélhetését. A szabályozás tehát idő-és szükségszerű.
„A kiadó, ahol dolgozom, természetesen használja a mesterséges intelligencia által támogatott technológiákat, például grafikai tervezésnél, borítótervezésnél, akkor, ha a nemzetközi szerződések megengedik. (…) Nagyon szigorú a szabályozás most már a nemzetközi szerződésekben arra, hogy nem lehet mesterséges intelligenciát alkalmazni teljes egészében a könyvek esetében, legyen szó műfordításról, vagy grafikai illusztrálásról. A legújabb szabályok szerint már nem használhatjuk mi sem, és nem is adhatunk harmadik félnek arra engedélyt, hogy hozzáférhető legyen az adott mű bármely része az MI képzése, trenírozása céljából. Ez azt jelenti, hogy az is megvan tiltva, hogy a fordító vagy a grafikus használja.”– magyarázta Dian Viktória.
Szertics Gergely MI lesz velünk? című könyvében a mesterséges intelligencia kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekezett átfogó válaszokat adni, jóllehet szerinte az MI kapcsán rengeteg olyan dolgoktól félünk, amitől nem kellene, amitől viszont jogosan tarthatunk, azzal kevésbé foglalkozunk. Szerinte a legjobb megoldás, ha közelebb megyünk hozzá, és megkíséreljük megérteni a működését. Szerinte túl sokat beszélünk arról, hogy hol tart az MI, holott minden amit ma gondolunk róla, holnapra már érvényét veszti.
Hamarosan nem lesz igaz, hogy műfordítást nem tud csinálni az AI, mert lehet, hogy magasabb szinten fogja csinálni, mint egy ember. Nem biztos, hogy ez két év múlva lesz, lehet, hogy öt év múlva. (…) Kicsit hamis mentsváraknak tartom, amikor arról mesélünk, hogy »hát rájöttem, hogy ChatGPT írt valamit«, mert látszik, hogy béna – mert egy év múlva nem fogunk rájönni. (…) Ezért nagyon fontos a közelmenetel, mert ha a közelmenetel során a sebességet kezdjük el figyelni, és hogy mit tud és ez hogyan változott, akkor egészen máshogy kezdünk el gondolkodni arról, hogy ez merre fog haladni.
Ezért is fontos kérdés, hogy újra kell-e értelmezni az alkotás folyamatát. Egyebek mellett ezt a kérdést feszegeti Kellerwessel Klaus egyik, AI-ról írt esszéjében. A költő-szociálpszichológus ugyan szépirodalmi művei esetében nem használta még az AI-t, de drámaírói munkái során, sőt még a mosogatógépe szerelésénél is hasznára volt. Nem titok: heavy userként tekint magára sokkolóan izgalmasnak tartja az új technológiát. Kellerwessel szerint a mesterséges intelligencia a mi intelligenciánk kiterjesztése, „múzsája a mi múzsánk, tudattalanja a mi tudattalanunk, ereje a mi erőnk, írni és az MI-t használni pedig csak akkor szabad, ha muszáj”.
Színpadi jelenet írásánál már használtam. Nagyon gyorsan el kellett készülni a szöveggel, és éppen el voltam akadva, miközben tudtam, hogy mi lesz az eleje, mi lesz a vége, de megakadtam. Úgy voltam vele, hogy jó akkor jöjjön a nyers erő. (…) Szemezgettem az ötleteiből, és szerintem nagyon hatékonyan lehet használni a kreativitásnak a kiterjesztésére. (…) Felmerül a kérdés, ha például egy használati útmutatónál ennyire jó, akkor egy szépirodalmi dolog nem tud-e ugyanezekből a plusszokból profitálni? Ez nem eldöntött bennem egyelőre.
A Buksó új, olvasókat bemutató rovatának vendége, Schoblocher Barbara is halad a korral: amíg a rendszeresen olvasók többsége Magyarországon papírkönyveket forgat, addig a Blahalouisiana énekesnője gyakrabban nyúl e-olvasójához. Ráadásul azon kevesek egyike, aki felnőtt fejjel lett könyvmoly.
„Nekem azzal mindig problémám volt, hogy nem mindegy, milyenek a fényviszonyok és nagyon gyakran elaludtam olvasás közben. Egyszer elém került egy tudományos cikk, amiből kiderült, hogy a kontrasztokat nem érzékeli jól a szemem. Amióta megvan az e-olvasóm nem alszom el olvasás közben, mert pontosan hozzá tudom igazítani az aktuális fényviszonyhoz a Kindle-t. (…) Volt egy nagyon vicces könyvélményem is. Egy barátnőm ajánlotta Guy de Maupassant Az ember szíve című könyvét. Kikutattam az e-book verzióját, átkonvertálgattam és kiderült a végén, hogy nem Az ember szívét olvastam el, hanem a Mont-Oriol-t, amiért halálosan odavoltam, hogy mennyire csodálatos, hogy lehet ilyen szenvedélyesen írni a szerelemről és még mondtam is a barátnőmnek, hogy most már mindent értek. Amikor rájöttem,hogy nem is azt olvastam hihetetlenül vicces volt, úgyhogy Az ember szíve még vár rám. ”
Top Ten – 10 + 2 könyv a mesterséges intelligenciáról
- Békefi Bálint: A mesterséges intelligencia és a keresztény hit. Harmat, 2024
- Martin Ford: Jövőnk a robotok korában – Hogyan alakítja a mesterséges intelligencia az életünket? HVG Könyvek, 2023
- Klausz Melinda-Sáringer Viktória-Rózsa Kata-Páczkán Zsófia: AI-marketing. Hogyan használd a mesterséges intelligenciát az üzleti növekedéshez? KOZOSSEGI-MEDIA.COM, 2025
- Yann Le Cun: A mesterséges intelligencia és a mélytanulás forradalma. Typotex, 2025
- Ethan Mollick: Társintelligencia – Élet és munka a mesterséges intelligencia új korszakában. HVG, 2024
- Rab Árpád-Majó-Petri Zoltán-Koltay András (szerk.): Felelős AI. Gondolat, 2024
- David Runciman: Átadás – Hogyan engedtük át az irányítást államoknak, vállalatoknak és a mesterséges intelligenciának. Corvina, 2025
- Stuart Russell, Peter Norvig: Mesterséges intelligencia – Modern megközelítésben. (1-2), Taramix, 2023
- Mustafa Suleyman – Bhaskar Michael: A következő hullám – Mesterséges intelligencia, technológia, hatalom és a 21. század legnagyobb kihívása. Magnólia, 2023
- Szertics Gergely: MI lesz velünk?! – Talán rossztól félünk… És talán nem remélünk eléggé… Partvonal, 2024
+2
- Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról. Agave, 2024
- Pataki Éva: Nagymama és a mesterséges intelligencia. Athenaeum, 2024
