Az MSZP európai parlamenti listáján 4. helyen szereplő Andor László szerint azonban ebben a kérdésben is az Európai Parlament új összetétele lesz a döntő: a jövő júniusi EP-választáson a két nagy politikai tömb, az Európai Néppárt és a szocialisták (S&D) támogatottsága leginkább stagnálhat, a zöldek és a liberálisok veszíthetnek a súlyukból, míg a szélsőjobboldal megerősödhet.
Orbán Viktor erre is játszik, amikor pattanásig feszíti a húrt az unióval,
Bizonyos folyamatokat – így az ukrán csatlakozási tárgyalásokat, a jogállamisági eljárásokat – azonban lassíthatnak, adott esetben patthelyzetet kialakítva. Sok múlik azon, hogy a Néppárt miként viszonyul majd a várhatóan megerősödő szélsőségesekhez, kész lesz-e együttműködni velük, vagy meghúzza a piros vonalat.
Ami a zárolt uniós támogatások lehívását illeti, Andor László szerint (aki áprilisi interjúnkban pontosan becsülte meg a forrásokhoz való hozzáférés ütemét) a most feloldott 10,2 milliárd eurón túli további forrásokhoz (amelyek a teljes ciklusra kiterjedően további mintegy 20 milliárd eurót tesznek ki) legkorábban majd csak 2024 vége felé férhet hozzá Magyarország, részben az uniós követelmények teljesítésének időigénye, részben az EP-választás miatt újjáalakuló döntéshozó testületek belépése miatt. Az átmeneti időszakban ugyanis szinte minden lelassul Brüsszelben.
A műsorban arról is szó esik, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban.