Amerikai szakértők két tanulmányban vizsgálják a dél-kaliforniai Salton Sea (Salton-tó) állapotát, az eredmények alapján a tó egyre büdösebb, sósabb és potenciálisan veszélyesebb – írja az IFLScience. A publikációk itt és itt érhetők el.
A környék egykor igen népszerű turistacélpont volt, mára viszont jelentősen csökkent a vonzereje. Felszín szerint a Salton Sea Kalifornia legnagyobb tava, amely ugyanakkor riasztó ütemben szárad, az előbukkanó meder pora pedig megmérgezi a levegőt.
A szakértők úgy vélik, hogy amennyiben nem kezelik gyorsan a problémát, a helyzet tovább fog romlani.
Műtrágyával szennyezett
A Salton Sea egy nagyon sós tó, amely a 20. század elején jött létre, amikor a Colorado folyóhoz kapcsolódó öntözőcsatornák kiöntöttek, és a közeli völgyet elárasztotta a víz. A víztömeg megmaradt, ugyanis folyamatosan táplálták a mezőgazdasági vízelfolyások.
A műtrágyával terhelt víz rengeteg szennyező anyagot, köztük hidrogén-szulfidot hozott a tóba, ezek a vegyületek pedig beágyazódtak a tómederbe. A műtrágyák az algavirágzást és a baktériumokat is támogatják, amitől a víz záptojásszagú.
A szakértők a közelmúltban azt mérték fel, hogy a kiszáradó tómeder miként hat a helyiekre.
Ez lényegesen magasabb, mint az országos arány, amely a fiúknál 8,4, a lányoknál pedig 5,5 százalék.
A régióból származó gyerekek közül sokan zihálásról és alvászavarokról is beszámoltak a különösen magas pormennyiségű időszakokban. Minél közelebb voltak a tóhoz, annál nagyobb eséllyel tapasztalták meg ezeket a problémákat.
Jill Johnston, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a közösségek régóta gyanították, hogy a tó környéki légszennyezés befolyásolja a gyermekek egészségét, de most először sikerült dokumentálni a jelenséget tudományos módon. „A közegészség védelmét be kell építeni a kárenyhítési tervekbe” – nyilatkozta a szakember.
Egyre zsugorodik
A második tanulmányban a kutatók a visszahúzódó partvonalat és a látható tómeder növekedését vizsgálták. Ballonos térképek segítségével megállapították, hogy a 2002 és 2017 közötti átlagos évi visszahúzódás ütem 12,5 méterről 2018 után közel 38,5 méterre nőtt.
A kutatók megjegyzik, hogy a tendenciák részben a politikai változásokhoz köthetők. Az éghajlatváltozás okozta aszályok mellett komoly hatással járt, hogy a Colorado folyóból a régióba érkező vízhozam is csökkent egy 2003-as vízjogi megállapodás miatt. A probléma 2018 óta súlyosbodott, mivel több vizet küldtek San Diegóba.
A közelmúltban egyébként az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma bejelentette, hogy a térségben akár 3400 kilotonna lítium is lehet, ami több mint 375 millió elektromos jármű akkumulátorához lenne elegendő. Az azonban, hogy a nehezen kinyerhető nyersanyag hozzáférhető-e, kérdéses.
