Elképesztő kiterjedésű tüzek tombolnak Kanadában, emberek tömegei kénytelenek elhagyni otthonukat. A Québec tartományból érkező szennyező részecskék New Yorkot is elérték, jelentősen lerontva a levegőminőséget, és kísérteties füstbe burkolva a metropoliszt.
A lángok megfékezésére már az Európai Unió is küldött tűzoltókat. Az év eleje óta összesen mintegy 2000 tüzet regisztráltak az észak-amerikai országban, amelyek közül nagyjából 400 jelenleg is ég. Január óta háromnegyed magyarországnyi erdő veszett el a nyugati Brit Columbia és Alberta, valamint a keleti Új-Skócia, Új-Brunswick, Québec és Ontario tartományok egyes részein.
Félő, hogy a fajunk okozta globális felmelegedés és az átgondolatlan erdőgazdálkodás következtében a jövőben a mostanihoz hasonló, jelenleg még extrémnek számító események teljesen megszokottá válnak majd.
Megállíthatatlan lángok
A tüzek ellen most szakemberek tömegei küzdenek, még a hadsereg is segédkezik.
Ha valaki New Yorkban töpreng, miért van ott füst, hát azért, mert a lángok itt megállíthatatlanok
– mondta a The New York Timesnak Fabrice Mossé francia tűzoltóparancsnok. Június elején nagyjából ezer francia hivatásos érkezett Québec északi részére, ők alkották az első külföldi erősítést.
Mossé és társai olyan tűzzel találkoztak Kanadában, amilyet Franciaországban elképzelni sem lehet. A lángoknak kedvez, hogy a boreális növényzet igen gyúlékony és óriási kiterjedésű, európai tűzoltó hasonlót nem nagyon láthat a pályafutása során. A körülmények egyedi megközelítést igényelnek, sokszor nem is az oltással, inkább a terjedés megállításával próbálkoznak.
„Számunkra teljes képtelenség égni hagyni a tüzeket” – nyilatkozta Eric Flores, a francia kontingens vezetője. Flores a dél-franciaországi Hérault megyéből származik, ahol rendszeresen kialakulnak erdőtüzek, de nem ilyenek. „Az én megyémben nincs olyan tűz, amely ne lenne 10 kilométeren belül a házaktól és az emberektől. Ha hagyjuk, hogy tovább égjen, ellenőrizhetetlenné válik” – tette hozzá.
A francia tűzoltók Obedjiwan régiójában, egy őslakosok által ritkán lakott térségben dolgoznak. Az oltásban a többnyire teljesen amatőr, pólóban, farmernadrágban és edzőcipőben dolgozó helyiek is részt vesznek, ami sok hivatásos szerint veszélyes. A települések védelmét nehezíti, hogy több közösség elzártan, külső kommunikáció nélkül él. A tüzek közeledésére a területről több száz idős személyt és gyermeket evakuáltak.
Példátlan jelenség
Iván Villaverde Canosa, a Leedsi Egyetem PhD-hallgatója a The Conversation felületén mutatja be a kanadai erdőtüzeket. A szakértő kutatásai során kifejezetten az északi, a sarkvidéken, illetve a környező boreális területeken felcsapó lángok és a helyiek kapcsolatára fókuszál.
Villaverde Canosa szerint Kanada nyugati részén a tüzek az erdei ökoszisztémák gyakori és természetes eseményei, amelyek kifejezetten fontos szerepet töltenek be a környezet életében. A lángok az erdő megújulását szolgálják, eltávolítják a törmelékeket és az aljnövényzetet, megnyitják a lombkoronát a napfény számára, elpusztítják a fákat károsító kórokozókat, miközben értékes tápanyagokat juttatnak a talajba. A térségben több olyan fa is őshonos, amely a tüzek után képes gyorsan növekedni.
A tüzek mérete és időzítése rekordnak számít, az elmúlt hét hét során az erdőtüzek által felégetett terület nagysága elérte az egész szezon, azaz az áprilistól októberig tartó periódus tízéves átlagát. A tűzszezon túlnyomó része még hátra van.
Az idei tavasz kifejezetten szárazon és melegen alakult Kanada-szerte, ami kedvező körülményeket teremtett a lángoknak. Idén májusban Új-Skóciában például a normális havi csapadék kevesebb mint fele hullott le, a Vancouvertől északra fekvő Squamish-nál pedig május 13-án rekordnak számító meleget, 32,4 Celsius-fokot mértek.
Hasonló helyzet alakult ki 2020-ban Szibériában. Abban az évben augusztusra a régióban tomboló tüzek nagyobbak voltak, mint a világ akkori összes tűzesetei együttesen.
A tartósan meleg és száraz időjárásban kiszárad a vegetáció, így a fák, a füvek és a tőzeg. Ezek aztán tüzelőanyagként képesek könnyedén kigyulladni, valamint tovább táplálni, terjeszteni a lángokat.
Kanada átalakul
Mint Villaverde Canosa kiemelte, nem kérdéses, hogy a klímaváltozásnak szerepe van a mostani erdőtüzekben. A 20. század közepe óta Kanada gyorsabb ütemben melegedett, mint a világ legtöbb régiója, 1948 és 2022 között az átlagos éves hőmérséklet 1,9 Celsius-fokkal emelkedett, ez a globális átlag közel kétszerese.
Az éghajlati átalakulás következtében nemcsak az átlaghőmérséklet nő, hanem az extrém hőhullámok és az aszályok is gyakoribbá válnak. Az ilyen körülmények miatt – ahogy azt most saját szemünkkel láthatjuk – hevesebbek és hosszabbak lesznek a tűzszezonok. Érdekes módon a melegebb környezet a villámlásoknak is kedvezhet, ami növeli a gyulladásveszélyt.
Ugyanakkor nem a globális felmelegedés az egyetlen, ember okozta tényező, amely táplálja a lángokat. A kanadai őslakosok évezredeken át használtak irányított tüzeket az erdő kezelésére, módszerük hosszú időn át hatékony volt, hozzájárult a természet egészségéhez.
Az erdők állapotát tovább rontotta, hogy kevésbé tűzbíró fákat is betelepítettek, ilyen a balzsamfenyő és a szürke luc.
Mérgező levegő
A kanadai füst nem pusztán a helyi légszennyezéshez járul hozzá, az Egyesült Államok keleti részén mintegy 75 millió emberre vonatkozó figyelmeztetést adtak ki június 7-én – összességében megközelítőleg 100 millióan lehettek érintettek Észak-Amerikában. A füst hatalmas felfordulást okozott, többek között repülőjáratokat és szabadtéri programokat töröltek miatta.
Dr. Leana Wen, a George Washington Egyetem orvosa a CNN-nek azt mondta, bár több területen már javult a légminőség, számos régióban továbbra is káros anyagokkal van tele a levegő. A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek, az idősek, a várandósak és az alapbetegségben, különösen a krónikus tüdő- és szívbetegségben szenvedő személyek.
A szennyezés belégzése rövid távon többek között torokfájást és köhögést idézhet elő, és a meglévő légzőszervi betegségeket is súlyosbíthatja. „A tanulmányok egy meglepőbb összefüggést is kimutattak, mégpedig az erdőtüzek füstjének való kitettség és a súlyos szív- és érrendszeri események, köztük a szívroham és a szívmegállás közötti összefüggést” – nyilatkozta a szakértő, hozzátéve, hogy egyes vizsgálatok alapján hónapokkal a tüzek után az influenza gyakorisága is megnő.
Ezek az anyagok gyulladást és stresszreakciót válthatnak ki az ember szervezetében.
A hosszabb távú kitettség még súlyosabb következményekkel, így megnövekedett rákkockázattal és lecsökkent tüdőkapacitással járhat, de akár a kognitív képességeket is befolyásolhatja. Mivel a tűzvészek intenzitása és gyakorisága idővel egyre nőni fog, sokan gyakran megtapasztalhatják majd a káros füstöt.
Beláthatatlan következmények
Az erdőtüzek negatív hatásai azonban messze túlmutatnak a légszennyezésen – írja a Clean Technica. A lángok egyrészt óriási pusztítást végeznek a helyi településeken, másrészt az élővilágot is gyökeresen átalakítják. Kanada területének mintegy negyede még ma is vadon, a lángok rengeteg védett területet és fajt érintenek.
Az egészséges erdők az emberek számára is nélkülözhetetlenek, többek között a hirtelen lehulló csapadék elvezetéséhez is hozzájárulnak. Éppen ezért a felboruló tűzszezon akár az áradások, sőt, a földcsuszamlások esélyét is fokozhatja.
Az erdők normál esetben az eróziót is mérséklik, és a folyók tisztán tartásában is szerepet játszanak. Mivel a fák a vízkörforgásban is részt vesznek, az erdők pusztulása a lokális ciklust is megzavarja, az elhamvadó növényzetből pedig nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, súlyosbítva a klímaváltozást.
Végezetül a lángok gazdasági kárt is jelentenek. A tüzek közvetlen módon az erdőgazdaságokat hozhatják nehéz helyzetbe, de a légi forgalom korlátozása révén például a turizmus és a repülőtársaságok is veszteségeket tapasztalhatnak. A légszennyezés miatti megbetegedések eközben az egészségügyre raknak terhet, és munkaerő-kisesést idéznek elő.
Az ország területének mintegy felét erdők fedik, amelyek különösen érzékenyek a változásokra, az alkalmazkodás érdekében ezért tenni kell a védelmükért. Egyes térségekben ezt felismerve már elkezdték ismét alkalmazni az őslakosok régi erdőgazdálkodási módszereit, úgy tűnik azonban, hogy ennél sokkal komolyabb beavatkozásokra lesz szükség.
