Neal Waters / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency / AFP
Tudomány zöldövezet

Egész városok porladnak hamuvá Kalifornia tüzeiben

Az elmúlt évek történései bebizonyították, hogy a globális felmelegedés következményei a leggazdagabb területeket, így Kaliforniát is súlyosan érintik. Az amerikai államban a klímaváltozás által okozott, illetve felerősített események egyre több halálos áldozatot követelnek, és komoly károkkal járnak. A térség azonban gazdasági helyzetéből adódóan sok más régióhoz képest hosszú távon jóval ellenállóbb lehet a megváltozott körülményekkel szemben. Az éghajlati átalakulás ily módon csak tovább növelheti az egyenlőtlenségeket.

Pálmákkal szegélyezett kellemes tengerpartok, mamutfenyőknek otthont adó nemzeti parkok, népszerű borvidékek, a szilícium-völgyi techcégek, a világhírű San Diegó-i állatkert, fényűző villák és a filmipar hollywoodi központja. Kalifornia Amerika egyik, ha nem a legismertebb állama, az országban ráadásul itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem.

Az elmúlt években ugyanakkor Kalifornia sokszor nem nevezetességei, hanem katasztrófái miatt került be a híradásokba: egyre gyakoribbak és hevesebbek a szárazságok, a tüzek és az áradások. A régió a klímaváltozás szempontjából az Egyesült Államok egyik legfenyegetettebb területe.

Az állam esete jól mutatja, hogy a globális felmelegedés a gazdag területeket sem kíméli, de arra is rávilágít, hogy az éghajlati átalakulás képes tovább növelni az egyenlőtlenségeket.

Hiába az elmúlt időszak pusztításai, humanitárius krízis továbbra sem fenyeget Kaliforniában, a szegényebb térségekkel ellentétben ráadásul ebben az államban rengeteg a lehetőség az alkalmazkodásra.

JOSH EDELSON / AFP Tűzoltók egy kaliforniai erdőtűznél, Twin Bridgesben 2021. augusztus 29-én.

Hamuvá porladó városok

Az Észak-Kalifornia hegyei között fekvő történelmi Greenville idilli kisváros volt. Miután egy tavalyi tűzvészben elvesztették Berry Creek-i otthonukat, a nyugdíjas Joan Carter és férje, Dan, úgy döntöttek, hogy itt fognak új házat építeni. „Beleszerettünk a greenville-i emberekbe. Számunkra ez inkább egy közösség volt, semmint egy egyszerű lakóhely” – mondta Joan Carter a CNN-nek.

Az új otthon alapjait nyár elején rakták le, majd jött a több mint két hónapja égő Dixie. Az augusztus elején átvonuló tűzvész után semmi más nem maradt, csak elszenesedett romok. Bár a hatóságok már engedélyezték, hogy a korábban kitelepített lakosok visszatérjenek, és sok helybeli Greenville újjáépítését tervezi, a munka egyáltalán nem könnyű. Carterék jelenleg egy lakókocsiban élnek, lányuk közösségi finanszírozással próbál segíteni rajtuk.

A házaspár nincs egyedül, a Dixie miatt rengetegen vesztették el otthonukat. Ez Kalifornia történetének legnagyobb különálló tűzvésze, amely hónapokkal a létrejötte után még mindig tombol. Az először július 13-án felcsapó lángok szeptember közepéig közel 3890 négyzetkilométernyi, azaz több mint egy Zala megyényi területet pusztítottak el, ráadásul a katasztrófával egy időben más nagy területeken is kigyulladt a növényzet. Az AP szerint az idei szezon lángjai akár decemberig is loboghatnak.

JOSH EDELSON / AFP Egy tűzoltó a Dixie pusztítása utáni Greenville-ben 2021. augusztus 5-én.

Az elmúlt években Kaliforniában rengeteg jelentős erdő- és bozóttűz alakult ki. Nagyjából egy éve, 2020 szeptemberében San Francisco ege katasztrófafilmbe illően narancssárgává változott a lángoktól, a tüzek pedig sokszor olyan hatalmasak, hogy az űrből is jól kivehetők.

A lángoktól egész városok porladnak hamuvá, a felgyulladt területeken pedig nem csupán az emberek vannak veszélyben: a tüzek az egyébként lenyűgöző helyi élővilágnak is felfoghatatlan károkat okoznak.

Az óriás mamutfenyők állományát például kifejezetten súlyosan érintették a katasztrófák.

Mindez nem egy leszakadó térség, hanem a világ egyik leggazdagabb régiójának a gondja. Az utóbbi esztendők eseményei igazolták, hogy az éghajlati átalakulás előbb vagy utóbb minden területre lecsap. Fontos kiemelni azonban, hogy Kaliforniában világviszonylatban igen sok a lehetőség az alkalmazkodásra. Úgy tűnik, az államnak minél előbb drasztikus lépésekre lesz szüksége, ha mérsékelni akarják a klímaváltozás hatásait.

Évtizedekig tarthat az aszály

Bill Deverell, a Dél-Kaliforniai Egyetem tüzekre specializálódott történésze szerint az Egyesült Államok nyugati része az elmúlt két évtizedben szárazabb és forróbb lett, ez pedig kedvez a lángok kialakulásának. A tüzek terjedését gyakran az erős szelek is segítik. Az elmúlt két év kivételesen aszályosan alakult, a kutatók pedig úgy gondolják, hogy a folyamathoz az éghajlatváltozás is hozzájárult. Noha a tűzszezon emberemlékezet óta létező probléma Kaliforniában, az utóbbi években az időszak hosszabbá és hevesebbé vált az azt megelőző évtizedekhez képest.

David Odisho / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP

A tüzek mellett a szárazság is egyre többször hozza nehéz helyzetbe a régiót. Az aszály ugyan szintén nem ismeretlen Kaliforniában, az viszont aggasztó, hogy lassan minden évben vízhiány alakul ki az állam területén. Idén nyár elején a mintegy 1500 helyi víztározóban a vízszint csupán az átlag 50 százalékát érte el, a The Guardian szerint Gavin Newsom kormányzó már június elején vészhelyzetet hirdetett a szárazság miatt az állam 58 megyéjéből 41-ben. Több helyi hatóság vízhasználati korlátozásokat is kénytelen volt bevezetni.

A mostani aszály első jelei tavaly májusban jelentkeztek, igazán azonban 2021 tavaszára vált nyomasztóvá a helyzet. A téli esős évszak nem hozott elég csapadékot, a forró nyárban pedig fokozódott a párolgás. Tom Vilsack mezőgazdasági miniszter márciusban katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította az állam jelentős részét.

Az előző nagy szárazság hivatalosan 2011-ben kezdődött, és 2019-ben ért véget, de egyes kutatók úgy vélik, hogy valójában még mindig tart.

A szakértők attól tartanak, hogy Kaliforniában és a tágabb nyugati régióban egy történelmi, akár évtizedekig tomboló megaszárazsággal nézhetnek szembe.

Közben a hőmérséklet sok más térséghez hasonlóan az államban is fokozatosan emelkedik, idén júniusban a Death Valley-ben 53,3 Celsius-fokot mértek. A felmelegedés régiónként más-más hatásokkal járhat, itt vízgazdálkodási szempontból a gyorsuló párolgás, valamint a kevesebb hó révén okoz gondot. Kaliforniában a hótakaró meghatározó a vízutánpótlás számára, az elmúlt évben ugyanakkor a téli csapadék nem volt elegendő.

Mint már fentebb írtuk, a száraz körülmények kedveznek a tüzeknek: nemcsak kialakulásuk kockázatát növelik, hanem viselkedésüket is szélsőségesebbé teszik. A kevés víz ráadásul a lakosságot, az ipart és a mezőgazdaságot is megszorongatja. Utóbbi különösen kellemetlen az Egyesült Államok számára, hiszen Kalifornia az ország egyik legfontosabb gyümölcsös- és zöldségeskertje, az aszály pedig jelentős gazdasági kiesést okoz.

Több fronton támad a klímaváltozás

A szárazság hatásait a gazdaság mellett a lakosság is érzi, az elmúlt években több régióban is felszólították a helyieket, hogy csökkentsék a fogyasztásukat. Sok víztározó a hivatalosan 2019-ben lezárult aszály óta sem regenerálódott, egyes becslések alapján még mindig mintegy egymillió kaliforniai lehet, aki nem jut biztonságos ivóvízhez. A Colorado folyó kiugróan alacsony idei vízszintje ennél is nagyobb tömeget, a mexikói lakosságot is beleszámítva mintegy 40 millió embert érinthet.

Patrick T. FALLON / AFP Alacsony vízállás a Colorado folyón, a Mead-tónál 2021. augusztus 16-án.

Az alacsony vízhozam következtében az áramellátás is akadozik. A helyi vízerőművek termelése jelentősen lecsökken a száraz periódusok alatt, miközben a felmelegedéssel és a légkondicionálók terjedésével folyamatosan nő az állam nyári energiaigénye. A cél az, hogy Kalifornia 2045-re szénsemlegessé váljon, a meleg hónapokra jellemző áramkimaradások viszont azt mutatják, hogy pusztán megújuló energiákkal – legalábbis egyelőre – képtelenek ellátni a szükségleteket.

A felmelegedés közvetlenül is fenyegeti a lakosságot.

A hőhullámok komolyan megterhelik a szervezetet, többek között szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi rendellenességekhez vezethetnek. A helyzet különösen aggasztó a nagyvárosi régiókban, például a közel 3,9 milliós Los Angelesben, ahol a klímaváltozás a hősziget-hatással párosulva fokozott veszélyt jelent. A forróságban az energiaigény mellett a hőstresszhez köthető egészségügyi költségek, valamint a halálozások száma is megnő.

Az aszályok révén felerősödő tüzekhez visszatérve: a lángok nem csupán közvetlen veszélyt jelentenek. 2018-ban hiába tudták eloltani a tüzeket, Észak-Kalifornia légminősége a katasztrófát követően egy ideig az egyik legrosszabb maradt az egész világon. A füst ellen sokan még az utcákon is maszkkal védekeztek. A tüzek miatt megritkult növényzet és a felperzselt talaj emellett kevésbé képes elnyelni a lezúduló csapadékot, pedig az éghajlati átalakulás hatására jelentősen növekedhet az egyszerre lehulló monszuneső mennyisége. A kettő együtt hirtelen árhullámokat és földcsuszamlásokat válthat ki.

Végezetül a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés is egyre fenyegetőbb. Kaliforniában a populáció mintegy 85 százaléka a partokhoz közel él, a becslések alapján a század végére mintegy félmillió helyi lakost érintenek majd az áradások. Az ipari területek, a látványosságok és az infrastruktúra is károsodhat, a beáramló tengervíz pedig tovább csökkenheti a használható ivóvízkészletet, és fokozhatja az eróziót.

Kaliforniának alkalmazkodnia kell

Az éghajlatváltozás már nem a jövő problémája, a globális felmelegedés következményeivel napjainkban is számolni kell. Akadnak persze jobban, illetve kevésbé érintett területek, ahogy a hatások is nagyon vegyesek lehetnek.

Egyes térségekben a klimatikus átalakulás gyakoribb hőhullámokat és aszályokat okoz, míg máshol a szélsőséges viharok számának növekedéséhez vezet. Sok régió gazdasági, politikai vagy földrajzi helyzete miatt eleve jóval kiszolgáltatottabb – egy alapból szárazabb klímájú, fejlődő szigetország például különösen sérülékeny lehet.

Allison Dinner / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP

A globális felmelegedés természetesen Kaliforniát is súlyosan érinti. A megváltozó körülmények veszélyeztetik a lakosságot, valamint növelik a gazdasági károkat, igaz, egyelőre nem kell attól tartani, hogy az átalakulás éhínséghez, lokális konfliktusokhoz vagy tömeges elvándorláshoz vezetnének.

Persze a folyamat már most igen pusztító, hosszú távon viszont komoly előnyt jelenthet az állam alkalmazkodó képessége.

Kalifornia, illetve az Egyesült Államok számára rengeteg lehetőség adott a globális felmelegedés és annak következményei elleni harcban. A fák és egyéb növények visszatelepítésére például megvannak a források, a megoldás a szén-dioxid megkötése mellett az árvizek kordában tartásához is hozzájárulhat. A térségben az egyre terjedő, megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek és az elektromos járművek nemcsak a kibocsátást csökkentik, hanem a légszennyezést is mérséklik; a tengerszint-emelkedés és a vízhiány elleni stratégiák, így a speciális gátrendszerek finanszírozására pedig itt van az egyik legnagyobb esély a világon. A technológia emellett abban is segíthet, hogy enyhüljenek a klímaváltozás egészségügyi hatásai.

Az állam minden igyekezete ellenére valószínűleg az éghajlati átalakulás legnagyobb gazdasági vesztesei közé tartozik majd. Amíg nagy költségek árán nem kezdenek valamit a döntéshozók a megváltozott körülményekkel, minden évben súlyos károkkal kell szembenézniük. A potenciális alkalmazkodás, a fejlettség azonban azt is jelenti, hogy humanitárius krízis továbbra sem fenyegeti a területet. Nem úgy, mint más, szegényebb régiókat, ahol az éghajlati átalakulás okozta élelmiszerhiányok, vízügyi válságok, háborúk és egyéb következmények tovább fogják növelni a leszakadás mértékét.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.