WIktor Szymanowicz / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Tudomány zöldövezet

Kozmetikázni akarta a szén- és olajlobbi az ENSZ klímajelentését

Problémás dokumentumokhoz jutott hozzá a BBC: számos ország azért lobbizott az ENSZ-nek, hogy enyhítse a fosszilis energiahordozókról való átállás sürgetését. A cél az lett volna, hogy az IPCC legutóbbi jelentését kicsit polírozzák.

Kapcsolódó
Megmérgezte a Földet az emberiség
Nyilvánosságra hozta az IPCC a legújabb jelentését: nem túl rózsás a helyzet, de még tehetünk azért, hogy ne legyen élhetetlen a bolygónk.

A kiszivárgott dokumentumok több mint 32 000, kormányok, vállalatok és más érdekelt felek által benyújtott beadványt jelentenek, amelyeket az IPCC tudósaihoz címeztek. Az IPCC az ENSZ egy független testülete, 6-7 évente kiad egy jelentést, amiben a legfrissebb tudományos eredményeket elemzi a klímaváltozással kapcsolatban. A jelentések tekintélye részben abból fakad, hogy gyakorlatilag a világ összes kormánya részt vesz a konszenzushoz vezető folyamatokban.

A dokumentumok tartalma már csak azért is kifejezetten érdekes, mert kicsit több, mint egy hét múlva ugyanezeknek az országoknak ismertetniük kell a vállalásaikat a klímaváltozás megfékezése érdekében az ENSZ klímakonferenciáján, a COP26-on. A dokumentumokhoz és a jelentés utolsó vázlatához egyébként a brit Greenpeace oknyomozó újságírókból álló csapata, az Unearthed jutott hozzá.

Fosszilis energiahordozók

Talán nem meglepő, hogy a szaúdi olajminisztérium egy tanácsadója szerint a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatban ki kellene húzni a jelentésből azt, hogy „minden területen sürgős és gyorsított átalakításra van szükség”, egy szenior ausztrál hivatalnok szerint pedig nem igaz, hogy minden szénerőművet be kellene zárni – annak ellenére, hogy a COP26 egyik fő célkitűzése a szén teljes kivezetésének megoldása.

Szaúd-Arábia a világ egyik legnagyobb olajtermelője, Ausztrália pedig jelentős szénexportőr.

Az indiai kormánnyal szoros kapcsolatban álló Indiai Központi Bányászati és Üzemanyagkutatási Intézet vezető tudósa arra figyelmeztetett a dokumentumok szerint, hogy a szén valószínűleg még évtizedekig az energiatermelés fő támasza marad, mivel a megfizethető villamosenergia-szolgáltatás „óriási kihívásnak” bizonyul. India ma a világ második legnagyobb szénfelhasználója.

Szaúd-Arábia, Kína, Japán és Ausztrália is inkább a szénmegkötő megoldásokat támogatná, ami nem csoda, hiszen ezek nagy fosszilisenergia-termelők és felhasználók.

Argentína, Norvégia és az OPEC is vitatja a jelentést. Norvégia azzal érvel, hogy az ENSZ tudósainak jobban számításba kell venniük a szénmegkötés lehetőségét, mint a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátáscsökkentésének lehetséges eszközét. A jelentés egyébként említi a szénmegkötést, mint lehetőséget, de azt is megjegyzi, hogy bizonytalan, mennyit tud hozzáadni a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Ausztrália ezen kívül arra is kéri a dokumentumokban az IPCC-t, hogy hagyja ki, mennyi gondot okoztak a fosszilis energiahordozók mellett lobbizók a klímaváltozás elleni küzdelemben az országban és az Egyesült Államokban is.

Az IPCC elmondta a BBC-nek, hogy ugyan a kormányoktól és különböző szervezetektől érkező megjegyzéseket megfontolják, de nem kötelesek beépíteni őket a jelentésbe – ez az egyik olyan faktor, ami igazán megbízhatóvá, és „lobbibiztossá” teszi a munkájukat. Corinne le Quéré, a Kelet-Angliai Egyetem professzora, aki három részét is segített összerakni a jelentésnek, azt mondta: a javaslatokat és kommentárokat szigorúan tudományos alapokon vizsgálnak meg, teljesen mindegy, kitől érkeznek.

Bastien Doudaine / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

A nagy húskérdés

Brazília és Argentína, a világ két legnagyobb marhahús-tenyésztője és állati takarmánynövény-termelője, határozottan vitatja a jelentéstervezetben szereplő bizonyítékokat arról, hogy a húsfogyasztás drasztikus csökkentése szükséges a kibocsátások mérsékléséhez. A jelentés szerint a növényalapú étrend akár a kibocsátások felét is megspórolhatja a hagyományos nyugati diétához képest.

Mindkét ország azért lobbizott, hogy a növényalapú étrendet ne említsék, mint alacsony kibocsátású megoldást, és azt is hagyja ki az IPCC, hogy a marha egy magas szénkibocsátással járó húsféle. Argentínának a húselhagyó hétfő sem tetszik, mint ötlet a húsfogyasztás csökkentésére. Az ország szerint a húsban gazdag étrendek közül is vannak környezetbarát alternatívák.

Brazília amellett érvelt, hogy a növényi étrend önmagában nem garantálja a kapcsolódó kibocsátások csökkentését, és továbbra is hangsúlyozza, hogy a vita középpontjában a különböző termelési rendszerekből származó kibocsátások szintjének kellene állnia, nem pedig az élelmiszertípusoknak.

Azt is cáfolja, hogy az országban zajló erdőirtás a kormány szabályozásának változásából adódna.

Svájc észrevételeinek jelentős része a jelentés azon részeinek módosítására irányul, amelyek szerint a fejlődő országoknak pénzügyi támogatásra van szükségük a gazdag országoktól a kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Ausztrália hasonló érvekkel élt.

A nukleáris energia kérdése

Kelet-európai országok sora amellett tette le a voksát, hogy a jelentésnek sokkal pozitívabban kellene feltüntetnie a nukleáris energiát, mint környezetbarát energiaforrást. India szerint azonban konkrétan mindegyik fejezet elfogult az atomenergiával kapcsolatban.

Csehország, Lengyelország és Szlovákia kritizálja a jelentés azon részét, amely szerint az atomenergia az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja közül csak az egyik megvalósításában játszik szerepet. Az országok azzal érvelnek, hogy a nukleáris források az összes fejlesztési cél nagy részében segíteni tudnak elérni a kívánt kibocsátáscsökkentést.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.