Florian Gaertner / Photothek / Getty Images
Tudomány zöldövezet

Megmérgezte a Földet az emberiség

Az IPCC közzétette a legújabb jelentését: nem túl rózsás a helyzet, de még van esélyünk arra, hogy lakható maradjon a bolygó számunkra is. Ehhez azonban a szén-dioxid kibocsátását teljesen meg kell szüntetnünk, és meg kell tanulnunk alkalmazkodni azon változásokhoz, amelyek már visszafordíthatatlanok.

Nyilvánosságra hozta az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) hatodik értékelő jelentését – utoljára 2014-ben készült ilyen részletes, összefoglaló riport a klímaváltozás helyzetéről. A jelentés három részből áll, most az első jelent meg, ami a természettudományos alapokat veszi sorra, és megvizsgálja a klímaváltozást kiváltó okokat, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli várható történéseket is. A következő

  • a klímaváltozás lassításával és enyhítésével foglalkozik,
  • a harmadik pedig a klímaváltozás hatásával, az alkalmazkodási lehetőségekkel és az emberiség érzékenységével ezekre a változásokra.

Ezek a következő egy-két évben jelennek majd meg. A mostani bejelntésen a szakértők elmondták: ez volt az első olyan jelentés, amit teljesen online raktak össze, és azon kevesek egyike, amelynél nem tapasztaltak csúszást az eredeti határidőkhöz képest.

 1,5 Celsius-fok alá már nem tudunk menni

Az új jelentés egyértelműen kijelenti: már nincs kérdés, hogy a klímaváltozás majdnem teljes mértékéért az ember felelős, és hogy az emberi tevékenység radikálisan megváltoztatja a bolygó klímarendszerét – ráadásul úgy, hogy már most zárt hurokba került néhány olyan folyamat, ami jelentősen megváltoztatja az életünket is. Az elmúlt legalább kétezer évben nem volt ilyen mértékű felmelegedés, mint most. Valerie Masson-Delmotte, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke elmondta, hogy az általunk okozott változások jó része lassú, és leállítani már nem lehet: ilyen például az óceán hőmérsékletének növekedése, a grönlandi jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedése. Utóbbi a legmagasabb kibocsátási modellekben például

2100-ra már a 2 métert is elérheti, 2150-ben pedig az 5 méterig is eljuthat.

Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto / AFP

Ezeket leállítani már nem, de lassítani még lehet. Ehhez nagyon gyors és tartós változások kellenek a kibocsátáscsökkentésben. Más problémákat ugyanilyen változtatásokkal meg lehet állítani: ilyen például a gleccserek visszahúzódása. Az viszont már most biztos, hogy a jövőben sokkal több és súlyosabb extrém időjárási eseménnyel kell szembenéznünk, és nem zárható ki a jégtakarók összeomlása, valamint az óceánok áramlásainak változása sem.

Annyira megváltoztattuk már a klímát, hogy nincs olyan opció, amikor az iparosodás előtti állapothoz képest 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani a felmelegedést, ez már minden lehetséges eshetőségben megtörténik majd. A legjobb lehetőség, hogy a 2030-as évekre elérjük a 1,5 Celsius-fokos emelkedést, ezután felmegyünk 1,6 Celsius-fokig, de utána az évszázad végére stabilizálódunk 1,4 foknál. „Még fizikailag lehetséges elérni a 1,5 Celsius-fokot, de hogy politikailag mennyire fog ez menni, ahhoz meg kell várnunk a másik két jelentés elemzését” – mondta Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató CEU-professzor, az IPCC mintájára létrejött HuPCC társelnöke. „A jó hír viszont az, hogy a legoptimistább szcenáriók tudják 1,5 fok körül tartani a melegedést az évszázad végére.” A pesszimista számításoknál azonban már a következő években is elérhetjük ezt a bűvös számot.

Ehhez azonban nemcsak a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kell koncentrálnunk, más, üvegházhatású gáz is komoly problémát jelent: ilyen például a metán, amire az IPCC külön felhívja a figyelmet, ami  nem is csoda – a szén-dioxidnál harmincszor jobban melegíti a légkört. Ha nem változtatunk drasztikusan a kibocsátásokon, a természetes ökoszisztéma összeomolhat. Ahhoz, hogy a klímaváltozást lelassítsuk, a kormányoknak nettó nulla kibocsátásra kell törekedniük – ez azt jelenti, hogy nagyjából teljesen le kell szoknunk a fosszilis üzemanyagokról. Ezt nem lehet csak szénkivonó technológiákkal megtenni, bár ezek is sokat segítenek, az emissziócsökkentés nélkül nem fog menni. Ahhoz pedig, hogy bármilyen szinten stabilizálni akarjuk a felmelegedést, nettó nulla kibocsátást kell elérnünk.

2019-ben annyi szén-dioxid volt a légkörben, mint amennyi az elmúlt kétmillió évben egyszer sem.

Komoly probléma még a metán és a dinitrogén-oxid, ezeknek koncentrációja legalább az elmúlt 800 ezer évben nem volt ilyen magas. A felmelegedés mértéke egyre gyorsul, az elmúlt kétezer évben nem volt ilyen gyors, mint amit az 1970-es évektől mérni tudunk.

Mit tettünk a bolygóval?

Más rekordot is döntöttünk az elmúlt évszázadokban, nem csak a levegőbe engedett szén-dioxidét: a tengerszint gyorsabban emelkedik, mint az elmúlt legalább 3 ezer évben, az arktiszi jégmennyiség az elmúlt ezer év legalacsonyabb szintjén áll, és legalább 2 ezer éve nem volt ilyen mértékű gleccser-visszahúzódás, mint most.

Ana Fernandez / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Az emberi hatások a felelősek az egyre gyakoribb és durvább hőhullámokért, az 1970-es évektől pedig olyan szintű óceáni melegedést és savasodást láthatunk, amelyet a korábbi néhány ezer években egyáltalán nem. Már most is komoly hőhullámok sújtják a bolygó nagy részét: Észak -Amerikát, Európát, Ausztráliát, Latin-Amerika nagy részét, Dél-Afrika nyugati és keleti részét, Szibériát, Oroszországot és Ázsiát. Az 1980-as évek óta a tengeri hőhullámok is gyakoribbak, nagyjából kétszer olyan gyakran történnek, és ezek jó részéért az emberi tevékenység tehető felelőssé. A gleccserek az 1990-es évektől kezdtek el drámaian visszahúzódni, az 1950-es évektől pedig a sarki tavaszi hótakaró is jelentősen csökkenni kezdett. „A klímaváltozás már most a bolygó minden egyes régióját jelentősen érinti” – mondta el a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Zhai Fanmao, az IPCC első munkacsoportjának társelnöke.

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás több hőhullámot, szárazságot, extrém időjárást, bozót- és erdőtüzeket, több csapadékot okoz. Minden egyes tonna levegőbe kerülő szén-dioxid számít – annak ellenére, hogy lazán beszélünk több ezer, több tízezer tonna légkörbe küldött szén-dioxidról, már ennek töredéke komolyan hozzájárul a káros folyamatokhoz.

A jelentésben a szakértők olyan fordulópontokat is megemlítettek, amelyeket kevésbé valószínű, hogy elérünk majd, de ha mégis, annak katasztrofális következményei lesznek. Ilyen például a jégtakaró összeomlása, a tengeri áramlatok radikális változása, ezeknek eljövetelét nem lehet teljesen kizárni. Fontos megjegyezni, hogy ezek a fordulópontok nemcsak globális, hanem lokális szinten is megjelenhetnek, és visszafordíthatatlan változásokat hozhatnak.

Az új jelentés nagyon fontos része az, hogy az összetett időjárási eseményeket is elemez: ilyen például az aszályok és az extrém hőhullámok együttjárása, ezek például azért jelentenek fokozott problémát, mert egymás után érkeznek, és nem adnak időt a közösségeknek a regenerálódásra a kettő között. Ezen kívül először veszi figyelembe a napsugárzás-menedzsmentet, vagyis a geomérnöki munkát is, de úgy, hogy felsorolja a kockázatait: könnyen lehet, hogy az ilyen beavatkozások megváltoztatnák a csapadékeloszlást, illetve a melegedés mérséklése nem egyforma lenne az egész bolygón, van, ahol akár ronthat is a helyzeten.

Több információ a regionális változásokról

Az IPCC új jelentése abban különleges, hogy jobban koncentrál a regionális változásokra is. A testület létrehozott egy interaktív földgömböt, aminek segítségével bárki megnézheti, hogyan érinti a klímaváltozás a saját otthonát.

Ennek a jelentésnek az alapja az extrém módon pontos tudomány. Nem egy-egy egyéni tanulmány

– emelte ki Zhai Fanmao. A megszólaló kutatók mindegyike kiemelte: a jelentés rengeteg, szám szerint 14 ezer tudományos publikáció átvizsgálásával született meg, így biztos, hogy nagyon pontos és a benne található tudományos eredmények egyértelműek.

A jelentések összefoglalóját az ENSZ-hez tartozó összes ország kormánya elfogadja publikálás előtt, és felhasználják majd novemberben az Egyesült Királyságban tartandó csúcstalálkozón is, ahol 196 ország vezetői találkoznak majd, hogy megállapodjanak a klímaváltozást érintő lépésekről.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.