Tudomány apollo50

Békével mentek, az egész emberiség nevében

John F. Kennedy 1961. május 25-én merész célt tűzött ki az Egyesült Államok elé: az évtized végére amerikai űrhajóst kellett juttatni a holdra. 50 éve, 1969. július 20-án aztán a NASA űrhajósai elsőként szálltak le az égitesten.
Korábban a témában:

1969. július 16-án egy Saturn V rakéta segítségével indult útjára az Apollo-11 a floridai Kennedy Űrközpontról. Az űrhajóban három asztronauta, Neil Armstrong parancsnok, Michael Collins pilóta és Edwin „Buzz” Aldrin holdkomppilóta ültek. Az első színes tévéadást július 17-én sugározták Armstrongék a Columbia névre keresztelt parancsnoki modulból. Az elkövetkező napokban több fontos művelet következett, míg végül július 20-án Armstrong és Aldrin fel nem készült a történelmi landolásra. A két űrhajós belépett az Eagle (Sas) holdmodulba, míg Collins a Columbiában maradt. Collins sosem érte el a hold felszínét, az ő feladata az volt, hogy felszedje a később visszatérő társait.

APOLLO 50

1969. július 20-án a NASA történelmet írt: az amerikai űrhivatal elsőként juttatott embert a holdra. Az 50. évforduló alkalmából a 24.hu július 15. és 28. között cikksorozattal tiszteleg az emberiség egyik legnagyobb lépése előtt.

100 órával és 12 perccel a misszió kezdete után az Eagle lecsatlakozott, nagyjából 2 és fél órával később pedig sikeresen leszállt a hold Nyugalom Tengere nevű régiójában. A landolási pontot ma külön jelölik a holdtérképeken Nyugalom Bázisa névvel.

A holdkomp a céltól néhány kilométerrel távolabb, de a tervezettnél közel másfél órával hamarabb érte el a felszínt.

A biztonság kedvéért a legénység azonnal felkészítette az Eagle-t a felszállásra, majd négyórányi pihenést követően Armstrongék elindultak történelmi sétájukra. Az eseményt élőben közvetítették, a becslések alapján mintegy 650 millió ember nézhette, illetve hallgathatta, ahogy az első ember leteszi a lábát a holdra. 109 órával és 42 perccel a küldetés indulása után, magyar idő szerint július 21-én 0:56-kor Armstrong lelépett a felszínre. Ekkor hangzott el legendás mondata:

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.

20 perccel később pedig Aldrin következett, akinek szintén született egy szállóigéje:

Varázslatos sivárság.

Fotó: The Print Collector/Print Collector/Getty Images

Az egész emberiség sikere

Az űrhajósok szinte azonnal megkezdték a tudományos munkát: kőzeteket gyűjtöttek, mérőműszereket helyeztek el, fotóztak. Emellett táblákat és egy amerikai zászlót is elhelyeztek, hogy emléket állítsanak a történelmi eseménynek. Az egyik plaketten az emberiség üzenete volt olvasható:

Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében.”

Később az asztronauták a Nyugalom Bázisán Richard Nixon hívását is fogadták. Az elnök gratulált az űrhajósoknak, és megköszönte erőfeszítésüket. Szavai azt sugallták, hogy a sikert nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész emberiség eredményének tekinti.

Az, hogy most a Nyugalom Tengeréről beszélnek hozzánk, az arra inspirál bennünket, hogy megkettőzzük erőfeszítéseinket, hogy békét és nyugalmat teremtsünk a Földön”

– mondta Nixon a telefonba.

Fotó:Space Frontiers/Getty Images

Armstrong és Aldrin összesen 21 órát és 36 percet töltöttek el a holdon, ezen idő alatt felbecsülhetetlen értékű tudományos adatokat sikerült összegyűjteniük. Hétórányi pihenés után felszálltak, hogy megejtsék a randevút a Columbiával, ami 128 órával és 3 perccel a misszió startja után meg is történt. 44 órával később a Columbia megkezdte a leereszkedést a földre.

Az Apollo-11 küldetése a tervezetthez képest 36 perccel tovább, 195 óráig és 13 percig tartott. A legénység július 24-én tért haza bolygónkra, a csapat a Csendes-óceánban landolt. Az űrhajósokat egy időre karanténba zárták, amíg augusztus 13-ára meg nem bizonyosodtak arról, hogy semmilyen fertőzést nem kaptak el az idegen égitesten. Armstrong, Aldrin és Collins azonnal hősökké váltak, és nem csak az Egyesült Államokban. A három asztronauta világ körüli útra indult, összesen 23 országot kerestek fel – akkori szocialista államok természetesen nem voltak közöttük. A három hős közül ma Collins és Aldrin is él, Armstrong 2012-ben, 82 évesen hunyt el.

Kiemelt kép: MPI/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.