Tudomány apollo50
1969:  From left to right, astronauts Michael Collins, Neil Armstrong and Edwin 'Buzz' Aldrin Jnr, the crew of the lunar module Apollo 11 stand in front of a test module before their historic flight.  (Photo by MPI/Getty Images)

Békével mentek, az egész emberiség nevében

John F. Kennedy 1961. május 25-én merész célt tűzött ki az Egyesült Államok elé: az évtized végére amerikai űrhajóst kellett juttatni a holdra. 50 éve, 1969. július 20-án aztán a NASA űrhajósai elsőként szálltak le az égitesten.
Korábban a témában:

1969. július 16-án egy Saturn V rakéta segítségével indult útjára az Apollo-11 a floridai Kennedy Űrközpontról. Az űrhajóban három asztronauta, Neil Armstrong parancsnok, Michael Collins pilóta és Edwin „Buzz” Aldrin holdkomppilóta ültek. Az első színes tévéadást július 17-én sugározták Armstrongék a Columbia névre keresztelt parancsnoki modulból. Az elkövetkező napokban több fontos művelet következett, míg végül július 20-án Armstrong és Aldrin fel nem készült a történelmi landolásra. A két űrhajós belépett az Eagle (Sas) holdmodulba, míg Collins a Columbiában maradt. Collins sosem érte el a hold felszínét, az ő feladata az volt, hogy felszedje a később visszatérő társait.

APOLLO 50

1969. július 20-án a NASA történelmet írt: az amerikai űrhivatal elsőként juttatott embert a holdra. Az 50. évforduló alkalmából a 24.hu július 15. és 28. között cikksorozattal tiszteleg az emberiség egyik legnagyobb lépése előtt.

100 órával és 12 perccel a misszió kezdete után az Eagle lecsatlakozott, nagyjából 2 és fél órával később pedig sikeresen leszállt a hold Nyugalom Tengere nevű régiójában. A landolási pontot ma külön jelölik a holdtérképeken Nyugalom Bázisa névvel.

A holdkomp a céltól néhány kilométerrel távolabb, de a tervezettnél közel másfél órával hamarabb érte el a felszínt.

A biztonság kedvéért a legénység azonnal felkészítette az Eagle-t a felszállásra, majd négyórányi pihenést követően Armstrongék elindultak történelmi sétájukra. Az eseményt élőben közvetítették, a becslések alapján mintegy 650 millió ember nézhette, illetve hallgathatta, ahogy az első ember leteszi a lábát a holdra. 109 órával és 42 perccel a küldetés indulása után, magyar idő szerint július 21-én 0:56-kor Armstrong lelépett a felszínre. Ekkor hangzott el legendás mondata:

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.

20 perccel később pedig Aldrin következett, akinek szintén született egy szállóigéje:

Varázslatos sivárság.

Edwin Buzz Aldrin (b1930) descends the steps of the Lunar Module ladder to walk on the Moon, 1969. This photograph was taken by Neil Armstrong. (Photo by The Print Collector/Print Collector/Getty Images)
Fotó: The Print Collector/Print Collector/Getty Images

Az egész emberiség sikere

Az űrhajósok szinte azonnal megkezdték a tudományos munkát: kőzeteket gyűjtöttek, mérőműszereket helyeztek el, fotóztak. Emellett táblákat és egy amerikai zászlót is elhelyeztek, hogy emléket állítsanak a történelmi eseménynek. Az egyik plaketten az emberiség üzenete volt olvasható:

Itt vetette meg az ember a Föld bolygóról először a lábát a Holdon. Békével érkeztünk az egész emberiség nevében.”

Később az asztronauták a Nyugalom Bázisán Richard Nixon hívását is fogadták. Az elnök gratulált az űrhajósoknak, és megköszönte erőfeszítésüket. Szavai azt sugallták, hogy a sikert nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész emberiség eredményének tekinti.

Az, hogy most a Nyugalom Tengeréről beszélnek hozzánk, az arra inspirál bennünket, hogy megkettőzzük erőfeszítéseinket, hogy békét és nyugalmat teremtsünk a Földön”

– mondta Nixon a telefonba.

The plaque left on the Moon by the astronauts of NASA's Apollo 11 lunar landing mission, 20th July 1969. The plaque is attached to the ladder on the landing gear strut on the descent stage of the Lunar Module the 'Eagle'.  (Photo by Space Frontiers/Getty Images)
Fotó:Space Frontiers/Getty Images

Armstrong és Aldrin összesen 21 órát és 36 percet töltöttek el a holdon, ezen idő alatt felbecsülhetetlen értékű tudományos adatokat sikerült összegyűjteniük. Hétórányi pihenés után felszálltak, hogy megejtsék a randevút a Columbiával, ami 128 órával és 3 perccel a misszió startja után meg is történt. 44 órával később a Columbia megkezdte a leereszkedést a földre.

Az Apollo-11 küldetése a tervezetthez képest 36 perccel tovább, 195 óráig és 13 percig tartott. A legénység július 24-én tért haza bolygónkra, a csapat a Csendes-óceánban landolt. Az űrhajósokat egy időre karanténba zárták, amíg augusztus 13-ára meg nem bizonyosodtak arról, hogy semmilyen fertőzést nem kaptak el az idegen égitesten. Armstrong, Aldrin és Collins azonnal hősökké váltak, és nem csak az Egyesült Államokban. A három asztronauta világ körüli útra indult, összesen 23 országot kerestek fel – akkori szocialista államok természetesen nem voltak közöttük. A három hős közül ma Collins és Aldrin is él, Armstrong 2012-ben, 82 évesen hunyt el.

Kiemelt kép: MPI/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Plastic cups are pictured on August 13, 2019 in a recycling facility in Bourg-Blanc, western France. (Photo by Fred TANNEAU / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.