Sok szerencsét, Mr. Gorsky
A legendák jelentős része Neil Armstronghoz, az első holdra szállóhoz kötődik, sok ismert történet azonban csak kitaláció, vagy nem teljesen úgy történt meg, ahogy azokat sokan ismerik. Az asztronauta egyik legismertebb szállóigéje („Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás/nagy lépés az emberiségnek”) például nem teljesen ebben a formában hangzott el.
A NASA felvételei alapján Armstrong valójában a következőt mondta, amikor elérte a felszínt: „That’s one small step for man, one giant leap for mankind”, véletlenül kihagyva az „a” szócskát. Így a mondat magyarra fordítva inkább azt jelenti:
Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés az emberiségnek”.
Mindez persze csak részletkérdés, a mondanivaló így is érthető volt. Armstrong visszaemlékezései szerint szállóigéje improvizáció volt, sok kollégája viszont arról számolt be, hogy hónapokon keresztül adták neki a jobbnál jobb ötleteket, hogy mit is mondjon majd a történelmi pillanatban.
Sokak által ismert Armstrong-idézet a „Sok szerencsét, Mr. Gorsky” is. A történet szerint az asztronauta ezt már a holdfelszínen mondta, utalva egyik fiatalkori emlékére. A legenda úgy tartja, hogy Armstrong gyermekkorában egyszer az udvaron játszva hallotta, amint a szomszéd, Mr. Gorsky épp orális szexet kér feleségétől. A nő erre felháborodottan felkiáltott:
Orális szexet akarsz? Majd akkor kapsz, amikor a szomszéd kölyök a Holdon sétál.
A történet kétségtelenül vicces, ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy csak a képzelet szüleménye.
Az elfeledett hős
Amikor az Apollo-11 sikeréről beszélünk, a többség Neil Armstrongra asszociál, és sokak számára a másik holdra szálló, Edwin „Buzz” Aldrin neve is ismerősen csenghet.
Collins egyike volt a küldetés háromfős legénységének, igazán nagy hírnevet viszont nem szerzett, mivel sosem lépett a holdfelszínre. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne hárult volna rá komoly feladat a misszió során. Az asztronauta a holdra le nem szálló parancsnoki modul pilótája volt. Míg Armstrong és Aldrin az Eagle (Sas) nevű eszközzel landolt, majd a felszínen dolgozott, addig a parancsnoki modul Collins irányításával keringett, és ő navigálta az űrhajót az Armstrongot és Aldrint szállító holdkomphoz.
A felkészülés során Collins társaitól sok szempontból eltérő képzésben vett részt. Ezalatt személyesen állított össze egy 117 oldalas könyvet, amiben 18 különböző forgatókönyvet vázolt arról, hogy hogyan is vehetné fel később Armstrongot és Aldrint. Egy későbbi interjúban Collins azt mondta, nagyon féltette társai életét, és attól is tartott, hogy ha egyedül tér vissza a földre, egyfajta kiválasztottként tekintenek majd rá – a szerény asztronauta ezt mindenképp el akarta kerülni. Érdekesség továbbá, hogy a két másik Apollo-11-es űrhajóshoz hasonlóan Collinsról is elneveztek egy krátert a holdon.
Nem látták a nagy falat
A Kínai-Nagy-falról sokan úgy tartják, hogy az egyetlen ember alkotta objektum, amely a Holdról is látható. Az elképzelés valójában jóval a holdra szállás előtt fogalmazódott meg: Richard Halliburton 1938-as könyvében (Second Book of Marvels, the Orient) olvasható.
Az építmény észlelését több tényező is gátolja: egyrészt viszonylag keskeny és alacsony, színe sokban hasonlít a környező tájéra, ráadásul nem is egybefüggő. Éppen emiatt valójában az űrből is csak nehezen vagy egyáltalán nem lehet észrevenni a híres kínai építményt.
Alacsony föld körüli pályán keringve, néhány száz kilométerrel a felszín felett ugyan kivehetőek bizonyos emberi objektumok (például autópályák és repterek), a Nagy-fal felfedezéséhez viszont már komoly szakértelem kell. Hagyományos fotókon nem igazán látható az építmény, de bizonyos műholdak rendelkeznek olyan radarral, ami képes kimutatni a szerkezet jelenlétét.
Valami volt odafent
Az összeesküvés-elméletek hívei között népszerű történet, hogy Aldrin a holdon tartózkodva egy UFO-t észlelt. A legendának van valóságalapja, de csakis akkor, ha az UFO-t eredeti értelmében – azonosítatlan repülő tárgyként – használjuk, és nem idegen űrjárműként hivatkozunk rá.
Aldrin egy későbbi interjúban elmondta, hogy a misszió harmadik napján egy különös objektumot pillantott meg az űrhajó közelében. A legénység akkor nem jelezte a földi irányításnak az eseményt, mert tudták, hogy az feleslegesen nagy nyilvánosságot kapna, ők pedig
Már csak azért sem, mert volt logikus magyarázat a jelenségre: Armstrongék akkor arra jutottak, hogy az objektum az űrhajóhoz tartozó négy modul egyike lehetett. Ma viszont már a szakértők többsége úgy gondolja, hogy az asztronauták az Apollo-11-gyel versenyző, és a Hold felé tartó szovjet holdszondát, a Luna-15-öt láthatták. Az szovjet űreszköz feladata eredetileg az volt, hogy leszálljon a hold felszínére, a landolás azonban sikertelennek bizonyult.
Kiemelt kép: Corbis / Getty Images
