„Beleragad, mint légy a légypapírba” – tartja a népnyelv, és ezzel már jeleztük is, ez a pofonegyszerű rovarcsapda mennyire régi és elterjedt. A XX. század első felében méregkeverők is előszeretettel alkalmazták arzénforrásként. A mai légypapírok ilyen szempontból ártalmatlanok, természetes anyagokat tartalmaznak, és bár nyilván mindenki találkozott már velük, néhány szóban mégis illik bemutatni.
Széles, ragadós szalagról van szó, amely illatával magához vonzza a legyeket, amelyek végleg hozzátapadnak. A ragasztóból nincs menekvés, az ember is alig szabadul tőle, ha belenyúl, vagy rossz helyre lógatja és megfejeli. Hatékonysága miatt használják sokan előszeretettel, akár teleaggatják vele az erkélyt, ablakot, a legyek még a lakásba se jussanak be. De pont ebből származik a baj.
Sikerült kimenteni, de elpusztult
Az Állatmentő Ligát vasárnap riasztották Zuglóba, denevér ragadt egy Mexikói úti lakás ablakába lógatott légypapírba. A tulajdonos hívta őket kétségbeesve, hogy ő maga tehetetlen, az állat még él, nemsokára a nap is rásüt szerencsétlenre. A liga munkatársainak hintőporral sikerült semlegesíteni a ragasztót, kiszabadították a kisemlőst és az állatkert karanténjába vitték, ahol megpróbáltak rajta segíteni.
Nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, a fotón is látszik, hogy a pofájáról leszakadt a bőr, szárnya több helyen elszakadt. Ami pedig a képen nem igazán látszik, hogy sebeibe már legyek petéztek
– mondta a 24.hu-nak Pataki Gábor, az Állatmentő Liga vezetője.
Nem is élte túl, órákkal beszállítása után a gondoskodás ellenére is elpusztult az állatkertben. Nem tudni, sérülései vitték-e el, az órákig tartó vergődés miatti kimerültség, vagy a stressz, ami vadállatok esetén gyakori.
Légypapírral ölik a fecskéket
Az eset korántsem egyedi. Főleg cinegék esnek légypapír áldozatává, amikor a könnyű zsákmányként tekintett rovart próbálnák lekapni a szalagról. A pár grammos állatoknak esélyük nincs a szabadulásra, sőt minél jobban kapálóznak, annál inkább beleragadnak. Pataki Gáborék gyakran találkoznak ilyen esettel, 10 madárból körülbelül három életét tudják megmenteni.
Hogy miért lehet valakinek útban, és milyen nagy mértékben pusztul ez a hasznos madár, arról itt írtunk bővebben:
Megvédhetjük őket
Ez a módszer tipikusan beltérre való, légypapírnak nincs helye a szabadban. Ha istállóban van rá szükség, ahol potenciálisan fecskék és egyéb madarak is kapcsolatba kerülhetnek, védjük őket:
Lógassuk fel egy kalitkában vagy tegyünk köré dróthálót, amin a legyek akadálytalanul átjutnak, de a madarak nem férhetnek hozzá
– javasolja lapunk megkeresésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.
Az „egércsapda” még veszélyesebb
Sajnos tovább is van, folytatjuk. Az egérragasztó „működési elve” megegyezik a légypapíréval, annyi a különbség, hogy ez egy földre helyezhető lap. A rágcsáló lába, szőre beleragad, ugyanúgy a kimerültség, a stressz végez vele hosszabb-rövidebb időn belül. Vagy szomjan hal, illetve agyonüti az ember, ha még élve találja. Szélsőségesen állatkínzó, felesleges módszer: amelyik egeret elkapunk ragasztóval, azt megfogja a csapda is, ne adj’ Isten még lemérgezni is humánusabb.
A legjobb az lenne, ha mindenki odafigyelne egy kicsit: az egérfogó ragasztó kegyetlen módszer, nincs rá szükség, a légypapírt pedig zárt térben vagy az említett kalitkás védelemmel ellátva használjuk.
(Kiemelt képünk illusztráció: Abaliget, 2018. január 16. Téli álmot alvó nagy patkósdenevérek (Rhinolophus ferrumequinum) az Abaligeti-barlangban 2018. január 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás.)
