Tudomány zöldövezet

Denevért ölt a légypapír Zuglóban

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 05. 28. 12:04

Szörnyű kínok közt pusztult el egy légypapírba ragadt denevér, fotónk van róla. Az eset nem egyedi, madarak is rendre áldozatul esnek a felelőtlenül kilógatott ragasztószalagoknak. A ragasztós egércsapda még veszélyesebb.
Korábban a témában:

„Beleragad, mint légy a légypapírba” – tartja a népnyelv, és ezzel már jeleztük is, ez a pofonegyszerű rovarcsapda mennyire régi és elterjedt. A XX. század első felében méregkeverők is előszeretettel alkalmazták arzénforrásként. A mai légypapírok ilyen szempontból ártalmatlanok, természetes anyagokat tartalmaznak, és bár nyilván mindenki találkozott már velük, néhány szóban mégis illik bemutatni.

Széles, ragadós szalagról van szó, amely illatával magához vonzza a legyeket, amelyek végleg hozzátapadnak. A ragasztóból nincs menekvés, az ember is alig szabadul tőle, ha belenyúl, vagy rossz helyre lógatja és megfejeli. Hatékonysága miatt használják sokan előszeretettel, akár teleaggatják vele az erkélyt, ablakot, a legyek még a lakásba se jussanak be. De pont ebből származik a baj.

Sikerült kimenteni, de elpusztult

Az Állatmentő Ligát vasárnap riasztották Zuglóba, denevér ragadt egy Mexikói úti lakás ablakába lógatott légypapírba. A tulajdonos hívta őket kétségbeesve, hogy ő maga tehetetlen, az állat még él, nemsokára a nap is rásüt szerencsétlenre. A liga munkatársainak hintőporral sikerült semlegesíteni a ragasztót, kiszabadították a kisemlőst és az állatkert karanténjába vitték, ahol megpróbáltak rajta segíteni.

Nagyon súlyos sérüléseket szenvedett, a fotón is látszik, hogy a pofájáról leszakadt a bőr, szárnya több helyen elszakadt. Ami pedig a képen nem igazán látszik, hogy sebeibe már legyek petéztek

– mondta a 24.hu-nak Pataki Gábor, az Állatmentő Liga vezetője.

Forrás: Állatmentő Liga

Nem is élte túl, órákkal beszállítása után a gondoskodás ellenére is elpusztult az állatkertben. Nem tudni, sérülései vitték-e el, az órákig tartó vergődés miatti kimerültség, vagy a stressz, ami vadállatok esetén gyakori.

Légypapírral ölik a fecskéket

Az eset korántsem egyedi. Főleg cinegék esnek légypapír áldozatává, amikor a könnyű zsákmányként tekintett rovart próbálnák lekapni a szalagról. A pár grammos állatoknak esélyük nincs a szabadulásra, sőt minél jobban kapálóznak, annál inkább beleragadnak. Pataki Gáborék gyakran találkoznak ilyen esettel, 10 madárból körülbelül három életét tudják megmenteni.

Ez a denevér a felelőtlenség áldozata lett, de hazánkban is előfordult már olyan eset, amikor szándékosan aggattak ki légypapírt fecskék elpusztítására.

Hogy miért lehet valakinek útban, és milyen nagy mértékben pusztul ez a hasznos madár, arról itt írtunk bővebben:

Szemét módon bánunk el a magyar fecskékkel
A magyarok évente több száz fecskét pusztítanak el, pedig ők a legjobb biológiai fegyverek a szúnyogok ellen.

Megvédhetjük őket

Ez a módszer tipikusan beltérre való, légypapírnak nincs helye a szabadban. Ha istállóban van rá szükség, ahol potenciálisan fecskék és egyéb madarak is kapcsolatba kerülhetnek, védjük őket:

Lógassuk fel egy kalitkában vagy tegyünk köré dróthálót, amin a legyek akadálytalanul átjutnak, de a madarak nem férhetnek hozzá

– javasolja lapunk megkeresésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Az „egércsapda” még veszélyesebb

Sajnos tovább is van, folytatjuk. Az egérragasztó „működési elve” megegyezik a légypapíréval, annyi a különbség, hogy ez egy földre helyezhető lap. A rágcsáló lába, szőre beleragad, ugyanúgy a kimerültség, a stressz végez vele hosszabb-rövidebb időn belül. Vagy szomjan hal, illetve agyonüti az ember, ha még élve találja. Szélsőségesen állatkínzó, felesleges módszer: amelyik egeret elkapunk ragasztóval, azt megfogja a csapda is, ne adj’ Isten még lemérgezni is humánusabb.

A ragasztós lap viszont szépen csillog, sok madár vízfelületnek nézi, illetve rácsap a beleragadt rovarokra. Ha pedig hozzáért, onnantól menthetetlen, a legnagyobb ismert áldozat eddig egy gyöngybagoly volt.

A legjobb az lenne, ha mindenki odafigyelne egy kicsit: az egérfogó ragasztó kegyetlen módszer, nincs rá szükség, a légypapírt pedig zárt térben vagy az említett kalitkás védelemmel ellátva használjuk.

Kecskemét, 2017. február 1.
Egy négy hónapos szurikáta (Suricata suricatta) Tokovics Tamás, a Kecskeméti Vadaspark igazgatója kezében Kecskeméten 2017. február 1-jén. A kis nõstény állat három hónappal ezelõtt egy hónapos korában érkezett Budapestrõl, miután az anyja nem tudta gondozni. A szurikáta a hideg idõ miatt jelenleg az igazgatói irodában lakik.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Öt fontos dolog, amire rávilágít a szurikáta tragédiája
Tanulságok a lakhatáshoz való jogtól az indulatkezelésig.

(Kiemelt képünk illusztráció: Abaliget, 2018. január 16. Téli álmot alvó nagy patkósdenevérek (Rhinolophus ferrumequinum) az Abaligeti-barlangban 2018. január 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás.)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.