Tudomány

Kétmillió kivert kutya országa vagyunk

Több millió kóbor kutya és macska él Magyarországon éhezésnek, betegségeknek, baleseteknek kitéve, a befogott állatok jó részét elpusztítják. Nem ők választották ezt a sorsot, de a megnyugtató, humánus megoldásra nincs pénz és sokszor hiányzik az akarat is.

Mahatma Gandhinak szokás tulajdonítani a megállapítást, miszerint egy nemzet nagyságát híven tükrözi az, ahogy az állatokkal bánik. Nehéz nem egyetérteni, de amíg a világon becslések szerint élő egymilliárd kutyából 800 millió gazdátlan, úgynevezett pária kutya, addig e definíció szerint a nemzetek nagyságáról nincs mit mondani.

Állatok millióiról van szó

Mi, magyarok sem lehetünk büszkék magunkra, mert bár szeretjük őket, sokan tartunk társállatot, de a felelős gondolkodás még nem az erősségünk:

Állatvédelmi szervezetek becslése szerint hazánkban körülbelül kétmillió »kóbor« kutya él, főleg a városok peremterületein. A macskák számát a kertekből kijáró gazdás egyedek miatt megtippelni is nehéz, de előbbi többszöröse lehet

– mondja a 24.hu-nak Balogh Ernő, az Országos Állatvédelmi Alapítvány alapítója.

Utóbbi kapcsán tegyünk egy rövid kitérőt: a macskák köztudottan tökéletes ragadozók, ügyes, sikeres vadászok, természetvédők gyakran panaszolják, micsoda károkat okoznak a védett hüllők, kisemlősök, madarak között. Erre persze ugranak a „macskások„ és indul a patália, de Balogh Ernő nyugalomra int. Létező probléma, ám szakértők szerint beállt bizonyos egyensúly, a macskák hazánkban nem veszélyeztetik védett állatok populációinak fennmaradását.

Egy kutyából negyedmillió

Térjünk vissza a hihetetlen, milliós számokhoz. Nem magyar sajátosság, de hazánkban is három fő forrást említhetünk:

  • Kijáró, kiszökő állatok párosodnak sorstársaikkal vagy az eleve utcán élő egyedekkel.
  • A kóbor egyedek maguk közt szaporodnak.
  • Szegregációkban, egyes külterületi közösségekben kutyák és macskák szabadon járnak-kelnek, bármiféle kontroll nélkül hozzák létre az újabb és újabb populációkat.
Fotó:Thinkstock

Számoljunk egy kicsit. Mindkét faj körülbelül egy éves korától ivarérett, majd akár élete végéig évi két almot képes világra hozni. Vegyünk almonként csak hat kölyköt, amelynek fele szuka, és mondjuk azt, az anya szervezete hét éven keresztül bírja ezt a strapát.

Az első évben hat szukánk lesz, akik a következő évben már 6×6, vagyis 36 nőstényt hoznak világra. A vége 279 936 kutya vagy macska egyetlen egyedből kiindulva.

Nyilvánvalóan pusztán elméletről van szó, nem léteznek olyan ideális körülmények, ahol ez megtörténhet, a valóságban a kicsik többsége még az ivarérettség elérése előtt elpusztul. Arra viszont tökéletesen alkalmas, hogy felhívjuk a figyelmet az egyetlen módszerre, amivel humánusan csökkenthető a kóbor állatok száma: ivartalanítás.

Ivartalanítás 70 ezerért

Alapvetően azt javasoljuk, hogy minden kutyát és macskát ivartalanítson a gazdája, amelyiket nem akar továbbtenyészteni. Nemcsak a felesleges szaporulat miatt, hanem mert az állatnak is javára válik: nem szenved a kielégítetlen nemi vágytól, ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben, erősebbé válik az immunrendszere

– magyarázza szakértő.

Igen ám, de komoly pénzekről van szó. Egy szuka ivartalanítása testmérettől függően 30-70, nőstény macskáé 30-40 ezer forint, a kanok, kandúroké 10-20 ezer. Nagyon sokan nem tudják vagy nem akarják ezt megfizetni, ilyenkor hárul komoly feladat az állatvédő szervezetekre.

Illusztráció:Szappanos Albert állatorvos  egy fiatal kuvaszt ivartalanít.
Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Egyrészt az ismeretterjesztés, felvilágosítás, a tulajdonosok meggyőzése, ami Balogh Ernő szerint meglepő módon épp a szegregációban a legsikeresebb, pontosabban az emberek itt együttműködőbbek. Másrészt az adományként befolyt összegekkel. Ivartalanítási akciókat szerveznek állatorvosokkal összefogva, ahol olcsóbban lehet elvégeztetni a műtétet, ivartalanítják a hozzájuk került állatokat, illetve anyagilag támogatják a beavatkozást rászoruló gazdiknak.

A végén megölik őket

A probléma méreteihez képest viszont a civilek munkája csak csepp a tengerben:

A magyarországi állatvédelem túlterhelt, a kiégés szélén áll. Mind több és több helyről érkezik segélykérés, miközben a kapacitás véges, a anyagiak egyre szűkösebbek

– jegyzi meg keserűen Balogh Ernő.

Egyértelműen szükség lenne állami segítségre, a területen működő civilek szerint egy-kétmilliárd forintból országos szinten kezelhető, de legalábbis a jövőben tarthatóvá lehetne tenni a helyzetet, Magyarország nem lenne a kétmillió kóbor kutya és több millió gazdátlan macska országa. A kormány viszont rendre lesöpri a témát az asztalról.

Végezetül az is fontos, a statisztikák mögött lássuk meg az egyedet, az élőlényt. Azokat a kutyákat és macskákat, akiket évente tíz- és százezerszámra altatnak el a különböző ebrendészeti telepeken csak azért, mert nincs számukra hely ezen a világon. Nem ők akartak ide születni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik