Szent-Györgyi és Neumann az emberiségnek ajándékozta találmányát, Bláthyéknak Tesla transzformátora tett keresztbe, Semmelweisről pedig nem is tudják, hogy magyar volt. Miért alakult ilyen méltatlanul a magyar tudomány külföldi megítélése?
Ólomtartalom-mérő szerkezetet talált fel, böngészős kiegészítővel ismerteti fel a netes zaklatást annak korai szakaszában, de ha éppen nem feltalál, ugyanazt csinálja, mint egy átlagos tinédzser.
Egy tudós szerint igen. Éhínséget, járványokat, migrációs válságot, háborúkat, társadalmi összeomlást jósol a világ valamennyi országában. Ráadásul úgy véli, nem sokat tehetünk azért, hogy mindezt elkerüljük.
Ezt mondja Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, aki az MTA elleni támadás után kilépett a Professzorok Battyhány Köréből, mert a szervezet igazából fel sem emelte a szavát Orbánék akciója ellen.
Néha vakon, kötelekbe kapaszkodva ment munkába, a hűtőt is fűteni kellett, egy idő után pedig az ember kínjában már a paradicsomsaláta elkészítéséről szóló kisfilmeket hajt a neten. Jurányi Zsófiával beszélgettünk a 14 hónapos küldetésről.
Vannak olyan világvégi forgatókönyvek, amelyek nagyon is valós fenyegetésekről szólnak. A Cambridge Egyetem kutatói toplistát készítettek a kockázatokról: még azt is megbecsülték, melyik, mikor következhet be.