Éppen egy hónapja írtunk róla: a Google levédetett egy szabadalmat, amely lehetővé tenné a jövőben, hogy személyiségünket digitalizáljuk, és feltölthessük egy robotba, így akár egy rajongott celebet vagy elhunyt szeretteinket is le tudnánk tölteni egy gépbe – ezzel pedig egy Black Mirror epizód valósulna meg.
Egy hasonló, és egyben hátborzongató ötlettel állt elő nemrégiben egy amerikai cég: a Nectome egy hightech balzsamozási módszerrel lehetővé tenné, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevők agya mikroszkopikus részletességgel megőrződjön.
Az elképzelés az, hogy a több száz vagy akár több ezer évig konzervált agyak alapján a tudósok egy napon digitális agyakat tudnak létrehozni,
HALÁLI TERV
A Nectome terve tehát az agy „biztonsági mentésének” megvalósítása, amelyet egy darabig ugyan még nem fogunk tudni olvasni, de idővel erre is sor kerülhet, állítja Robert McIntyre, a cég alapítója.
Az egészben azonban van egy aprócska bökkenő: ahhoz, hogy a módszer működjön, friss agyakra van szükség. Éppen ezért a cég munkatársai azt tervezik, hogy végső stádiumú betegek lesznek az eljárás elsődleges célpontjai, akik esetében a nyaki artériákon keresztül még életükben megkezdenék az agy tartósításához szüksége kémiai anyagok adagolását.
Ez persze azzal is jár, hogy mondta el McIntyre az MIT Technology Review-nak.
Az elme digitális megőrzésének ötletében persze nem sok új van a scifi-rajongók számára, a Nectome azonban egy kicsit már jelenleg is több egy képtelen álmokat hajszoló, őrült kezdeményezésnél. A cég eddig majdnem egymillió dollár állami támogatást kapott, és szorosan együttműködik Edward Boydennel, az MIT és a világ egyik vezető idegkutatójával.
Új agybalzsamozási módszerük ráadásul épp most nyert el egy 80 ezer dolláros tudományos díjat is. A kitüntetést azzal érdemelték ki a Nectome kutatói, hogy úgy sikerült konzerválniuk egy malac agyát, hogy annak minden egyes idegi kapcsolódása vizsgálható elektronmikroszkóppal.
Ettől függetlenül persze egyáltalán nem biztos, hogy megvalósítható, amit terveznek, többek közt azért sem, mert egyelőre semmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy az emlékek a halott szövetekben is jelen vannak, és kinyerhetők onnan.
ÉRDEKLŐDŐBŐL NINCS HIÁNY
Igény azonban a jelek szerint ennek ellenére is van a szolgáltatásra. A Nectome vezetősége a Tesla példáját követve először is felmérte a piaci igényeket: nyitottak egy várólistát, amelyre 10 ezer dollárért lehet feliratkozni. Az összeget pedig rögtön visszatérítik, ha valaki meggondolja magát, vagy ha végül semmi sem lesz a tervekből.
A várólistára eddig 25-en iratkoztak fel, köztük a világ egyik legnagyobb befektető cége, az Y Combinator inkubátorprogramjának egyik alapítója, Sam Altman is. A cég évente kétszer indítja el a programot, amelynek során a legígéretesebb startupok három hónapra a Szilícium-völgybe költözhetnek, ahol minden támogatást megkapnak a sikerhez.
A programot egy „demónap” zárja, amelynek keretében a startupok befektetőknek mutathatják be eredményeiket és céljaikat. A programon átmenő vállalkozásoknak, amennyiben van mit felmutatniuk, óriási lendületet adhat ez a pár hónap. Hogy csak pár példát említsünk, ebből
A programba a Nectome is bejutott, és az egyik alapító figyelmét is sikerült felkelteniük. A 32 éves Altman nagyon bizakodó a tervekkel kapcsolatban, szerinte még a saját életében lehetségessé válhat az elme digitalizálása és felhőbe való feltöltése.
TARTÓSÍTÁS AGYAKNAK
Agyak tartósítására már korábban is vállalkoztak páran, annak reményében, hogy később ezekkel lehet kezdeni valamit, például új testet kaphatnak és újjáéledhetnek a szervek.
Azzal kapcsolatban azonban komoly szakmai viták vannak, hogy a hasonló fagyasztásos módszerek során mennyire károsodik az idegszövet, és mennyire marad működőképes.
McIntyre éppen ezért más úton indult el. Néhány éve kezdett közösen dolgozni Greg Fahy kriobiológussal, és közösen kiötlöttek egy metódust, amely ötvözi a balzsamozás és a fagyasztás előnyeit.
A technika a jelek szerint tényleg működik, hiszen általa nanométeres részletességgel konzerválható az agy, így az idegsejtek közti kapcsolatok hálója, vagyis a konnektom is feltérképezhető. És több neurológus szerint
McIntyre és társai megközelítésében újnak számít, hogy a konzervált agyakat senki sem akarja ténylegesen újjáéleszteni. A cél mindössze annyi, hogy kinyerjék az idegsejtek kapcsolódásaiban, vagyis a szinaptikus hálózatban kódolt információkat, és ezekből egy új, digitális modellt, egy virtuális agymásolatot hozzanak létre.
ESÉLY A FOLYTATÁSRA
Ami azért annyira nem lesz egyszerű feladat, mint aminek első hallásra tűnik. A konnektom hihetetlenül összetett: Jelenleg az egéragy egyetlen négyzetmilliméterének szinaptikus szintű megjelenítése is a technikai lehetőségeink határait feszegeti.
Száz év múlva azonban lehetséges, hogy már más lesz a helyzet, és bizonyára sokan vannak, akik – ha már egyszer meg kell halniuk –, inkább az eutanázia ezen formáját választanák, minthogy esélyt se adjanak maguknak az esetleges „folytatásra”.
A másik probléma, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a módszer működni fog, vagyis a konnektom mikroszkopikus képéből egy napon tényleg visszanyerhető lesz valami a személyiségből. Jelenleg azt sem tudjuk meghatározni, hogy mi a tudat, azt pedig végképp nem tudjuk, hogy mi tárolja azt. A konnektom? Vagy a működő agy minden egyes molekulája kell hozzá?
ASSZISZTÁLT ÖNGYILKOSSÁG
A koncepció kapcsán ráadásul a megvalósíthatóság mellett súlyos etikai kérdések is felmerülnek. Hiszen a terveket és a várólistás kezdeményezést úgy is lehet értelmezni, hogy
Mások úgy vélik, hogy amíg a Nectome világosan kommunikálja, hogy mit tud és mit nem tud nyújtani a szolgáltatását igénybe vevők számára, addig etikailag is elfogadható a projekt.
Annyi pedig bizonyos, hogy a cég által kidolgozott szövettartósítási eljárásnak komoly praktikus haszna lehet a jelen kutatásaiban, a konnektom digitalizálására tett próbálkozások pedig idővel sokkal közelebb vihetnek az emberi agy működésének megfejtéséhez.
Kiemelt kép: Pixabay
