Tudomány

Digitalizálná az agyát? Rendben, de előtte meg kell öljük

Pótó Juli
Pótó Juli

2018. 03. 24. 17:00

Agyakról akar biztonsági mentést készíteni egy amerikai startup, hogy aztán később virtuálisan újraéleszthesse azokat. Az elképzelés szerint a tudósok akár több száz vagy ezer év múlva is be tudnák "tölteni" a digitalizált személyiséget.
Korábban a témában:

Éppen egy hónapja írtunk róla: a Google levédetett egy szabadalmat, amely lehetővé tenné a jövőben, hogy személyiségünket digitalizáljuk, és feltölthessük egy robotba, így akár egy rajongott celebet vagy elhunyt szeretteinket is le tudnánk tölteni egy gépbe – ezzel pedig egy Black Mirror epizód valósulna meg.

Robotokban élhetnek tovább elhunyt szeretteink
Transzcendens robotok építésében sántikálhat a Google.

Egy hasonló, és egyben hátborzongató ötlettel állt elő nemrégiben egy amerikai cég: a Nectome egy hightech balzsamozási módszerrel lehetővé tenné, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevők agya mikroszkopikus részletességgel megőrződjön.

Az elképzelés az, hogy a több száz vagy akár több ezer évig konzervált agyak alapján a tudósok egy napon digitális agyakat tudnak létrehozni, virtuálisan újraélesztve az egykor élt személyek elméjét, vagy legalábbis valami ahhoz hasonlót.

HALÁLI TERV

A Nectome terve tehát az agy „biztonsági mentésének” megvalósítása, amelyet egy darabig ugyan még nem fogunk tudni olvasni, de idővel erre is sor kerülhet, állítja Robert McIntyre, a cég alapítója.

Az egészben azonban van egy aprócska bökkenő: ahhoz, hogy a módszer működjön, friss agyakra van szükség. Éppen ezért a cég munkatársai azt tervezik, hogy végső stádiumú betegek lesznek az eljárás elsődleges célpontjai, akik esetében a nyaki artériákon keresztül még életükben megkezdenék az agy tartósításához szüksége kémiai anyagok adagolását.

Ez persze azzal is jár, hogy a módszert csak olyan helyeken lehet majd alkalmazni, ahol engedélyezett az eutanázia, a procedúra ugyanis „100 százalékosan halálos”, mondta el McIntyre az MIT Technology Review-nak.

Az elme digitális megőrzésének ötletében persze nem sok új van a scifi-rajongók számára, a Nectome azonban egy kicsit már jelenleg is több egy képtelen álmokat hajszoló, őrült kezdeményezésnél. A cég eddig majdnem egymillió dollár állami támogatást kapott, és szorosan együttműködik Edward Boydennel, az MIT és a világ egyik vezető idegkutatójával.

Új agybalzsamozási módszerük ráadásul épp most nyert el egy 80 ezer dolláros tudományos díjat is. A kitüntetést azzal érdemelték ki a Nectome kutatói, hogy úgy sikerült konzerválniuk egy malac agyát, hogy annak minden egyes idegi kapcsolódása vizsgálható elektronmikroszkóppal.

Agybalzsamozási technikájukkal sikerült konzerválni egy malac agyát Forrás: BPF

Ettől függetlenül persze egyáltalán nem biztos, hogy megvalósítható, amit terveznek, többek közt azért sem, mert egyelőre semmi bizonyíték nem támasztja alá, hogy az emlékek a halott szövetekben is jelen vannak, és kinyerhetők onnan.

ÉRDEKLŐDŐBŐL NINCS HIÁNY

Igény azonban a jelek szerint ennek ellenére is van a szolgáltatásra. A Nectome vezetősége a Tesla példáját követve először is felmérte a piaci igényeket: nyitottak egy várólistát, amelyre 10 ezer dollárért lehet feliratkozni. Az összeget pedig rögtön visszatérítik, ha valaki meggondolja magát, vagy ha végül semmi sem lesz a tervekből.

A várólistára eddig 25-en iratkoztak fel, köztük a világ egyik legnagyobb befektető cége, az Y Combinator inkubátorprogramjának egyik alapítója, Sam Altman is. A cég évente kétszer indítja el a programot, amelynek során a legígéretesebb startupok három hónapra a Szilícium-völgybe költözhetnek, ahol minden támogatást megkapnak a sikerhez.

A programot egy „demónap” zárja, amelynek keretében a startupok befektetőknek mutathatják be eredményeiket és céljaikat. A programon átmenő vállalkozásoknak, amennyiben van mit felmutatniuk, óriási lendületet adhat ez a pár hónap. Hogy csak pár példát említsünk, ebből az inkubátorból indult világhódítani a Dropbox és az Airbnb is.

A programba a Nectome is bejutott, és az egyik alapító figyelmét is sikerült felkelteniük. A 32 éves Altman nagyon bizakodó a tervekkel kapcsolatban, szerinte még a saját életében lehetségessé válhat az elme digitalizálása és felhőbe való feltöltése.

TARTÓSÍTÁS AGYAKNAK

Agyak tartósítására már korábban is vállalkoztak páran, annak reményében, hogy később ezekkel lehet kezdeni valamit, például új testet kaphatnak és újjáéledhetnek a szervek. Egy arizonai cég raktárában például több mint 150 testet, illetve fejet tartanak folyékony nitrogénben.

Azzal kapcsolatban azonban komoly szakmai viták vannak, hogy a hasonló fagyasztásos módszerek során mennyire károsodik az idegszövet, és mennyire marad működőképes.

McIntyre éppen ezért más úton indult el. Néhány éve kezdett közösen dolgozni Greg Fahy kriobiológussal, és közösen kiötlöttek egy metódust, amely ötvözi a balzsamozás és a fagyasztás előnyeit.

A technika a jelek szerint tényleg működik, hiszen általa nanométeres részletességgel konzerválható az agy, így az idegsejtek közti kapcsolatok hálója, vagyis a konnektom is feltérképezhető. És több neurológus szerint pontosan ez a térkép rejti az emberi tudatot, vagyis ebben kódolódik, hogy kik is vagyunk.

Az emberi konnektom részlete Forrás: Wikimedia Commons/Thomas Schultz

McIntyre és társai megközelítésében újnak számít, hogy a konzervált agyakat senki sem akarja ténylegesen újjáéleszteni. A cél mindössze annyi, hogy kinyerjék az idegsejtek kapcsolódásaiban, vagyis a szinaptikus hálózatban kódolt információkat, és ezekből egy új, digitális modellt, egy virtuális agymásolatot hozzanak létre.

ESÉLY A FOLYTATÁSRA

Ami azért annyira nem lesz egyszerű feladat, mint aminek első hallásra tűnik. A konnektom hihetetlenül összetett: egyetlen idegsejt akár 8000 másikhoz is kapcsolódhat, és a teljes agy több millió sejtet tartalmaz. Jelenleg az egéragy egyetlen négyzetmilliméterének szinaptikus szintű megjelenítése is a technikai lehetőségeink határait feszegeti.

Száz év múlva azonban lehetséges, hogy már más lesz a helyzet, és bizonyára sokan vannak, akik – ha már egyszer meg kell halniuk –, inkább az eutanázia ezen formáját választanák, minthogy esélyt se adjanak maguknak az esetleges „folytatásra”.

Idegsejtek Forrás: Pixabay

A másik probléma, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a módszer működni fog, vagyis a konnektom mikroszkopikus képéből egy napon tényleg visszanyerhető lesz valami a személyiségből. Jelenleg azt sem tudjuk meghatározni, hogy mi a tudat, azt pedig végképp nem tudjuk, hogy mi tárolja azt. A konnektom? Vagy a működő agy minden egyes molekulája kell hozzá?

A fonálféreg picinyke agyának több mint tíz évvel ezelőtt minden egyes idegkapcsolatát feltérképezték, de eddig még ennek ismeretében sem sikerült megfejteni, hogyan gondolkodnak az állatok, vagy hogy hogyan lehetne szinaptikus hálózatuk alapján bármit is rekonstruálni elméjük működéséből.

ASSZISZTÁLT ÖNGYILKOSSÁG

A koncepció kapcsán ráadásul a megvalósíthatóság mellett súlyos etikai kérdések is felmerülnek. Hiszen a terveket és a várólistás kezdeményezést úgy is lehet értelmezni, hogy a Nectome gyakorlatilag asszisztált öngyilkosságra biztatja ügyfeleit.

Mások úgy vélik, hogy amíg a Nectome világosan kommunikálja, hogy mit tud és mit nem tud nyújtani a szolgáltatását igénybe vevők számára, addig etikailag is elfogadható a projekt.

Annyi pedig bizonyos, hogy a cég által kidolgozott szövettartósítási eljárásnak komoly praktikus haszna lehet a jelen kutatásaiban, a konnektom digitalizálására tett próbálkozások pedig idővel sokkal közelebb vihetnek az emberi agy működésének megfejtéséhez.

Kiemelt kép: Pixabay

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

5603647 03.08.2018 Flowers at the photos of the three Russian journalists killed in the Central African Republic, from right: Orkhan Dzhemal, Kirill Radchenko and Alexander Rastorguyev, outside the Central House of Journalists in Moscow. Ekaterina Chesnokova / Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.