Tudomány

Leesett a kutatók álla, amikor megtudták, mire képes egy holló

A hollók közmondásosan intelligensek. Olyannyira azok, hogy még a jövőről is képesek gondolkozni,  s ez egy olyan vonás, amelyet eddig csak az emberek és emberszabásúak esetében sikerült bizonyítani – mostanáig. Egy friss, a Science folyóiratban publikált kutatás szerint a hollók képesek lemondani az azonnali jutalomról, hogy cserébe a jövőben még jobban járjanak.

A hollók a varjakkal és a mátyásmadarakkal együtt a csókafélék családjába tartoznak. Korábbi kutatások is kimutatták már, hogy meglepően okosak lehetnek: a mátyásmadarak például későbbre teszik el az ételt, voltak azonban tudósok, akik azt mondták, hogy nagyjából ennyiben merül ki az előre tervezésük mértéke.

Most azonban a svéd Lundi Egyetem kutatói megtanították a hollóikat arra, hogy egy egyszerű kis gépet használjanak, amelybe egy darab kavicsot kell beledobni, és cserébe jutalomfalatot kapnak. Később egy olyan szobába helyezték őket, ahol a gép ugyan jelen volt, kavicsok viszont nem.

Egy óra múlva a madaraknak egy sor tárgyból kellett egyet választaniuk: volt közte kavics, és rengeteg más, elterelő elem. Majdnem mindegyikük a kavicsot választotta, és 86%-uk sikerrel használta a gép működtetéséhez egy negyed órával később.

Egy másik kísérletben a hollók 78%-a sikeres cserét hajtott végre egy emberrel: például egy műanyag kupakot ételre cserét, ez pedig nagyobb arányú siker, mint amit a főemlősöknél tapasztalhatunk.

Can Kabadayi, a kognitív tudományok kutatója és a tanulmány egyik szerzője elmesélte, hogy a kutatás egy ponton kísérteties fordulatot vett. Az egyik holló rájött, hogy működik a kavicsos doboz, majd elkezdte a társait is megtanítani rá. Az okos madár azonban még valamire rájött: ahelyett, hogy egy kavicsot dobott volna a csőbe, egy pár ágacskával sikerült kinyitnia a doboz ajtaját, így az összes jutalomhoz hozzáfért. El kellett távolítani a kísérletből, mielőtt a többi hollót is megtanította volna a trükkre.

Kabayadi szerint logikus, hogy a főemlősöknek például az emberéhez hasonlatos kognitív jellemzői vannak, hiszen ők a legközelebbi rokonaink. A csókafélék evolúciója azonban annyira eltér az emberétől, hogy akár arra is következtethetünk, egészen más miatt alakultak ki bennük ezek a képességek. Az időben legközelebbi közös ősünk 320 millió éve élt.

Úgy tűnik, a csókafélék intelligenciáját az sem befolyásolja, hogy nagyjából diónyi az agyuk. Egy tavalyi kutatás kimutatta, hogy bár ez az agyméret jóval kisebb, mint egyes főemlősöké, például a csuklyásmajmokénál, a csókafélék és nagyobb papagájok agyában rengeteg neuron található, melyek sűrű hálózatot alkotnak. Kabayadi szerint emiatt akár gyorsabban is „kapcsolhatnak”, mint az emlősök.

(Vice)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.