Nagyvilág

Ami most történik az USA és Kína között, az olyan, mint egy hidegháborús film kezdete

Kémkedés, lopás, menekülés, letartóztatás, kiutasítás, bezárás, egyre erősödő diplomáciai feszültség.

Nem enyhül Kína és az Egyesült Államok viszonya, az újabb hullámot egy, az USA-ban élő kínai kutató indította el, aki az FBI szerint hazudott nekik a kínai hadsereggel való kapcsolatáról és a San Francisco-i konzulátusra menekült előlük. Éppen azzal egy időben, hogy az amerikaiak bejelentették, bezáratják Kína houstoni konzulátusát, és 72 órát hagynak az alkalmazottaknak elhagyni az országot. Arra hivatkozva csukatják be, hogy az ott dolgozók részt vettek az „amerikai szellemi tulajdon és magáninformációk” lopásában.

Mire a kínaiak azonnal visszatüzeltek, szó szerint is, már ha lehet annak nevezni, hogy hordókban kezdtek el dokumentumokat elégetni, ami annyira sikeres lett, hogy a tűzoltóságot is ki kellett hívni a füst miatt.

A kínaiak e mellett a konzulátusuk bezáratását példa nélkülinek, illegálisnak és felháborítónak titulálták, szerintük ez is Donald Trump amerikai elnök – a koronavírus-járvány elleni kudarca miatt indított – átfogó Kína-ellenes propagandájának része. Valamint kilátásba helyezték, hogy válaszként ők is becsukatnak egy amerikai képviseletet Kínában. Az állami média meg is szavaztatta a nézőit:

a hongkongi, a csengdui vagy a kantoni amerikai képviseletet zárassák-e be. Nyert a csengdui, legalábbis azt fogják bezárni a kínaiak, jelentették be pénteken.

Ők is 72 órát adtak, ami hétfőn járt le. Csengdu volt felelős Tibet és más délnyugati, a kínai kormány által veszélyeztetett, kisebbségek által lakott területek felügyeletéért. Az USA-nak ezen kívül még öt konzulátusa van a távol-keleti országban – a fentieken kívül Sanghajban és Senjangban –, egy a kínai területnek számító Hongkongban, valamint a nagykövetség Pekingben.

Lehet, hogy nem is a nézők válaszán múlt a csengdui konzulátus bezárása – már ha egyáltalán –, mert a többire is sor kerülhet, ugyanis szerda este Trump arról beszélt, nincs kizárva, hogy további konzulátusokat is bezáratnak az államokban, az ugyanis „bármikor lehetséges”.

Houston, van egy kis problémánk

A houstoni kínai konzulátushoz alapvetően nyolc déli állam vízum- és útlevélügyei tartoztak, de az amerikai külügyminisztérium szerint „súlyos illegális kémkedést és befolyásolási műveleteket” hajtottak innen végre. Hogy pontosan miről is van szó, van-e egy konkrét ügy, ami miatt hirtelen e mellett döntött az Egyesült Államok, arról kezdetben senki sem nyilatkozott.

A külügyminiszter, Mike Pompeo annyit reagált a bezárásra, hogy

Trump elnök már eleget mondott. Nem engedjük, hogy ez tovább folytatódjon. Világos elvárásokat fogalmaztunk meg arról, hogy a Kínai Kommunista Párt hogyan viselkedjen, és ha nem, akkor intézkedéseket teszünk az amerikai nép védelme, a nemzet biztonsága, valamint a gazdaságunk és munkahelyeink védelme érdekében.

Marco Rubio, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője pedig arról beszélt, a houstoni konzulátus egy „kémműveleti központ”, befolyást próbáltak szerezni különböző emberek felett, ügynökökön keresztül próbáltak beavatkozni a törvényhozás munkájába.

Később arról szóltak a hírek, hogy a bezárást az előzte meg, hogy a texasi A&M Egyetem egészségügyi rendszeréből és más intézményekből egy kínai ügynök adatokat próbált lopni.

David Stilwell, a külügy kelet-ázsiai és csendes-óceáni szakértője is úgy fogalmazott, a houstoni konzulátushoz egy sor „felforgató tevékenység” köthető, ez volt a kutatások ellopásának központja az Egyesült Államokon belül. Hogy mit ért ez alatt, nem igazán részletezte, egy példát mégis mondott. Az ottani legmagasabb tisztségű főkonzult és két másik diplomatát nemrégiben rajtakapták, hogy hamis személyazonossággal kísértek kínai turistákat a George Bush Nemzetközi Repülőtér kapuinál egy charter géphez (hogy itt mi is a baj, arról kicsit később).

Stilwell azt is állítja, hogy az utóbbi hat hónapban jelentősen felgyorsult kínai részről a tudományos lopások kísérlete, talán nem függetlenül a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésétől. Bizonyíték erre sincsen, de illeszkedik az amerikai elnök által alkalmazott narratívába: a Kína elleni harcosság akkor kezdődött nagyjából, mikor Trump a járványvédelmi kudarcáról elterelendő a figyelmet a WHO-t és Kínát kezdte el hibáztatni.

A New York Times egy hétoldalas dokumentumról is ír, amelyben több, a konzulátushoz kötődő FBI-nyomozásról írnak. Ebben szó van:

  • orvosi kutatások és más érzékeny adatok illegális átadásáról szóló kísérletekről,
  • 50 kutatóról, professzorról, tudósról, akiket megkörnyékeztek, hogy kutatásokat, információkat adjanak át nekik,
  • az USA-ban tartózkodó kínai állampolgárokról, akiket a kínai kormány keresett szökevényeknek tartott, visszakényszerítettek hazájukba (ilyen lehetett a Stilwell által említett repülőteres eset is).

A houstoni intézmény bezárása mellett azért is dönthettek, mert annak a „testvér” diplomáciai missziója a vuhani amerikai konzulátus, azt viszont a járvány miatt már korábban kiürítették az amerikaiak. De ugye nem jól számították ezt ki az amerikaiak.

Fotó: Mark Felix / AFP

Bár a houstoni egység bezáratása a többivel összehasonlítva talán a legkisebb súlyú, mégis erős üzenete van, hiszen hasonlóan komoly lépés még nem történt, mióta a két ország diplomáciai kapcsolatot ápol, vagyis 1979.  január 1-je óta.

Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor a diplomáciai kapcsolatok megszakadása következik – mondta Cseng Shaohea, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi tanulmányok professzora.

A houstoni konzulátuson mintegy 60 ember dolgozik. Kína további hat diplomáciai missziót tart fenn az Egyesült Államokban: a nagykövetséget Washingtonban, egy irodát az ENSZ központjában és konzulátusokat New Yorkban, Los Angelesben, Chicagóban, valamint San Franciscóban.

San Francisco

Itt tartózkodott Teng Jüan, aki az FBI elől menekült el. Azzal gyanúsítják, hogy kétszer is hazudott a Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez való viszonyáról a vízumkérvényében. Egyszer tavaly októberben, mikor azt tervezte, hogy a Kaliforniai Egyetemen fog dolgozni, egyszer pedig az FBI-nak hónapokkal később egy kihallgatáskor. Tengről aztán a nyomozás során egy olyan kép bukkant fel, amelyben a kínai hadsereg civil állományának uniformisát viseli, és az is kiderült róla, hogy korábban a kínai légierő katonai orvosi egyetemén volt kutató. Június 20-án az FBI ki is hallgatta, ahol azt állította, nem ismeri fel az egyenruhán látható jelvényt.

Ugyanezen a napon Teng lakását is átkutatta az FBI, ahol elektronikus eszközein újabb bizonyítékokat találtak a hadsereghez fűződő kapcsolatáról. Teng a kihallgatása és a házkutatás után felkereste Kína San Francisco-i konzulátusát, és azt nem hagyta el napokig. Pénteken jelentették be az amerikai hatóságok, hogy Teng letartóztatásban van, de hogy erre az akcióra miként került sor, azt nem ismertették.

Trump vezetése alatt az USA több korlátozó intézkedést is hozott, így például utazási szabályokat írtak elő a kínai diplomatáknak, valamint a kínai állami médiaszervezeteknek diplomáciai entitásként kell regisztrálniuk, miközben korlátozták a vízumaikat. Az is felmerült már, hogy a Kínai Kommunista Párt tagjainak és családtagjainak megtiltják az Amerikába való beutazást, ami összesen 270 millió embert érinthet. Májusban viszont azt már elhatározták, hogy beutazási tilalmat rendelnek el azon egyetemi hallgatókkal és kutatókkal szemben, akik kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel. Ez 1000 ember kitoloncolását is jelenthetné.

Trump és kormánya többször is kereskedelmi és katonai titkok ellopásával vádolta meg Kínát, amiket az rendre visszautasított.

Az FBI igazgatója, Christopher Wray júliusban egy alkalommal arról beszélt, hogy minden tizedik órában indítanak egy új, Kínához köthető kémelhárítási nyomozást.

Több példát is említett, ezek között azt, hogy négy kutató a houstoni konzulátus vendégszeretetét élvezi.

Fotó: Brendan Smialowski /AFP

Nem Teng ugyanis az egyetlen kutató, aki miatt vizsgálódnak (eleve másik három kínai állampolgárral együtt gyanúsították meg, csak nekik valószínűleg nem sikerült elmenekülniük).

  • Múlt hét hétfőn ismerte el a igazságügyi tárca, hogy vízumcsalással vádolják a Stanford Egyetemet látogató kínai kutatót, Szong Csent. Ahogy Teng, úgy ő is eltitkolta a katonasághoz fűződő kapcsolatát.
  • Januárban  jelentette be az FBI, hogy a Bostoni Egyetem egy tanulója, Janking Je eltitkolta a Népi Felszabadítási Hadsereggel való kapcsolatát a vízumkérelemnél. Je most valószínűleg Kínában tartózkodik.
  • Decemberben az USA hatóságai letartóztattak egy kínai sejtkutatót, Zaoszong Zenget a bostoni repülőtéren, mert Kínába akart csempészni 21 fiolát, melyeket egy biológiai kutatásból loptak el.
  • 2019 áprilisában a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjában „helytelen közzététel” miatt nyomoztak. A tudósokat nem sikerült beazonosítani, de a nyomozás során Kínával vagy kínai állampolgárokkal, intézményekkel való kapcsolatokra derült fény.
  • Múlt hét kedden jelent meg az a hír, miszerint két kínai hacker megpróbált információkat lopni a koronavírus elleni vakcina kutatásához kapcsolódóan.
  • Egy másik esetben egy gyanúsított fájlokat törölt le merevlemezekről és okostelefonokról, illetve Teng menekülése arra enged következtetni, hogy Kína célja kimenekíteni állampolgárait a felelősségre vonás elől.

De nem csak a tudományos világban áll a bál a két ország között, hiszen tavaly szeptemberben a washingtoni nagykövetség két alkalmazottját utasította ki az országból az Egyesült Államok, mert azok feleségeikkel egy virginiai titkos katonai bázishoz mentek. Ilyen kiutasításra sem volt példa 30 éve.

Pénteken egy szingapúri állampolgárt, Jun Wei „Dickson” Yeót elítélték Washingtonban, miután elismerte, hogy a kínai hírszerzéssel együttműködve 2015 óta katonai és kormányzati tisztviselőket próbált rávenni arra, hogy írjanak neki jelentéseket az „ázsiai ügyfelei számára”, ám azt nem fedte fel, hogy az „ügyfél” valójában a kínai kormány.

Csengdu

A kínai külügy közben arra panaszkodik, hogy az amerikai hatóságok vegzálják a diplomatáikat az Egyesült Államok területén, jogosítvány nélkül belenéznek a táskáikba, és elkobozzák a hivatali munkájukhoz elengedhetetlen eszközöket. A nagykövetségük több alkalommal is kapott már bomba- és halálos fenyegetéseket, szerintük ez az USA Kína-ellenes retorikájának a következménye. Másrészt, ők is hasonlókra panaszkodnak, mint az amerikaiak. A kínai külügy szóvivője, Vang Venbin mondta a csengdui konzulátus bezárásakor, hogy az amerikai állomány egy része feladatkörén kívüli tevékenységeket is végzett, amivel „beavatkoztak Kína belső ügyeibe, és veszélyeztették Kína biztonságát és érdekeit”.

Hogy biztosan a houstoni konzulátus bezárása volt-e a legjobb döntés, arról nem mindenki van meggyőződve. Stilwell elődje ugyanazon a poszton az Obama-érában, Daniel Russel például azt nyilatkozta, hogy a kapcsolat a két ország között így csak rosszabbá vált, és ezt a folyamatot  nehéz lesz megfordítani. Ráadásul

nehéz vitatni azt a kínai állítást, miszerint ez a lépés inkább az elnök politikájáról szól, mint a szellemi tulajdonról.

Hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet, az most inkább a kínai félen múlhat. Bár hétfőn bezáratták a csengdui konzulátust, a céljuk mégis az, hogy ne szűnjön meg a kapcsolatuk az USA-val, az elmúlt időszakban ugyanis túl sok országgal – India, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália – kerültek hasonlóan konfliktusos helyzetbe. Ráadásul a pandémia utáni gazdasági visszarendeződést is jelentősen megnehezítené egy hosszú diplomáciai hercehurca.

A világ szempontjából pedig azért lenne fontos, hogy ne súlyosbodjon a helyzet, mert noha több olyan téma is van, amiben a két szuperhatalom érdekei eltérőek (a fentieken kívül az emberi jogok kérdése, Hongkong, Tajvan, a Dél-kínai-tenger ügye például), de ezeket megpróbálták eddig leválasztani az olyan ügyektől, amelyekben együttműködtek, így a gazdasági kapcsolatokon kívül egyebek mellett az észak-koreai nukleáris program, valamint a közép-keleti és afrikai konfliktusok kezelésében.

Kiemelt kép: A külügyminiszter, Mike Pompeo beszédet tart 2020. július 23-án. Fotó: David McNew /Getty Images /AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.