Több mint 150 millió dolláros (33,75 milliárd forintos) bevétellel nyitott a Toy Story 3, az animációs mese rég várt harmadik része az első hétvégén a mozipiacon.
Hetilap: Kultúra
Meghalt Taub János Kossuth-díjas rendező-színészpedagógus. "János érttette meg velünk, hogy minden egyes centiméternyi mozdulattal el kell tudnunk számolni" - mondja róla Gáspár Sándor.
Több eredményes kísérletet tettek a román filmesek az elmúlt évben az 1989-es forradalom előtti zsáner dokumentálására, ám bármilyen erős is a Forradalmárok vagy a Jelszó: a papír kékre vált, egyik sem annyira pontos, átütő, dermesztő, rajongásig szerethető, mint a 4 hónap, 3 hét és 2 nap.
Az év, minden év, január másodikán kezdődik, elseje nincs is, az elseje csak amolyan alaksejtelem, szilveszteréjszakához tapadt mézgás és homályos nappalmaradék. A hó dacára, mely libatollnyi pelyhekben hull Budapestre.
A boldogságról írván leginkább nézek magamban magam elé, gondolok sokról sok mindent, fut egy fényes, vakprivát belsőmozi a szemem mögött, de odakünn, például e lassan belakott laptérben - a személyesség rovására is - leginkább a foghatóra, a nyelvre hagyatkozok. Akármennyire ikes az ige, a „hagyatkozom” alakot itt túlzónak, pípeskedőnek érzem, ámbár lehet, hogy csupán e kényes tárgy közelében.
Happy end - ez az a kötelező befejezés, amely nélkül közönség(es) film nem létezik. A happy endre olyan nagy a kereslet, hogy már a tőzsdei kereskedését is felfüggesztették. A forgatókönyvíró is biztosra mehet, még írnia sem kell, mert 100 befejezésből 95 kizárólag képekből és zenéből áll.
Ha Pintér Béla és társulata bemutatót tart, arról illik megemlékezni. Legújabb előadásuk, amely a sokatmondó Az őrült, az orvos, a tanítványok és az ördög címet viseli, feminizált Krisztus-történet, amely napjainkban játszódik. A modern Krisztust Máté Edina teológushallgató testesíti meg.
Idegenekkel, fontos kapcsolatainkkal, üzleti partnerekkel először találkozni sokszor feszültségekkel terhes pillanat, hiszen az első benyomás fontos, ráadásul, mint mondják, az első benyomás az, amit nem lehet megismételni.
Frekventált, ámde lélektelenül modern budai étterembe (díszlet: Bagossy Levente) vitte új drámájának hőseit Térey János. A Radnóti Színház ősbemutatója generációs darab, olyan generációé, akinek eddig még nem jutott ilyen.
Száz évet jósolt magának, tízzel korábban távozott. Egy évtized hiányzik a járandóságából, amit egy ország reklamál. Ennyi neki is, nekünk is járt volna.
Az Újlipótváros fölött összecsukja szárnyait a mord havas eső. Mint valami koszos leukoplasztot, letépi a magasból a kabátját, magára cibálja, és átviharzik a Margit hídon Budára.
Legutóbb öt esztendővel ezelőtt, a 60. születésnapja alkalmából rendezett nagyszabású tárlaton láthattuk a fővárosban Váli Dezső festményeit.
Stephen King mindent elkövet a körülötte létező világ élőlényeinek kipusztítása érdekében, ám eközben - ki érti miért - az olvasótábora nem csökken, sőt. Az ortodox rajongók egyenesen azt állítják, hogy a mester a Rémkoppintók óta nem írt igazán érdekes könyvet. Dehogynem.
Miután megtanultunk regényt olvasni, a filmértés már nem lehet gond: a kép annyira egyértelmű.
Ha nem is rendezi át agyféltekéinket az 52. Velencei Biennálé mottója - Gondolkodj az érzékeiddel, érezz az elméddel -, a rendezvény mindenképpen maradandó élményt nyújt egy-egy kiemelkedő alkotásnak köszönhetően.
Szóra sem lenne érdemes az Overnight, ha nem nemzedéke egyik fontos rendezője, Török Ferenc készítette volna.
Minden idők legnagyobb tűzerejű fegyvere a Terrorbolygó című filmben látható: a kitűnő tárgy Hollywood-alsó legjobb női lábainak egyikének maradványából, a jobból nő ki.
Legutóbb a tavalyi torinói téli olimpia megnyitó ünnepségén énekelte a Turandot Kalafjaként a tőle megszokott könnyedséggel, hogy senki ne aludjon (Nessun dorma!), most örök álomra szenderült szülővárosában, Modenában.
Sokan hittük, hogy a nyolcvanas évek azért nem kezdődik el, mert a hetvenes évek utolsó napja egyben a világvégét jelenti. A hetvenes években annyi minden történt ugyanis, hogy a nyolcvanas évekre nem maradt semmi. Akkor meg minek jöjjön el, kinek jó a sötét a moziban, ha arról a bizonyos gyöngyvászonról nem verődik vissza az életet jelentő fény.
A napszúrás mint aranytű reszket a levegőben. A nagyszabású metonímia, Kosztolányié. Vannak ott még valami jelzők, hogy milyen aranytű, nem nézem meg a Google-ban, cserébe. Utánanézni túlságosan meleg van, igaz, nyelvhúst írni is.
Két magyar darab előadásából adunk némi keresztmetszetet az idei Pécsi Országos Színházi Találkozóról.
