Elhunyt pénteken Taub János Kossuth-díjas rendező-színészpedagógus, akit az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Komédium Színház és az Új Színház saját halottjának tekint.
Sok színész azt emelte ki vele kapcsolatban, hogy milyen részletesen, mekkora precizitással instruál. Gáspár Sándor a rendező 80. születésnapján emlékezett a munkásságára és arra, hogy húsz évvel ezelőtt egy Gogol-darabjában játszott, amit egy óriási sorozat követett. “Nem akarom mindet felsorolni, mert szerintem Eperjes Károllyal és velem dolgozott talán a legtöbbet, hosszú lista lenne. Mi abból az iskolából érkeztünk erre a pályára, ahol lehetett misztifikálni a saját ötleteinket. Ezért előfordult, hogy túlzottan hangsúlyoztuk a végleteinket, emocionális kitöréseinket. Ha kellett, ha nem, már ordítottunk és sírtunk. János értette meg velünk, hogy minden egyes centiméternyi mozdulattal el kell tudnunk számolni, misztifikálni ezeket a mozdulatokat pedig majd a néző vagy a magyarázó fogja. Ez nagyon fontos felismerés volt a számunkra” – mondja a színész.
“Többször rendezett nálunk, és igazi barátai voltak a társulatban. Szigorú ember hírében állott, de valójában a komoly arckifejezését mindig leleplezte a tekintetében bujkáló mosoly. Jó volt vele beszélgetni, tanulságos volt meghallgatni őt. Mintha mindig csipkelődött volna, miközben tisztán látta a tehetség ragyogását. Képes volt szárnyakat adni azoknak, akikben bízott” – írja Lőkös Ildikó, sz Új Színház dramaturgja a rendezőről.
