A Telekomnál már a 2010-es években megtapasztalta, milyen az, ha a kormányzat intenzíven érdeklődik adott ágazatok üzleti lehetőségeinek megszerzése iránt, erről részletesen beszél adásunkban az amerikai-magyar állampolgár befektető. Úgy emlékezett vissza azokra az időkre, hogy „az egy kellemetlen helyzet, amikor az állam akar versenyezni velünk, az az állam, amelyik közben a szabályozásért is felel”.
Christopher Mattheisen arról is beszél, hogy a Magyarországon működő német vállalatok körében törést okozott, amikor konszenzusos álláspont kialakítására törekedtek az itteni piaci helyzetről a saját érdekeik védelmében. Az autóipar cégek ugyanis nem minden esetben bizonyultak partnernek ebben, „mert fundamentálisan mások voltak az érdekeik, mint a többi ágazatnak”. Interjúalanyunk ezt azzal magyarázta, hogy a német gazdaságpolitika fókuszában sokáig az autóipar érdekeinek képviselete állt, aminek a gazdasági mellett politikai okai is voltak.
Az ipari export túlsúlyos szerepe időközben megváltozni látszik a német nemzetgazdaságban, és az üzletember a magyar gazdaságpolitikában is irányváltást sürget. Az összeszerelő munkák helyett a tudásiparra kellene helyezni szerinte a hangsúlyt. A hazai startup-ökoszisztéma fejletlenségét mutatja, hogy az ígéretes cégek külföldre költöznek, mert a magyar adózási, technológiai környezet, általában az üzleti kultúra jelenleg nem vállalkozásbarát.
Mattheisen arról is beszél a műsorban, hogy mi volt a feladata 2019-től a Microsoft korrupciós botrányba keveredett magyarországi cégénél, miért szűnt meg a megbízatása 2022 nyarán, és milyen állapotban adta át a céget. A magyarországi korrupció mélységéről általában az a véleménye, hogy „érdekkoncentráció biztos van”.
