Nagyvilág

Kína ma beleszaladhat egy jókora pofonba

Hosszú idő után ismét komoly tétje van Hongkongban a helyhatósági választásoknak. A vasárnapi voksoláson a Peking-barát politikai erőknek végre komoly kihívójuk akadt: a hónapok óta súlyos politikai válságtól sújtott városállamban megerősödtek és szövetségre léptek a korábban egymással is viaskodó ellenzéki pártok. Ez lesz az első szavazás a hatodik hónapja tartó tüntetéssorozat kirobbanása óta.
Korábban a témában:

Komoly teszt vár a hongkongi városállam vezetésére és a kínai rezsimre: vasárnap először rendeznek választásokat a kormányellenes tüntetéssorozat júniusi kirobbanása óta, és az előrejelzések szerint sok jóra nem számíthatnak a voksoláson a Peking-barát pártok.

A helyhatósági választásokat hagyományosan nem övezi túl nagy érdeklődés, általában rendkívül alacsony a részvételi arány, idén azonban a körülmények miatt különös jelentősége lehet az eredménynek, annak ellenére is, hogy a gyakorlatban rendszerváltást nem lehet vele elérni.

A kormányellenes tüntetők várhatóan hatalmas létszámban járulnak majd az urnák elé, ezzel is kinyilvánítva nemtetszésüket a jelenlegi politikai elittel szemben, ugyanakkor a hongkongi hatóságok abban bíznak, hogy a csendes többség megmutatja, mennyire elégedettek a városállam fejlődésével.

A tét óriási, és ezt mindkét oldalon érzik.

„Nem félek a haláltól, amikor ezek a gyerekek a demokráciáért harcolnak”
A bottal közlekedő, 82 éves hongkongi férfi az első sorokban próbál békíteni a tüntetéseken, és abban reménykedik, a demonstrálók elérik céljaikat.

Mi egyáltalán a szavazás lényege?

A hongkongiak 452 kerületi tanácsos személyéről döntenek, akik városszerte 18 különböző tanácsban végzik majd a munkájukat.

Hongkongban rengeteg kisebb párt működik, ezek alapvetően két táborhoz tartoznak. A Pekinget támogató pártok vannak jelenleg hatalmon, a demokráciapártiak a kezdetektől ellenzékiként tevékenykednek úgy a kerületi tanácsokban, mint a törvényhozásban.

A legutóbbi választáson a Kína támogatását élvező pártok egyértelmű többséget szereztek 783 ezer szavazatot gyűjtve, miközben a túloldal 540 ezer voksot tudhatott csak magáénak. Így egy kivételével az összes kerületi tanács élére kormánypárti politikusok kerültek.

A Demokratikus Szövetség egy Jobb Hongkongért (DAB) magasan a város legnépszerűbb pártja, az ellenzéki oldalon nincs ezzel egyenértékű, fajsúlyos párt. Eddig az volt a tendencia, hogy a kisebb pártok képtelenek voltak szövetségre lépni egymással, ráadásul folyamatosan pénzügyi gondokkal küzdöttek, ezáltal nem tudták felvenni a versenyt a hatalmon lévő erőkkel.

Idén azonban más a helyzet, mert összehozta őket a közös ellenség. Most először történt meg, hogy minden tanácsosi posztra jelöltet állítottak, még azokban az erősen Peking-párti kerületekben is, ahol eddig kihívója sem akadt a kormányoldalnak. Mindenhol csak egyetlen politikust indítanak, hogy az ellenzéki szavazatok ne szóródjanak szét, ily módon az összesített voksokat tekintve is jobb eredményt érhetnek el.

Összesen 4,13 millió hongkonginak van szavazati joga, a szavazóhelyiségek vasárnap 7 óra 30 perckor nyitnak és egészen este 10 óra 30 percig nyitva tartanak. Az első eredményekre várhatóan hétfő hajnalig kell majd várni, a végeredményeket pedig akkor közölhetik, amikor már javában zajlik az élet a városban.

Mi lesz, ha a demokráciapártiak nyernek?

A gyakorlatban csak csekély azonnali hatása lenne annak, ha a Peking-barát pártok elveszítenék akár az összes városi tanácsot. Ez a politikai hierarchia legalacsonyabb szintje, a tanácsoknak limitált büdzsé áll rendelkezésére olyan helyi ügyekre, mint a szemétszállítás megszervezése, a zajszennyezés csökkentése vagy az útfelújítások elvégzése.

Ugyanakkor a politikai egyensúly helyreállítása nemcsak a hongkongi kormánynak lenne nagy pofon, hanem a kínai rezsimnek is, hiszen azzal a társadalom egyértelmű jelét adná annak, hogy a többség kiáll a tüntetéssorozat mellett és reformokat akar.

Hosszabb távon a demokráciapárti politikusoknak azért lenne beleszólása Hongkong jövőjébe, ugyanis a kerületi tanácsoknak is szerepe van a város vezetőinek és a parlament tagjainak kijelölésében, még ha csekély is.

A kormányzót ötévente választják egy elég bonyolult rendszer alapján, aminek az a lényege, hogy Peking dönthesse el, ki irányítja a városállamot. A Választási Bizottság 1200 helyéből 117-et az kap meg, aki többséget szerez a helyhatósági választásokon. A győztes mindent visz alapú rendszer az elmúlt két évtizedben elég jól bevált Pekingnek, mert a tanácsokat rendre az ő szimpatizánsaik irányították.

Fotó: Philip FONG / AFP

Ha a demokráciapárti jelöltek most behúzzák ezeket a helyeket, az sem lenne elég a Választási Bizottság egyensúlyának helyreállításához, ugyanakkor alkupozícióba kerülnének, akár még királycsinálók is lehetnének.

Hongkongban ráadásul jövőre tartják a törvényhozási választást, ami még a mostaninál is fontosabb lesz. Amennyiben vasárnap sikerülne a demokráciapártiaknak felülkerekedniük politikai riválisukon, az jó alapot adhat a jövő évi megmérettetéshez.

Ehhez pedig minden esélyük meg is van: a Hong Kong Public Opinion Research Institute (Pori) közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint a lakosok 80 százaléka elégedetlen a kormány munkájával, ami duplája az egy évvel ezelőtti 40 százalékos mutatónak.

Benne volt, hogy elhalasztják

A tüntetéssorozat az utóbbi hetekben elveszítette békés jellegét, a demonstrálók közlekedésbénító akciókat tartanak, barikádokat emelnek, rátámadnak a rendőrökre, amire az egyenruhások gyakran erőszakkal válaszolnak. Mostanra többször is éles lőszert vetettek be, egy tüntető pedig életét vesztette, amikor lezuhant egy parkolóház emeletéről.

A hatodik hónapja tartó tüntetések kapcsán eddig 4491 embert vettek őrizetbe, közülük a legfiatalabb csupán 11 éves. A radikális tüntetők utakat foglaltak el, tüzet gyújtottak az utcákon, vasútállomásokat, üzleteket és bankokat rongáltak meg, miközben a rendőrökre Molotov-koktélokat és téglákat dobáltak, valamint nyilakat lőttek ki rájuk.

A rendőrség az összecsapások során több mint 10 ezer flakonnyi könnygázt vetett be, és 18 esetben alkalmazott éles lőszert. E mellett sokszor gumilövedéket, paprikaspray-t és festékkel színezett vizet lövő vízágyút használt a tömeg oszlatására. Az akciók során csaknem 1700 ember sérült meg, köztük mintegy 450 rendőr.

Egy embert gyomron lőttek, egy másikat felgyújtottak, a háború szélén Hongkong
Azután, hogy a Facebookon élőben közvetítették egy hongkongi diáktüntető meglövését, a demonstrálók még erőszakosabban fognak fellépni a rendőrökkel szemben. Mindkét oldalon fogy a türelem.

Az elmúlt hetek erőszakos eseményei miatt felmerült az a lehetőség is, hogy elhalasztják a vasárnapi választást. Ez viszont súlyos kudarc lett volna Kína számára. A hongkongiak hallatni akarják a hangjukat, és a voksolás elodázását a demokráciára mért újabb csapásként értékelték volna.

Valószínűleg az eredmények nem a kormánynak fognak kedvezni, ám annak még pusztítóbb hatása lehetett volna a városvezetésre nézve, ha meg sem tartanák a voksolást.

Kiemelt kép: Nicolas Asfouri / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.