Gulyás Gergely: Lehet Pride, de nem úgy

„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni (a Pride-ot). A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.” A fenti idézet a Della vendégétől, Gulyás Gergelytől származik, aki szerint első olvasatban már a szerdai (azaz mai) kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Véleményéből pedig az következik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűsítését fogja előírni a kormány. A nyitó téma jelzi, hogy ezúttal nem a megszokott tematika mentén készült a Della adása, a Miniszterelnökséget vezető minisztert a pénzügyeken kívül más ügyekről, így a szuverenitásvédelem kiterjesztéséről, a civilek és a média feltételezett külföldi befolyásolásának "leleplezésére" tervezett lépésekről is kérdeztük. Gulyás Gergely szerint "a kormányt természetesen lehet kritizálni", ami pedig az intézkedéseket illeti, szerinte „ezt nem érdemes barát-ellenség felismerő rendszerként kezelni, hanem egész egyszerűen ez egy fontos vita, amit le kell folytatni, hogy mi az a nemzetközi, külföldi pénzügyi beavatkozás, ami elfogadható, és mi az, ami nem.” Ő nem látott azonosságot az állítólagos amerikai befolyászerzés és az orosz propaganda széles körű tényleges térnyerése között a magyar médiapiacon, a hangsúly nála a külföldi finanszírozáson van. A műsorban elhangzik továbbá, hogy a USAID amerikai dokumentumait felkutatni hivatott kormánybiztos posztjára több név is felmerült, a héten születhet döntés, s jelenleg egy olyan jelölt a legesélyesebb, aki nem tölt be kormányzati tisztséget. A mandátuma feladathoz és nem időhöz kötött lesz, de a miniszter szerint a munka néhány hónapot, legfeljebb egy évet vehet igénybe. Az orosz-ukrán háború kapcsán figyelemre méltó megjegyzése szerint "önmagában az, hogy Ukrajna mikor és hogyan tart választásokat, az Ukrajnára tartozik és mi ebbe semmilyen formában nem szólunk bele, sőt, én azt természetesnek tartom, hogy amíg egy országban rendkívüli jogrend van háború támadás miatt...akkor ott nem lehet választást tartani". A miniszter véleménye ebben a kérdésben biztos eltér az amerikai és az orosz elnök álláspontjától. A pénzügyi témákra áttérve Gulyás Gergely közölte, hogy a kormány nem az Európai Bizottságnak tavaly decemberben elküldött középtávú költségvetési pályában szereplő 1,2 százalékos GDP-növekedést tekinti irányadónak 2025-re. Azt szerinte a bizottság kérésére kellett szerepeltetniük, az ő adataikból kellett dolgozniuk. „Ők azt jelezték, hogy ezt fogadják el. Technikai kérdés. Az ember Brüsszelnek ezért aztán azt küldi ki, amit el is fogadnak, mert különben bizonyos gazdasági mechanizmusok nem haladnak tovább, tehát az az érdeke az országnak, hogy ezt elfogadják” - mondta erről a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország egyértelművé tette, hogy nem ez a várakozása, szerinte az 1,2 százalék egyáltalán nem megalapozott. Tehát továbbra is 3,4 százalék a terv, de tekintve a német gazdaság recesszióba hajlását (amit szerinte a távozó német kormány a választások miatt nem mert felvállalni), több a kockázat, emiatt a tervszámtól valószínűsíthetően elmarad a tényadat. „Ha nekem tippelnem kellene - mint jogász, és nem, mint gazdasági szakember -, abból, amit elolvastam, akkor ez nagyjából megfelel a valóságnak" - válaszolta felvetésünkre, hogy a gazdasági növekedés reálisan a 2-3 százalékos tartományba várható idén. Kiderült továbbá, hogy a kormány számításai szerint a hétvégi bejelentések (adómentességek, nyugdíjas áfa-visszatérítés) költségvetési hatása egy teljes évre vetítve nem éri el a sajtóban keringő 1500 milliárd forintot. Elhangzott, hogy a nyugdíjasok áfa-visszatérítése körül még nem minden tisztázott: szavaiból az derült ki, hogy sem a bevezetésének ideje, sem a mikéntje nem volt végleges még beszélgetésünk idején. Az a cél, hogy minél könnyebben lehessen igénybe venni a lehetőséget - mondta a miniszter, aki szerint valószínűleg nem lehet elejét venni a visszaélésnek, ha egy családtag használja a kártyát a sarki boltban. „Családban marad" - reagált erre. A bolti hatósági árak alkalmazásáról, illetve a kereskedelmi haszon korlátozásáról az derült ki, hogy nincs kormánydöntés objektív mércékről, amelyek teljesítése esetén a kereskedők mentesülnek a szigorítás alól. A miniszter saját véleményeként elmondta, hogy a márciusi számok alapján, annak a hónapnak a végén, április elején kell döntést hozni ez ügyben. Szerinte az élelmiszerinflációra is igaz, ami az általános inflációs célra, tehát ha ezt a 3 százalékot érdemben meghaladja akkor az élelmiszerinfláció, akkor a kormánynak lépnie kell. Arra nem kaptunk kielégítő választ a minisztertől, hogy honnan lesz fedezete a hétvégén bejelentett intézkedéseknek. Szerinte a vártnál alacsonyabb idei növekedés is ad ehhez mozgásteret, illetve jövő évi költségvetés szerepét emelte ki, amit bejelentése szerint áprilisban fognak benyújtani az Országgyűlésnek. "Ott kell majd meghatározni, hogy mi az, amit a jövő évre hiánycsökkentésként vállalni tudunk" - közölte. Bonus track: Gulyás Gergely a műsorban arról is beszélt, hogy Rogán Antalt hamarosan leveszik a Egyesült Államok szankciós listájáról, erre még az első félévben sor kerül. Abban bízik, hogy az ottani Pénzügyminisztériumhoz tartozó eljárást "nagyban meggyorsítják".