A Meteorológiai Világszervezet (WMO) március 19-én közzétett éves éghajlati jelentése szerint 2024-ben nagyjából 1,55 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti, 1850 és 1900 közötti átlagot – írja az MTI. A szélsőségesen forró év során világszerte számos szélsőséges időjárási esemény következett be.
Celeste Saulo, a szervezet főtitkára szerint a 175 évre visszanyúló mérések adatai szerint 2024 volt a legmelegebb év, amely felülmúlta az előző évben felállított rekordot is.
Bár egyetlen 1,5 Celsius-fok feletti felmelegedést mutató év nem jelenti azt, hogy a párizsi egyezményben kitűzött hosszú távú hőmérsékleti célok elérhetetlenek, arra figyelmeztet, hogy növeljük az életünket, gazdaságunkat és bolygónkat fenyegető kockázatokat
– emelte ki.
A 2015-ös párizsi megállapodásban a világ országai célul tűzték ki, hogy az iparosodás előtti szinthez képest legalább 1,5, maximum 2 Celsius-fokban korlátozzák a felmelegedés mértékét. A világ egyik legnagyobb gazdaságaként az USA-nak elvileg élen kellene járnia a közös éghajlati törekvések vezetésében, Donald Trump ugyanakkor 2025-ben ismételten kiléptette Amerikát az egyezményből.
A WMO jelentése szerint a globális hőmérséklet hosszú távú átlagnövekedése a mostani becslések alapján 1,34–1,41 Celsius-fok között mozog, ami megközelíti a párizsi küszöbértéket, de nem haladja meg. „Egy dologra nagyon világosan rá kell mutatni: egyetlen 1,5 fok feletti év nem jelenti azt, hogy hivatalosan is túlléptünk a párizsi megállapodásban említett szinten” – hangsúlyozta John Kennedy, a WMO tudományos koordinátora és a publikáció vezető szerzője. A szakértő mindenesetre hozzátette: az adatok bizonytalansági tartományai miatt ez nem zárható ki.
Egyre több szakértő gondolja úgy ugyanakkor, hogy a párizsi célkitűzések egyre elérhetetlenebbé válnak. Ahogy Molnár László meteorológus korábban a 24.hu-nak fogalmazott: alapvető probléma, hogy a légkör láthatóan nem 30 éves trendek köré szerveződik.
Brutális olvadás
A friss jelentés alapján a tavalyi globális hőmérséklet-emelkedésben
- az üvegházhatású gázok szintjének rekordnövekedése
- és az El Niño éghajlati jelenség hatásai mellett egyéb tényezők,
- köztük a napciklus változásai,
- egy hatalmas vulkánkitörés,
- illetve a légkörbe jutó hűtő aeroszolok csökkenése is szerepet játszhatott.
A WMO rámutatott, hogy miközben tavaly néhány régióban csökkent a hőmérséklet, a szélsőséges időjárás világszerte számos térségben okozott pusztítást: az aszályok élelmiszerhiányhoz vezettek, az áradások és az erdőtüzek miatt pedig százezreknek, 2008 óta a legtöbb embernek kellett elhagynia lakóhelyét.
A valaha mért legmagasabb mértéket érte el az óceánok felmelegedése is. A folyamat üteme egyre gyorsul, miközben az óceánok növekvő széndioxid-koncentrációja a savasodást is fokozza.
A gyors ütemben olvadó gleccserek és tengeri jég miatt a tengerszint növekedése szintén felgyorsult. Az adatok alapján, míg 1993 és 2002 között átlagosan évi 2,1 milliméterrel nőtt a tengerszint, addig 2015 és 2024 között évente átlagosan 4,7 milliméterrel emelkedett.
Kennedy az Északi-sarkvidék és az Antarktisz jégolvadásának hosszú távú következményeivel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezek a változások potenciálisan befolyásolhatják az óceánok általános keringését, ami az egész világ éghajlatára hatással van. „Ami a sarkokon történik, nem feltétlenül marad a sarkokon” – mondta a kutató.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a WMO jelentésére reagálva kiemelte: a dokumentum azt mutatja, hogy a hosszú távú globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása még mindig lehetséges. Hangsúlyozta továbbá, hogy a világ vezetőinek ennek megvalósulásán kell gondolkozniuk, és ennek érdekében ki kell használniuk az olcsó, tiszta megújuló energiaforrások előnyeit éves klímaterveik kidolgozásában.
