A kutyák agya mára sokkal kisebb lett, mint rokonaiké, a farkasoké. Egy francia és magyar kutatókból álló csoport azonban előállt egy tanulmánnyal, amely megmutathatja, mikor kezdődött ez a zsugorodás – írja a Science Alert.
Thomas Cucchi, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum zoorégésze és kollégái CT-vizsgálatokkal mérték meg 22 belga és francia őskori farkas és kutya koponyaüregének térfogatát. Az összehasonlítás igazságossága érdekében ugyanezt a megközelítést alkalmazták 163 modern kutya és farkas esetében is.
A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent kutatás szerint a mixbe két ősi kutyát is bevettek, egy Belgiumból származó, körülbelül 35 ezer éves és egy Franciaországból származó, körülbelül 15 ezer éves egyedet. Mint kiderült, ezek relatív agymérete megegyezett a pleisztocénból és a neolitikumból származó, illetve a modern farkasokéval.
Miért ment össze a kutyák agya?
Az őskutyák a tanulmány szerint az emberiség kutyákkal való kapcsolatának korai szakaszát képviselik, és elkülönülnek a farkasoktól, miközben megelőzik a mezőgazdaság megjelenését, ami az emberi evolúció mellett a kutyák evolúciójának is fontos pontja.
A késő neolitikumból származó kutyák agymérete körülbelül feleakkora volt, mint az ugyanebből a korszakból származó farkasoké. A szerzők szerint ez azt bizonyítja, hogy az emberek olyan kutyákat választanak és tenyésztenek, amelyek saját érdekeiket szolgálják. Márpedig az aggódóbb és óvatosabb kutyák nagyszerű riasztórendszerként szolgálhattak az újonnan kialakuló agrártársadalomban.
A kutatók kiemelték: sokkal több kutatásra lesz szükség annak feltárásához, hogy valójában milyenek is voltak az ősi kutyák, az agy mérete ugyanis nem mindig egyenlő az agy képességeivel.
