Ezért forrt fel az elmúlt időszakban a bolygó

Az Európai Unió klímakutató szolgálata, a Copernicus február elején jelentette be: a mérések kezdete óta a januárok sorában a 2025-ös bizonyult az eddigi legmelegebbnek. A hónapban a globális átlaghőmérséklet 0,79 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti, illetve 1,75 fokkal az iparosodás előtti (1850–1900) normát.

Az idei januárral együtt az elmúlt 19 hónapból 18 döntött csúcsot, mindegyik legalább 1,5 Celsius-fokkal lépte át az iparosodás előtti szintet. Egészen aggasztó trendről van szó: mint ismeretes, a 2015-ös párizsi klímaegyezményben az emberiség éppen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a század végére lehetőleg 1,5, legfeljebb 2 fokban korlátozza a felmelegedést az 1850 és 1900 közötti periódushoz viszonyítva. Ezen értékek felett az éghajlati átalakulás különösen súlyos lenne.

Korábban sokan azt feltételezték, hogy a globális fűtőhatást okozó természetes El Niño végével, majd a világátlagot nézve hűtést előidéző La Niña kezdetével megtorpan az elmúlt közel két év intenzív melegedési tendenciája, egyelőre azonban ennek nyoma sincs.

Milyen jelenségek játszanak szerepet a mostani extrém hőmérsékletekben, és mit jelenthet a folyamat a bűvös másfél fokos határ szempontjából? Ezekről kérdeztük Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát.