Az ENSZ október 24-én bemutatott jelentése szerint a jelenlegi éghajlat-politika alapján az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokos globális felmelegedés várható – írja a Reuters. Ez több mint kétszerese a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célnak.
A dokumentumban az országok éghajlatváltozás elleni küzdelemre tett ígéreteit elemzik.
Az ilyen mértékű változás katasztrofális következményekkel járna.
„Bolygónk kötéltáncot jár” – mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár csütörtöki beszédében. Mint hozzátette: a vezetők vagy áthidalják a kibocsátási szakadékot, vagy fejest ugrunk az éghajlati katasztrófába.
A jelentés szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2022 és 2023 között 1,3 százalékkal nőtt, és új csúcsra, 57,1 gigatonna szén-dioxid-egyenértékre emelkedett. A jövőbeni intézkedésekre vonatkozó jelenlegi kötelezettségvállalások mellett a hőmérséklet 2100-ra még mindig 2,6 és 2,8 Celsius-fok között emelkedne, ez összhangban van az elmúlt három év megállapításaival.
Anne Olhoff, a jelentés tudományos főszerkesztője szerint ha megnézzük a 2030-as célok felé tett lépéseket, különösen a G20 tagállamok esetében, nem sokat haladtak céljaik felé. A felmelegedés jelenleg 1,3 Celsius-fokos, a világ nemzetei novemberben Azerbajdzsánban gyűlnek össze az ENSZ éves éghajlat-változási csúcstalálkozóján (COP29), hogy döntsenek a globális klímapolitikáról.
A jelentés szerint az országoknak 2030-ig közösen kell vállalniuk és végrehajtaniuk az üvegházhatású gázok éves kibocsátásának 42 százalékos, 2035-re pedig 57 százalékos csökkentését, ha meg akarják őrizni az 1,5 Celsius-fokos határ lehetőségét. A cél jelenleg gyakorlatilag elérhetetlennek tűnik.
Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója sürgette az országokat, hogy a bakui tárgyalásokat használják fel a nemzeti fejlesztési tervekben megfogalmazott intézkedések sürgetésére. Mint kiemelte, minden elkerülhető töredékfok számít.
