Szulejmán világuralkodónak tartotta magát

A Magyar Királyság egy részét is meghódító Oszmán Birodalom Oszmán bég végvidéki kisfejedelemségéből fejlődött ki. Szerencsés fekvés, hatalmi vákuum, illetve az első szultánok és vezírek vezetői és katonai képességei szédületes sebességgel emelték magasba az eredetileg aprócska oszmán államot, amelyet Konstantinápoly elfoglalása, 1453 után már Oszmán Birodalomnak nevezünk. Ekkor területe és lakossága már háromszorosan meghaladta a Magyar Királyságét, és folyamatosan gyarapodott – írtuk a mohácsi csatát bemutató sorozatunk előző részében. A folytatásban megismerjük a legjelentősebb szultánokat, majd az oszmán hódítás motivációin keresztül eljutunk odáig, hogy 1526-ban Szulejmán bevételei jócskán meghaladták az európai nagyhatalmak együttes forrásait, és haderejével sem versenyezhetett senki. Ágoston Gábor történész, oszmanista, a washingtoni Georgetown Egyetem professzora írásban válaszolt a kérdéseinkre, ezért sorozatunkban rendhagyó módon jelen cikkünkben is ezt a formát követjük.