Az Erste olaj- és gázipari elemzője emlékeztetett: az Északi Áramlat építése azután sem állt, hogy Donald Trump szankciókat helyezett kilátásba az építkezésben közreműködő cégekkel szemben, Irán pedig továbbra is a legnagyobb olajvásárlói közt tudja Kínát. Vagyis az olajbevétele alakulása nem akadályozná meg Teheránt abban, hogy megtámadja Izraelt, szemben azzal, amit Trump állít.
Az amerikai exelnök és republikánus elnökjelölt hencegésének az is lehet az üzenete a másban reménykedő magyar kormány számára, hogyha Amerika érdekei úgy kívánják, bármikor blokkolhatja az orosz energiahordozók eljuttatását az európai piacra.
Aktuálisan a kőolaj zavartalan transzportja okoz némi fejtörést itthon, e termék esetében a szakértő valószínűbbnek tartja, hogy Ukrajnán keresztül a későbbiekben ellehetetlenül a szállítás, mint a gáz esetében. Az olaj behozatalára egyedüli irányként Horvátország marad, de Pletser Tamás nem tartja kizártnak, hogy a megegyezést nehezíteni fogja a politikai és gazdasági vitákkal terhelt kapcsolatrendszer a két állam között – lásd Hernádi Zsolt ügyét.
A Mol térségbeli helyzetét egyszerre gyöngítik a piaci folyamatok, illetve a kormány adóelvonásai, a „nemzeti bajnok” így nehezebben tudja beteljesíteni a kormányzati vágyakat, hogy „regionális bajnokká” váljon.
Jó hír az autósoknak, hogy a közeljövőben visszatérhet az ötössel kezdődő tartományba a benzin ára, ám e mögött negatív piaci folyamatok állnak:
- gyenge a globális gazdaság,
- Kína fékez,
- Európa sem találja az irányt.
Ezen tényezők miatt az olaj ára a jelenlegi 80–82 dollárról 10–20 dollárral is csökkenhet, amennyiben a Közel-Keleten nem eszkalálódik a konfliktus.
