A projekt 2023-ban fordulatot vett, a tényleges kivitelezés állapotába került, a munkagödrök kialakítása folyamatban van, februártól pedig az orosz fővállalkozó nekilát az egyik reaktortartály megépítésének. Ez általában három évet vesz igénybe, és Aszódi Attila szerint az orosz iparral szembeni szankciók, illetve az orosz gazdaság helyzete sem fogja érdemben lassítani a munkálatokat, de azzal kalkulálni kell, hogy a gyártás ellenőrzése, a magyar szakemberek kiutaztatásával járó mindennapi ügymenet megnehezülhet.
Ezzel együtt nem lehet biztosra mondani, hogy a beruházás elért addig a pontig, amikor már nem lehet visszafordulni: van olyan európai atomerőmű, amely kulcsrakész állapotig jutott, mégsem hozták működésbe. A szakember mindazonáltal arra fogadna, hogy az új paksi blokkok elkezdik a termelést a 2030-as évek elején.
Kérdés, hogy a teljes építési folyamatot, ami az oroszok gyakorlatában 8–10 év szokott lenni, hogyan lehet tartani a szankciók által nehezített környezetben
– tette hozzá az Orbán-kormány volt államtitkára, rámutatva, hogy továbbra is számos kihívással küzd a projekt.
Ezzel párhuzamosan kerül sor a régi blokkok üzemidejének meghosszabbítására, ami mögött Aszódi Attila nem a Paks II megvalósulásával kapcsolatos kételyeket látja, hanem a magyar ipar növekvő energiaigényének kiszolgálását. Arra ugyanakkor az új blokkok üzembe helyezéséig is figyelni kell, hogy a megújuló energiatermelés térnyerése – a több mint 5500 megawattos kapacitásuk már megközelíti a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelését, ami 6000–7500 megawatt között szokott mozogni – új helyzetet teremt a hazai energiaiparban, főleg, hogy további megújuló kapacitások belépése várható rövid időn belül.
Az új létesítmények az eltérő technológiájuk miatt alkalmasak lesznek a visszaterhelésre, de az még odébb van. A szakértő ezért két darab, 600 megawattos szivattyús tározós vízerőmű kialakítását sürgeti, követve a környező országokat. A műsorban arra is választ kapunk, hogy mennyibe kerül végül az új blokkok megépítése a magyar adófizetőknek, miért került kritikus döntési helyzetbe Paks az üzemanyag-utánpótlás ügyében, illetve mi a buktatója az erőművek szétválasztott üzemeltetésének, amire az uniós előírások miatt került sor.